2015. november 29., vasárnap

(57.rész) Baleset?

Itt az új rész! Köszönöm a türelmet! Jó olvasást! Millió puszi xoxo
Szokásosan 2-3 komment után jön a kövi rész:))


Kendall szemszöge:

Már a kocsiban odafele elkezdtem a lábammal dobolni idegességemben. Fogalmam sem volt,hogy mi lesz de arról sem,hogy Logan milyen állapotban van lelkileg. Tudom jól hogy ugyan azt a lányt szeretjük.Mégis az enyém lett. Ez nem az én hibám. Ezen gondolkoztam egész végig. Olyan 20 perc se telt el,de elértünk a kórházig. Megköszöntem anyunak hogy kitett,majd bekocogtam a recepciós hölgyhöz.Éppen telefonált valakivel a vezetékes telefonon és felnézett,mutatva a mutató ujját hogy várjak 1 percet.Kapott egy bólintást mire elmosolyodott. Szép mosolya volt. Körbe néztem.Nagy és rendezett volt a váró de nem szívesen lennék itt,nap mint nap. 

"Jó napot,miben segíthetek?"-Tette fel a kérdést rám figyelve. Ez meglepett ugyanis a nővérek többsége goromba és unott képű. De ő nem volt ilyen,inkább a bájos és szelíd arcvonása vonzotta a tekintetemet. Támadt egy remek ötletem! Elkértem a számát miután elmondta nekem hogy Logan már pakol mert hazaengedték. Örülök hogy szingli ez jól fog jönni. Asht meg ki kell venni az útból.

"Szólj majd a haverodnak hogy hívjon este bátran. Otthon leszek!"-Mondta kicsit zavarban,de szexin. Logan ilyen lányt érdemel,nem egy Ashley fazont. A folyosón szembe jött velem Logan és Ashley. Azonnal adtam neki egy tesó ölelést majd csatlakoztam hozzájuk. Mikor elértünk a recepcióhoz Logan után szólt a lány "Szia! Majd hívj!"-Logan rögtön rám szegezte a tekintetét mintha azt kérdezte volna 'Mi a fenét csináltál haver.' "Elmondok mindent de küldd most haza Asht. Komolyan mondom. Szakíts vele! Nézz rá. Kiállhatna az utca sarokra is!Mióta jön be neked a szőke haj? Amennyire ismerlek a barna hajú csajokat bírod. "-Ashley köpni-nyelni nem tudott. Megcsókolta Logant hosszasan.

"Miért szakítanék vele? Neked ott van Martina könnyen mondod,nekem csak Ashley jutott. Jobb mint a semmi."-Kihúztam az utcára Logant."Ha nem szakítasz Ashleyvel akkor én fogok a nevedben! Bántotta Martinát! Hinned kell nekem! Egy boszorkánnyal randizgatsz éppen. Nem hiszem hogy boldog vagy,itt egy mobil szám,a recepciós hölgy küldi,szeretne megismerni téged. Csak vess rá egy pillantást,rohadt dögös és kedves."-Mondtam sietve. De örültem mert Logan hátra nézett és mosolygott füligérően. Ashley nem fog nevetni a végén. Abban biztos vagyok. "Haver,hogyan sikerült? Velem szóba se állt volna. Mármint nézz csak rá,olyan más mint a többi csaj de jó értelemben."-Beültünk a kocsiba.Logan csak boldogan vigyorgott. Ezért már megérte!Ashleyt nem vártuk meg,elmentünk nélküle.


Martina szemszöge:

Pár órát sétáltam a parkban. Jó idő volt de elkezdett kicsit fújni a szél amitől csípős hideg lett. Elgondolkoztam azon amit Kendall mondott,suliba mennem veszélyes lenne,de azt nem mondta hogy nem látogathatom meg Ashleyt. A sétáról hazafele elmentem Ashleyék házához. Egyszerűen csak vágytam a bosszúra. Úgy tűnt senki nem volt nála otthon. Lefékeztem a baba kocsit és bedobtam a levél bedobón a levelet amit írtam neki. Majd fogtam a kulcsom,körbe néztem és mivel tiszta volt a terep végig húztam a kocsin a kulcsomat,kreálva ezzel egy szép hosszú csíkot a festésen. Valaki közeledett,mikor hátra fordultam pont Ashleyvel találtam szemben magamat. Gyalog jött? Azt hittem Logannél van bent a kórházban." MI A FENÉT KERESEL ITT,UGYE TUDOD HOGY A KOCSI FESTETÉSÉT TE FIZETED KI!!! HÚZZ EL INNEN MIELŐTT VÉLETLEN MEGPOFOZLAK!!SZÁNALMAS VAGY! ENNYI A BOSSZÚ? CSAK ENNYI TELIK TŐLED VAGY BEIJEDT A KICSI HERCEGNŐ"- Közelebb lépett hozzám."Csak gondoltam megmutatom mit is tudok csinálni,ami nem kerül komoly erőfeszítésbe."- Válaszoltam neki ugyanolyan hangnemben. Hirtelen Liliért nyúlt ,de már nem tudtam megakadályozni. Túl késő volt. Elvette tőlem!

"Olyaan ügyetlen tudok lenni néha. Mi van ha leejtem?"-Hirtelen mintha elengedte volna, rámnézett. Utána akartam kapni de szerencsére szorosan fogta Lilit."Nem mernéd....! Csak ijesztgetsz annyira szánalmas vagy komolyan mondom. Add ide a kisbabámat!"- Ordítottam rá. Zavart hogy Ashleynél van a kislányom. Mégpedig nagyon! "Szerinted fáj neki ha végighúzom a körmöm az arcán? Vagy maradjunk a pofonnál? Úúú attól Kendall totál kiborulna és elküldene téged örökre. Bírnám!"-Jól elszórakozott míg az én idegeim a pattanásig feszültek. Liliért nyúltam hirtelen,elterelve ezzel a figyelmét Ashnek.Azonban így is gyorsabb volt nálam. Fájó baba sírás törte fel a békés utcai idillt.Mivel Ashley csúnyán megütötte Lili fejét mikor beletette a babakocsiba,azonban a keretbe beverte a fejét. Elszakadt nálam a cérna.

"HOGY VAN KÉPED ILYET TENNI??! LILINEK BAJA ESHETETT! NEM BÁNTHATSZ EGY BABÁT!"-Próbáltam lenyugtatni Lilit,csakhogy nem akart megnyugodni csak sírt torkaszakadtából.Annyira rúgkapálózott és ficánkolt,hogy alig bírtam megtartani.

"Kismanóm sajnálom,Asley nem akarta ezt tenni. Ne haragudj az én hibám."- Leültem vele a járdára és minden erőmmel azon voltam,hogy megnyugtassam.Fene gondolta,hogy Ashley még Lilit is bántani meri. Ő nem része a mi kettőnk harcának. Kihalásztam a nadrág zsememből a mobilom és felhívtam Kendallt, remélve hogy felveszi. 

Kendall szemszöge: 

Röhögve és énekelve kocsikáztunk hazafele. "Haver remélem ezek után felhívod a csajt! Ha nem lenne csajom ráhajtanék azonnal!"- Vigyorogtam és bekanyarodtam egy utcába."Jó de Ashleyt nem lehet csak úgy lerázni,plusz őrülten jól csókol Kendall!"- Ábrándozott el mig Kendall vállon nem bökte. "Tesó,értem én de gondolj bele,ha nővérrel jársz szerinted mennyire jól tud szájon át lélegeztetni? Több tapasztalata van mint nyomi Ashleynek már ne is haragudj." - Nevettem el magam mert tényleg igaz volt.

"Oké oké! Megpróbálom majd dobni,de ha nyaggat,segítesz lekoptatni rólam!"- Emelte fel Logan a kezét mint aki megadta magát. Feljebb hangosította a rádiót és tovább énekeltünk. Nemsokkal később rezgett a mobilom.Szóltam Logannek,hogy halkítsa le azonnal a zenét és vegye ki a zsebemből a telóm. Meg is tette mindvégig fura arcot vágott mivel a farzsebemben volt. Hé! Nem tehetek róla na!
"Igen tessék,Logan vagyok."-Hallgatóztam hogy ki lehet az."Logan hangosítsd ki!"- Mire megtette és csak sírást hallottam.Azonnal lefékeztem. "Baba! Mi történt? Gyorsan mond!"- Kezdtem el nagyon aggódni mert nem csak Lili sírt hanem a Picim is!!

"S-segíts!! Lili nincs jól. Vörösödik a feje és kapkodja a levegőt! Nem tudom mi baja van!! Beütötte a fejét nagyon nagyon...."- Elcsuklott a hangja a Picimnek én pedig megfeszültem." Logan azonnal hívd a kórházat és mond nekik hogy mindjárt bevisszük Lilit. Szívem merre vagy?"-Kérdeztem gyorsan."A...As...háza...én csak megkarcoltam a kocsiját és.-"-Folytott hangon zokogva próbálta kinyögni de nem nagyon értettem belőle semmit,Logan se. "Milyen A? Baba mond ki így nem tudok érted menni!"- Indítottam el a kocsit."Ashles tette ezt vele."- Megcsuklott a hangja és tisztában voltam vele miért. Ashley túl messzire ment....





2015. november 21., szombat

(56.rész) Így sem könnyebb!

 Jó hétvégét mindenkinek! Jó pihit és hozzá segítségül egy újabb rész ami hosszabb mint az előző volt! :) 
2 komment után jön a következő! Lassan 14ezer olvasónál járunk!Fel se tudom fogni!! Csodálatosak vagytok!! Millió puszi xoxo


Martina szemszöge:

A nappaliban a kanapén elfeküdve ettük a sütit. Kendall a kanapénak dőlve betakart minket. Imádtam ezt a takarót! Ha hideg van mindig elszoktam lopni éjszakánként tőle! De ez titok! A mellkasának dőltem háttal és tévéztünk. Egy ideig néztük míg be nem nyomtak valami hülye reklámot. Kendall a távirányítóért nyúlt és lenémította addig is. 

"Mindig a legjobb résznél hagyják abba. Még van bő 20 perc belőle."-Pillantott fel a tv feletti órára ami 11:02-t mutatott. Egy mozdulattal kikapcsolta a tv-t teljesen.

"Hé! Ezt miért kellett?Most nem fogom tudni hogy elkapták-e a csajt! Ajj ne már"- Mondtam csalódottan.Az üres tányéromat letettem a kávézó asztalra,fogtam egy párnát és a fejem alá igazítottam. Lehunyva a szemem próbáltam elaludni. De matatást hallottam. Kinyitva az egyik szemem csak Kendallt láttam a mobilommal a kezében " Csak írok Vivinek,hogy itthon alszol és beugrunk Liliért holnap."- Kaptam egy rég látott fáradt mosolyt tőle. "Rendicsek"- Ásítottam hirtelen.

Miután az sms el lett küldve Kendall felment és már fél álmomban voltam mikor leért az emeletről. " Baba,ne aludj még el! Adok rád pizsit. Csücsülj fel."-Leült mellém a kanapéra és kitakart. "Emeld fel a kezedet baba. Úgy ni." -Ki cipzározta a ruhámat,feladta rám a piros pókemberes pólóját ami igen nagy rám mivel én alacsonyabb vagyok nála. Félre tette a ruhát,levette a magassarkúmat és felvitt a karjaiban az emeletre a kedvenc takarójával együtt.

"Szép álmokat kicsim"-Nyomott egy puszit a homlokomra,megsimogatott és betakart. Lekapcsolta a lámpát és aludtunk is.

Másnap reggel pakolásra lettem figyelmes. Zajra ébredtem. Az ajtóban pedig megláttam Lilit Kendall vállán pihenve. Látszott rajta,hogy még korán van és csak piciket pislog majd lecsukja a szemét.


"Nézd,anyuci felkelt. Adunk neki puszit?Igen? Gyere."- Mondta sejtelmesen ami Lilinek nagyon is tetszett. Elmosolyodott. Lili értem nyúlt. Ásítottam és vissza dőltem az ágyba. Nem akartam még felkelni!! Eltakartam a szemem mire valami puhát és picit éreztem a hasamon. "Manó,ugye nem Lilit tetted a pocakomra? Ha most evett,rám fog büfizni."-Ijedtem meg. "Haha! Csak anyuci hiánya van. Egész este nélküled volt képzelheted. Reggelit meg nem kapott mert nem akart cumizni. Én megpróbáltam de semmi. Most éhes pocakkal van. De jó lenne ha megszopiztatnád hogy ne legye gond belőle."-Kaptam végre egy csókot.

"Ha kimész,lehet róla szó! Cserébe csinálsz reggelit? Tudod azt a  mosolygós palacsintát azt imádom! Ú éhes lettem. "- Húztam le a pizsi pántomat. Kendall azonban meg se moccant. Állt az ajtóban engem nézve."Kendall nyomás kifele!! Nincs leskelődés! Láttál már ruha nélkül!!"-Erősen elpirultam mire kendall csak vállat vont és kiment. Hála az égnek. Képes lett volna dokumentálni is! Megszopiztattam Lilit,de nem öltöztem át csak lementem vele mert nagyon éhes voltam. Az átöltözés bőven várhat!  Kendall nagyban sütötte a palacsintákat míg én halkan elővettem egy tányért és elloptam rögtön 4et! Háttal állt nekem ezért nem vette észre. 

"Baby? Azokat magamnak sütöttem,ez a banános csokis. Tessék"- Vett le magának is egy tányért a szekrényből,hozott két villát és kicserélte a tányérunkat. Leült mellém és átvette tőlem Lilit és az ölébe ültette. "Pedig az epres se rossz. Manó...én akartam vele reggelizni."- Mosolyodtam el. Nem tudom,hogy minek köszönhető,de Kendallnek szanaszét állt a haja."Most apucival eszik.De így is téged figyel."- Rázta a fejét aranyosan én pedig elnevettem magam."Tudsz ma vigyázni Lilire? Bemegyek a suliba."- Jöttem elő a témával,amit tudtam hogy Kendallt nem hagyja nyugodni.De tudtam jól,hogy vissza kell adnom Ashleynek amit ő tett velem. Nem félek tőle!

"Kizárt,hogy egyedül mész be. Azok után ami történt. Örülhetsz,hogy ennyivel megúsztad. Logannel pedig beszélek,hogy gondolja át ezt az Ashley dolgot. Ha tudná mit tett veled a csaj,biztos lehetsz benne,hogy elküldené a fenébe! Ne félj nem hagyom szó nélkül"- Evett egy falatot. "Jó reggelt drágáim. Minden rendben volt az este?"- Kérdezte anyum mikor bejött a konyhába és leült hozzánk reggelizni."Lili jól viselkedett mi pedig kibékültünk!"- Kendall a vállamra tette a kezét és magához húzott a fejem búbjára nyomva egy puszit.Megöleltem ösztönösen. Hiányzott ez. Hogy hozzábújhassak és biztonságban érezzem magam. 

"Ideje volt. Mai program mi lesz?"- Érdeklődött Kathy. Én csak megvontam a vállam. Nem tudom Kendall megengedi-e hogy bemenjek a suliba és bosszút álljak Ashleyn vagy megtiltja. Őszintén szólva,nem volt ma kedvem semmihez."Beszélek Logannel. Ashley zaklatta Martinát egész végig. Hason rúgta,wc-be dobta a mobilját,szakítós smst küldött nekem az ő nevében és még sorolhatnám. És én csak tegnap tudtam meg. Képzelheted milyen szívszorító érzés volt."- Szomorodott el és sajnáltam Kendallt. Megkaptam a sajnálkozó tekintetet Kathytől. Miattam szomorú,nem akartam én ezt. Letettem a villám félbe hagyva a reggelit és felmentem Lilivel,hogy összekészüljek. El viszem sétálni a parkba. Ez volt az elgondolás.

 Engem figyelt és összecsücsörítette a száját. Adtam neki egy puszit. " Anyuci szeme fénye vagy. Bizony!"- Mondtam sírva. "Szerinted is jobb lenne ha csak ketten lennénk pindurkám?"- Csatoltam be a kezes lábasát és kapott pulcsit is. Feladtam rá a cipőjét és én magam is össze készültem. Már éppen mentem le a lépcsőn mikor Kendall felfele jött a lépcsőn. Azonnal visszafordult és utánam szólt. " Baba állj meg. Miért sírsz?Hé hé!!"- Húzott magához. Átölelt amennyire tudott mivel Lilit fogtam közben."Miattam voltál szomorú reggel és ezt én nem akartam. Mégis megtörtént. Ezért nem akartam elárulni,hogy Ashley bánt!! Hagyj kérlek nem akarok most ölelést"- Bújtam ki az öleléséből. Előhoztam a baba kocsit a garázsból és belefektettem Lilit,becsatoltam.

"Hova készülsz? Elmondod?"- Nem hagyott Kendall. Jött a hülye kérdéseivel."A parkba megyek!!! Kettesben Lilivel! Az is baj? Vagy megtiltod hogy az utcára menjek?"- Fakadt ki belőlem a félelem.Ellöktem Kendallt magamtól." Majd jövök. És tegyél meg egy szívességet nekem,küld el Ashleyt a francba. Megérdemli."- Ezzel kinyitottam az ajtót és elmentem a parkba.

Anyum kijött és végig nézte a jelenetet. " Hoppá. Mégsem ment annyira a kibékülés úgy látom. Hagyj neki egy kis teret. Most mondta el a titkát neked,fel kell dolgoznia. Bevigyelek Loganhez a kórházba? Útban van úgyis a bolt fele." Mondta anyum,én pedig megráztam a fejemet. Felvettem a kabátomat és hoztam a kocsi kulcsotkat."Egyedül megyek,de azért köszi. Ennek pontot kell tenni a végére. Nem akarom őket elveszíteni. Ha kell én magam fogok Ashleyn bosszút állni.Ebben biztos vagyok."- Határoztam el magamban. Az én családomat senki nem félemlítheti meg. 

2015. november 16., hétfő

(55.rész) A titok mostmár nem titok

Itt az új rész :) Sokat késtem vele,ne haragudjatok!!! 3 Komment után jön a következő amint tudok írni! Millió puszi! xoxo  P.S Lassan a 14ezredik megtekintés felé hajlunk!! Szuperek vagytok!! 

Martina szemszöge :

Leültünk vacsorázni. De nem tetszett hogy olyan messze voltam tőle ezért mellé húztam a tányéromat. "Manó? Tudom kibékültünk de annak van egy feltétele. Őszintének kell lenned. Éreztél bármit is mikor Ashley megcsókolt?"-Félve tettem fel a kínzó kérdést,de jogom volt tudni.Elvégre a barátnője vagyok! Gombóc volt a torkomban,alig bírtam nyelni is.Letettem a tányérom szélére a villámat. 

Kendall megette ami a villáján volt még és ivott mielőtt válaszolt volna." Milyen kérdés ez,persze hogy semmit! Nem értem miért féltékenykedsz. Hisz téged szeretlek nem őt!"- mondta ki a nyílván valót én pedig elámultam. Hihetetlenül mérges lettem. Felálltam az asztaltól és a konyhába siettem. Megmostam az arcom és próbáltam nagy levegőket venni. Muszáj volt lenyugodnom. Legalább az egyikőnknek higgadtnak kell maradnia. Éreztem egy erős kart ami átölelt a derekamon. Megfordultam és durván megcsókoltam Kendallt.

"Na?! Hogy tetszett? Jobban smárolok mint az a büdös kis cafka?!!? Kivele hallani akarom!!!"-Tört ki belőlem az összes titkom szépen lassan. De nem voltam vele tisztában. Kendall megfogta a csuklómat ugyanis pár centire voltam attól,hogy kapjon egy pofont.

"Ezt most hagyd abba! És Ashley szidalmazását is! Mit ártott neked? Mi van halálra ijesztett vagy mi? -Szakadt kendall a röhögéstől,nekem pedig a forró könnyeim elárasztották az arcomat. Elkezdtem remegni és észre se vettem. Gyorsan a táskámért nyúltam mert pont jött egy sms-em. 

"Szia csajszim! Benne vagyok,Ashre ráfér egy jó kis bosszú. Holnap megbeszéljük. Csáo."- Mielőtt kitörölhettem volna,kikapta a kezemből és nem adta vissza. Ugrálhattam is,de Kendall 2fejjel magasabb nálam. Esélytelennek tűnt. Figyeltem  a tekintetét ami átment mosolyból undorrá majd a kezembe dobta a mobilom.

" Fogd a cuccod és kifele. Nem mondom még egyszer!"-Levette a fogasról a kabátom és nekem dobta. Meghökkentem."Teljesen félre érted a dolgot! Ez csak egy srác a suliból!! Aki segít bosszút állni Ashleyn."-Álltam ki magamért,úgyis-mindegy alapon."Szóval ha jól értem,egész végig azt hitetted el velem,hogy Ashley kavarja a szart miközben ha tükörbe néznél látnád,hogy te magadnak csinálod ezt az egészet. Még én védjelek meg Ashleyvel szemben! Még mit nem!"-Esett nekem.

"Jogom volt ezt tenni!!! Tudni akarod az igazat? Ha igen akkor olvasd el ezt!!! Ebben a levélben kiállok magamért,nem úgy mint a valóságban. Igen,borzalmas anya vagyok mert a kislányomat védem,és lehet hogy nem a legjobban viselem el a dolgokat,de egyszer sem kérdeztél meg arról,hogy milyen a suli! Vannak-e olyanok akik bántanak. De még az se nagy dolog! Emlékszel mikor lila folt volt a hasamon és azért nem akartam lefeküdni veled? Azt Ashley ajándékozta nekem,cserébe amiért veled járok. Bele térdelt a gyomromba! Vagy ott volt a vizes telefon meg az sms!! El is érte vele amit akart.Azóta veszekszünk egymással folyton."- Kezébe adtam a levelet amit Ashleynek írtam.


 Leültem a fotelba és könyököltem a karfán de nem néztem rá. Csendben pityeregtem mikor hallottam,hogy a papír a földre esett. A szemem sarkából láttam,hogy Kendall dobta el. Elém guggolt és maga felé fordított.

" Nézz rám...."- Mondta szomorúan. Megráztam a fejemet nemlegesen. Nem bírtam a szemébe nézni,ezek után nem. Túl sok minden történt az elmúlt időszakban aminek nem lett volna szabad egyáltalán megtörténnie. A legrosszabbon járt az agyam. Szakítanunk kéne? Talán jobb lenne kettőnknek,de ott van Lili. Ráadásul imádom Kendallt csak a dolgok változtak és rosszul kezeltük a dolgokat mindketten. 

"Miért nem mondtad el? Meg tudtalak volna védeni. Egyedül nem tudsz egy ilyen dolgot megoldani. Te is tudod."- Nézett le a kezére." Ashley tényleg ennyire rád szállt?"- Én csak igennel bólogattam. Nem jött ki egy szó sem a számon. 

"Min töröd a kis fejed? Kincsem."- Felemelte a fejemet és a szemébe néztem. Letörölte a kis kósza könnycseppet az arcomról a hüvelyk ujjával. 

"Lehetséges,hogy Ashley jól látja a dolgokat. Mi van ha nem illünk össze?"- Lehajtotta a fejét mintha az ő hibája lenne ez az egész.

Kendall szemszöge: 

A szivem is elszorult mikor elolvastam azt a levelet. Tele volt száradt foltokkal. Gondolom tele sírta a papírt mikor megírta. Félre dobtam mert a levél számomra nem volt olyan fontos,kivéve amit megtudtam belőle. Eszméletlenül haragudtam Ashleyre!! Az a csók is,miatta volt kórházban a Picim! Én hülye meg hittem annak a ténynek,hogy Martina csak féltékenykedik. Ez annál sokkal több volt. Baromi nagy hibát csináltam mikor megtörtént az a csók. A fő ellenségével smaciztam,ebbe még belegondolni is borzalom! Brr.

"Dehogy,ezt verd ki a fejedből. A kislányunk a példája annak,hogy jók vagyunk együtt. És sajnálom nagyon amiért téged vádoltalak meg mindig. Hallgathattam volna rád,te mindig el akartad mondani nekem,csak nem volt rá alkalmad."- Pusziltam meg a homlokát,de nehezen mert a nyakamba borult és csak sírt. Nem voltam benne biztos,hogy most örömében sír vagy sem. Próbáltam elvenni a kezeit a vállamról,hogy levegőt vehessek de egyszerűen rám csimpaszkodott.

"Baby! Ha nem engedsz el egyedül eszem meg a desszertet!"- Erre azonnal felkapta a fejét és morcizni kezdett. Mire én csak ránéztem és az mindent elmondott.

"Gyere ide kis dilisem."- Elvigyorodott kicsit és szájon puszilt . "Ajánlom hogy finom legyen a desszert!"- Futottam a hűtőhöz Kendallt lehagyva.

"Ha tolakodsz akkor egyedül eszem meg!!"- Halottam a hátam mögül.

"Vesztettél."- Nyújtottam ki a nyelvemet rá.

"Aa...sajnos."- Átölelt hátullról. " De téged megnyertelek!"







2015. november 8., vasárnap

(54.rész) Hagyd abba ez fáj!

     Tudom vártátok már ezt a részt,én is szerettem volna hamar megírni viszont nem volt  egész héten szabad időm suli miatt és családi okok miatt. Köszönöm a türelmeteket! 
A mai részhez : Nem vállalok felelősséget a most olvasottakért! Mindenki saját szíve ügye szerint olvassa el! Ui. Semmi valóság alapja nincs ez csak egy történet!
3 komment után jön a következő rész!  Millió puszi!! xoxo
Ashley szemszöge : 

Fogalmam sincs mi ütött Martinába,le mert önteni egy pohár hideg vízzel korán reggel csak azért mert a pasijával aludtam a kanapén?Még ilyet....ezért nagyon meg fog bűnhődni. Ki csinálom! Összepakoltam a táskámat és leléptem. Oda kellett érnem időben,ha azt akartam,hogy Logan ne tudjon erről az egész ott alvós Kendall ügyről. Amiről nem tud az nem fáj ugye?

Kendall szemszöge: 

Bekukkantottam a járókába miután megnéztem fent,hogy nem-e tört szét az állkapcsom.Baromira fájt!! Láttam,hogy Lili még alukált.
Megfogtam Martina csuklóját és kihúztam a konyhába. Becsuktam a konyha ajtót,hogy Lilit ne keltsem fel véletlenül sem a kiabálásommal. Ekkor el is szakadt nálam a húr. Martina mindvégig csak vigyorgott. Látni lehetett rajta,hogy most nagyon büszke magára. Csak egyet felejtett el...hogy az a lány akibe én beleszerettem az nem örül más bajának! Megfogtam a derekánál mindkét kezemmel és leültettem az egyik székbe.

" HOL IS KEZDJEM EZT EL...MOND MEG NEKEM! MIÉRT KELLETT EZT ELŐADNOD? MOST BOLDOG VAGY? UGYAN OLYAN LETTÉL MINT AKIKEN EDDIG RÖHÖGTÜNK HOGY MEKKORA EGY SZUTYOK ÁLLATOK ŐK! DE HA BELE GONDOLOK ÉPP MOST IS KÖZÜLÜK EGYET NÉZEK."-  Halkultam el.
 Mire kaptam egy nagy pofont. Ügyes húzás belátom! De egy dolgot elfelejt a kicsim. Ha bánt,én is tudok bántani de az tényleg fáj is. Felemeltem a konyha asztalra és hanyatt döntöttem. Szorongattam,ütöttem. Teljesen elvesztettem a fejemet. Majd megfogtam a nyakát az egyik kezemmel míg a másikkal a haját húztam.

"UNDORÍTÓ VAGY EGYSZERŰEN,HÁNYNOM KELL TŐLED!! ASHLEY MIT ÁRTOTT NEKED??! IGEN VOLT KÖZTÜNK EGY CSÓK DE EZ NEM JOGOSÍTHAT FEL TÉGED ILYENRE. SIMÁN CSAK ITT ALUDT!!! A KANAPÉN EGYÜTT VELEM!!! MIT FÉLTÉKENYKEDSZ ITT NEKEM? SZERINTED EZ NEKEM HOGY ESIK?!!"- Elengedtem a nyakát. Mire levegőért kapott. Kezdett kimenni a szín az arcából. Hirtelen remegni kezdett zokogva. 

"SÍR AZ ÉN HERCEGNŐM??JAJJ DE TUDLAK SAJNÁLNI!! NEKEM MEG AZ ÁLLKAPCSOM FÁJ DE AZ PISZKOSUL!!-Kapott egy pofont. Égtem a dühtől és a haragtól.

"TUDOD MIT? ANYUMNAK IGAZA VOLT VELED KAPCSOLATBAN. SAJNOS...HAGYJ MINKET BÉKÉN."- Martina mondta és leugrott az asztalról,a kilincsért nyúlt de megcsókoltam. Amit egy tökön rúgással viszonzott. "HOVA MÉSZ?! ÁLLJ MEG!!"- Keltem fel a földről,de Martina már a kezében tartotta Lilit. Szorosan mintha bármelyik pillanatban rájuk támadnék. Pedig nem volt szándékomban. Csak...feldühített. Mikor léptem egyet előre,ő egyel hátrább lépett. 

Martina szemszöge : 
"Tudod...elakartam mondani,hogy mit csinált velem Ashley de ezek után még a pártját fognád és én abból köszönöm szépen nem kérek.Vivinél húzódom meg az éjszakára. Ne merj hívni mert feljelentelek a rendőrségen. Megértetted?!"- Mondtam könnyekkel küszködve.Mire Kendall bólinott. Felöltöztettem Lilit a macis kezes lábasába és betettem a baba hordozóba.
Szó nélkül nyitottam az ajtót és kiléptem a hűvös őszi levegőre. Nem is szóltam senkinek,hogy mi is történt. Semmihez sem volt kedvem. Csak sétáltam jó lassan. Mindenki boldog ,egyedül én vagyok a poklok poklában. Fél óra séta után becsengettem Vivienhez. Mikor megláttam,eltört nálam a mécses.
Utáltam anya lenni,utáltam ezt az egészet. Minden rosszul sül el és itt állok a küszöbön a közös kislányunkkal és fogalmam sincs hogyan oldjam ezt meg. Főleg nem Kendallel.

"Úristen gyere beljebb. Hagyd csak hozom Lilit"- Tolta be Vivi a nappaliba Lili baba kocsiját. Levettem a vállamról a baba táskát és mentem utána.

"K...Kendall....majdnem megfolytott..sikoltoztam,vergődtem,csíptem!"- Omlottam össze teljesen.

"Tessék!?Mit csinált?!!- Ültetett le a kanapéra. Kiment a konyhába és percekkel később vissza s jött két pohár meleg teával. Elvettem tőle az egyiket megköszönve és belekortyoltam." Olyat amit nem néznél ki belőle.- kk

"Jó,de mégis hogyan történt?"- Próbált rájönni mi az oka annak,hogy a kanapéján sírok megállíthatatlanul és nem mosolygok mint ahogy mindig szoktam.Helyette szorongatom a kezemben a zsepit ami már cafatokban volt mert eláztatta a könnyem teljesen.

"Reggel hazamentem Kendallhez és nem találnád ki kivel feküdt egy kanapén. Olyan hányinger keltően aludtak egymás mellett. Lili pedig a járókájában aludt mellettük. De a lényeg az,hogy Ashley már a magán életembe is beférkőzik! Ezt nem tudom tovább csinálni..."- Dőltem el a kanapén nagyot sóhajtva.Élni is alig volt kedvem.

"De igenis tudod. Megmutatjuk neki,hogy tudod kivel szórakozzon. Csak adj nekem egy napot és kitervelek valamit. Hamarabb fog bocsánatot kérni mint gondolnád. Bízz bennem. És bingo! Meg is van! Ismerem Ashley ex pasiját. Ha már Ashley mestere a kavarásnak,mi is csinálunk neki egy kis meglepetést. Eltudom kérni a számát és dumálok vele,hogy segítsen megszivatni Ashleyt. Benne van az én barátnőm?"- Kacsintott és megölelt szorosan. Újabb síró görcs jött rám,de bólintottam egyetértve a tervvel. Még szép,hogy megcsináljuk!! Édes lesz a bosszú!

"Rendben most pedig menj fel és tusolj le. Tisztára kivagy. Vigyázok Lilire és utána elmegyünk vásárolni. Kellenek az új cuccok! Feldobjuk a külsődet picit és Kendall is a lábaid előtt fog heverni seperc alatt."

"Igenis! De nem adhatsz neki csokit! Még túl pici!"- Figyelmeztettem rá Vivit,múltkor ugyanis amikor a kávézóban voltunk csak kimentem a mosdóba pár percre,mire vissza mentem addigra Vivi óvatosan itatta a pohárból a csokis italából. Az oka egyszerű,Lili túl édesen nézett rá. Aznap alig aludt Lili mert fájt a pocakja.

"Egyszeri eset volt! Menj már! Eljátszunk és nézünk Spongyabobot!"- Mondta elmosolyodva az emléken és Lilit kicsomagolta a téli kabátkájából. Örültem,hogy van akire bármi esetben is tudok számítani. És ez nem más volt mint Vivi. Nem akadt ki mikor kiderült terhes vagyok,helyette elárasztott aranyosabbnál aranyosabb baba ruhákkal. Most pedig segít bosszút állni Ashley-n. Többet nem is kérhetnék. Gyorsan felmentem és levetkőzve beálltam a kádba. A meleg víz nagyon ellazított. A gondolataim kitisztultak. A sírás határán voltam megint,mikor kaptam egy smst. Kinyúltam a kádból a mobilomért. Feloldottam és Kendall üzent.

Vacsi ma nálunk,kettesben gyertyával meg minden. Remélem eljössz. Bocs hogy elcsesztem mindent.  

 Röviden és tömören ez állt benne.Mégis mit képzel? Egy romantikus vacsi és minden el van intézve? Még mit nem....de a szívem felé húzott. Imádtuk a romantikus vacsikat,csak mi ketten mielőtt még Lili nem volt.Amint ezen gondolkoztam végeztem a fürdéssel és megtörölközés után felöltöztem. Azon járt az agyam,hogy este elmenjek-e vagy sem. Végül is csak este kell eldöntetem,ráérek még. Betettem a zsebembe a telóm és lementem. " Hogy van az én kis angyalkám? Nem sírt?"- Vettem fel mire felsikoltott baba hangon. "Ezt nemnek veszem. Mehetünk."- mosolyogtam.

"Okés,de gyalog kell mennünk,anyu elvitte a kocsit."- Segített betenni Lilit a baba kocsiba. Becsatolta és már indultunk is. Egész végig Kendallen járt az eszem. Vivinek nem is említettem az sms incidenst.Amint mentünk a boltban boltról boltra megláttam egy gyönyörű ruhát amit Kendall imádna.Vivire bíztam a baba kocsit és berohantam a boltba felpróbálni azt a ruhát. Mikor a tükörbe néztem egy pillanatra mintha Kendall állt volna mögöttem és mosolygott. Megráztam a fejem,biztos csak álmos vagyok. Kendall nincs is itt.  A ruha illett rám. Gyorsan meg is vettem és boldogan mentem ki a boltból. Vivinek ez feltűnt rögtön," Mi történt odabent? Csak nem hívott el valaki egy randira?" - Kacéran vigyorgott.

"Ez annál sokkal jobb. Menjünk haza és megmutatom!"- Nem értette mire ez a nagy sietség. De majd megtudja. Mikor haza értünk hozzájuk,bementem a fürdőbe felpróbálni a ruhát. Majd megmutattam Vivinek is. " Ezt vetted ma?"-  Csodálta meg a gyönyörű ruhát. Ilyenem még sosem volt.

"Egy szó! Kendall imádná ezt a ruhát rajtad. Az tuti!"- Az ölében levő Lili figyelmét rám vonta. " Nézd csak,anyukád milyen szép ruhát vett. Tetszik neked?"- Felállt és odahozta nekem Lilit manót. Lili tátott szájjal nézett rám majd elmosolyodott a kis gödröcskéivel. " Tetszik neki!"- Mondta Vivi és elnevettük magunkat.

"Vivi,este vár engem Kendall. Írt,hogy vacsit csinál és szeretné ha megbocsátanék neki. Ezért vettem meg ezt a ruhát."- Halkultam el. Vivitől kaptam egy szigorú pillantást. Rájött az egész körítésre,oka volt ennek a ruhának mégpedig Kendall.

"Kétlem,hogy jó ötlet lenne ez. Ma este itt alszotok,filmezünk vagy valami. És felhívom Kendallt. Maradj itt Lilivel." Ment a vezetékes telefonhoz.

"NE! Csak hadd menjek el! Szeretném hallani,hogy mit mond. Hiszen szeretem nagyon és hiányzik. Muszály neki adnom egy esélyt. "- Szomorodtam el a mondat végére teljesen.

"Ebben az esetben menj csak. Lilivel elleszünk kettesben. De bármi van felhívsz,ígérd meg!"- Kötötte a lelkemre. Igenlően bólogattam,felöltöztem és küldtem egy smst Kendallnek hogy úton vagyok.

Kendall szemszöge: 

Dühös voltam magamra hihetetlenül. Mi a fene ütött belém? Nincs mentségem arra amiért folytogattam a barátnőmet. Borzalmas barát és apuka vagyok.Kezdtem rendesen szégyellni magamat a történtek után. Anyu dolgozott,egyedül voltam a lakásban Yumával. Aranyosan a lábamhoz dörgölőzött én pedig megsimogattam. "Miujság kislány. Hiányolod te is anyucit igaz?Én is. Nagyon nagyon!"- Sóhajtottam."Gyere menjünk ki játszani a kertbe!"- Felvettem és egész délután Yumával játszottam. Addig is sikerült elfeledkeznem a saját problémáimról. Olyan 6 óra felett vittem be a házba Yumát. Anyu már hazaért.

"Anya segítened kell."- Támaszkodtam neki a konyha pultnak. Ő éppen mosta a zöldségeket  a vacsihoz.

"Miben kincsem. Mond." Mondta lágyan mosolyogva és felém fordult. Lehajtottam a fejem. Mindent félbe hagyott és oda jött hozzám. "Bántottam Martinát....folytogattam és nagyon megszoritottam a csuklóját. Ashley az éjjel itt maradt és a kanapén talált ránk! De nem öleltem át! Semmi nem volt. Csak film közben elaludtunk. Ő meg félre értette,Ashleyt leöntötte egy pohár vízzel,cica harc lett belőle és elküldtem Asht aztán dühös lettem és hát...ekkor történt meg....hogy lehettem ekkora barom anya?"- Fogtam a fejem idegesen és beletúrtam a hajamba.

"Mit szeretetetek nagyon csinálni ha kettesben voltatok?"- Kérdezte egyszerűen,nem tudtam mire akar ezzel kilyukadni. "Kis segítség,mit imádtatok mint közös programot?"- Ölelt meg.

"Hát....*erősen gondolkoztam* szerette a randikat amikor csak elmentünk egy étterembe és gyertyafényes vacsora várta,egész éjszaka csak történeket meséltünk egymásról. Ilyesmi."- Vontam meg a vállam.

"Ez könnyű,segítesz a főzésben,hívd meg vacsorára,én pedig fent leszek egész este és nem fogok zavarni,Yumát is felviszem. Rendben? De hozd helyre a dolgokat köztetek. Emlékezz,hogy van egy lányod is akinek apukára van szüksége!"- Veregette meg a hátamat anyum.

"Meglesz. Nem rontom el. Mit főzünk?"- Kérdeztem,de anya el is kezdte mondani az egész étlapot szinte. Amiben tudtam abban besegítettem és olyan 1 óra  és 20 perc múlva készen is voltunk. Anyu sok sikert kívánt,és felment én pedig megfürödtem,rendbe szedtem magam és megterítettem. Még a kedvenc parfümömet is magamra fújtam amit Martina vett nekem. A legjobb illatot választotta.  Elmosolyodtam mikor rezgett a mobilom és láttam az smst a babámtól. Eljön! Mindezek után. Nem szúrhatom el!

Idegesen vártam,hogy ideérjen.Fel le járkáltam amint teltek-múltak a percek. Felkaptam a fejem,ugyanis csengettek. Futottam az ajtóhoz és kinyitottam. " Azt a mindenit,hova tűnt az én barátnőm? Csak nem elvarázsolták egy bombázóra? Őrjítően nézel ki. Gyönyörű ez ruha. Új? "- Hívtam be és beljebb mentünk. Elvettem a kabátját és felakasztottam az előszobában majd a csuklója után kaptam. " Baba várj egy percet. Ezt így gondoltam." - Befogtam a szemeit a kezemmel  lassan a konyha felé vezettem. Szorosan kapaszkodott mindkét kezével a csuklómba. " Merre lépjek? Biztos nem megyünk neki semminek?"- Ijedezett de én csak nevettem aranyosan. Tudhatná,hogy nem fogom senkinek neki vezetni.

"És meglepetés.Nyisd ki a szemed."- Elvettem a kezeimet a szeméről és vártam hogyan tetszik neki a konyha és a dekoráció az asztalon.

Könnyek szöktek a gyönyörű szemeibe és szorosan hozzám bújt. Átkaroltam és magamhoz húztam. " Annyira nagyon sajnálom ami történt reggel.Kérlek bocsáss meg. Nem tudom mi ütött belém."- Suttogtam neki. Mire elhúzódott,várt egy pillanatot mélyen a szemembe nézett és megcsókolt lágyan. Újra a karjaimban tarthattam és vigyázhattam rá. Ez volt a fontos. Soha nem engedem már el. Ő az én babám.