(85.rész) Elengedsz vagy sem?

        Köszönet a 82 megtekintést az előző fejezetnél.Nagyon örültem neki mikor megláttam!! Hátha lassan visszatér mindenki a bloghoz,de ha nem,a 82 ember is bőven sok. <3

(Minimum 2 komment után hozom a következőt!)

Nem is rabolom tovább az időtöket,jó olvasást. :)

Lili szemszöge:

Éjjel nagyon rosszat álmodtam! Apu teljesen összeomlott mert anyut megtalálták de már nem élt. Pityeregve keltem fel reggel. Annyira odabújtam alvás közben apuhoz hogy most alig bírok kicsusszanni a karjai közül. Tettem egy próbát,megsimogattam a haját mire átfordult a másik oldalára szuszogva egy nagyot.A bal oldalamon pedig mami feküdt.Tudtam,hogy egyedül nem szabad kimennem inniért de nagylány vagyok már. Megy egyedül nemde? Kibújtam a meleg takaróm alól és kimásztam a kanapéról belebújva a papucsomba. 

Vizes orrot éreztem egyszer csak a bokámnál majd halk röffenést. A sötétben tapogatózva kijutottam a folyosóra. Ott érem el egyedül a lámpát mert feltudok mászni a székre ami a cipős szekrény mellett van.Nagyokat nyújtózkodva felvillant végre a villany.

"Yuma te kis kópé. Hát nem alszol?Te is szomjas vagy?Gyere adok neked is."- Leguggoltam a táljáért és a sámlimra állva felálltam a csaphoz. Tele töltöttem ameddig tudtam majd egyensúlyozva letettem elé hadd igyon. Szerencsére a kicsi poharam a mosogató mellett volt,így én is tudtam inni.A hideg víz mindig megnyugtat. "Röff röff"- Nem hagyott békén kicsi Yuma. Mindig tudja hogyha rossz kedve van valakinek. Nagyon okos kislány ám! Lecsücsültem a pultnak dőlve és ölembe vettem Yumát. Az orrát a kezembe furta.A lámpa ellenére is félhomály volt. Nem tudtam hogy álmos vagyok,de lassan csukódtak le a szemeim.

Kendall szemszöge:

Reggel kinyomtam a telefon ébresztőt,így indult a nap.A kezemmel Liliért nyúltam de nem éreztem senkit,csak a paplant. A bal oldalra fordulva megláttam anyut álmosan amint engem nézett. "Kincsem jó reggelt. Hogy aludtál?"- Tette hozzá egy kis mosollyal. Ha más nem,ő az aki mindig tud mosolyogni. Kinyújtózkodtam lerúgva magamról a takarót. Kócos hajjal felültem az ideiglenes ágyunkban.

"Úgy ahogy. Egészen elalvásig azon gondolkoztam merre van most a Picim. Megőrjít a tudat,hogy nincs velem.Meg kell sürgetni valahogy a rendőröket. Találni kell egy nyomós okot ami miatt hamarabb elkezdik keresni.

"Reggelizzünk és majd utána nézek a jogoknak. Ne aggódj. Hamar itthon lesz,megígérem.Gyere egyél valamit."-Kelt fel,kihúzva engem az ágyból. Szívesebben maradtam volna még pár órát a paplan alatt de van egy kislányom aki miatt nem tehetem meg ezt. "Yuma gyere onnan el!Mit kerestek itt kint.Menj be a szobába."-Szídta le anyu yumát. Lili a földön összegubózva aludt.

"Ajj manóka. Vissza megyünk aludni."-Felvettem  a hideg kőről és betakargattam mihelyst a kanapén volt."A konyhában leszünk mamival,ne ijedj majd meg ha nem látsz engem magad mellett."- Adtam neki egy puszit és a konyhába mentem."Kíváncsi leszek hogy mit fog elmesélni nekünk ebből. De aranyosak voltak ahogy egymással aludtak."- Beugrott az imént látott kép ahogy leültem anyu mellé a konyha pulthoz.

"Anyu nem vagyok éhes. Felmegyek letusolni. Rám fér. Addig tényleg nézd meg a törvényeket!"-Már a lépcsőn jártam a mondat felénél. Jött az igenlő válasz anyutól,így hát megfürödtem. Meg is borotválkoztam kivételesen,Martina azt szereti ha nem borostás ezért muszáj időről időre rendbe hozni. A gyógyszeres szekrényből kivettem a kedvenc  borotvámat,de ahogy kipróbáltam kicsúszott a kezemből megvágva az arcomat. "A fenébe."-Kaptam az arcomhoz.Csupán egy apró vágás volt.Lehajoltam érte,hogy felvegyem de megakadt valamin a szemem. Kiszedtem egy frissen tépett wc papírral. Hosszú percekig bámultam a mágikus "+" jelet. Láttam már tesztet de az soha nem volt pozitív.Azonnal küldtem egy kör smst a srácoknak.

 

Ezután félig habos arccal lerohantam anyuhoz "Anyu Martina terhes,Martina terhes!"-Újságoltam el a nagy hírt boldogan. Lilinek kistesója lesz! Hihetetlenül jó érzés kerített a hatalmába. Anyu azonban lecsitított Lili miatt.

"Kincsem én tiszta szívből örülök a jó hírnek,de nehogy elmond,hogy tudod csak az esküvő után.Lehet nem is jó a teszt. Vannak hibás tesztek is,amik pont az ellenkezőt mutatják."- Érvelt anya így kicsit lelankadt az egész babázástól a kedvem. Megcsináltuk közben a reggelit. Lili még alukált,úgyhogy kettesben reggeliztünk.

 

"Sikerült utána nézni a jogoknak? Van valami amivel előrébb tudunk jutni?Nem hiszem hogy csak úgy lelépett....inkább elrablásnak látszik az egész"-A mondatom felénél Lilihez rohantunk mert kiabálni kezdett minden félét.

"Nem,nem NEEM! Anyu....élsz még....nem hagysz itt.."-A pólómba kapaszkodva hozzám bújt. Rosszat álmodott a kismanó.

"Anyucit megmentjük hamarosan. Ma délután bemegyek a rendőrségre megsürgetni anyu keresését.Haza hozzuk épségben. Most viszont irány átöltözni hercegnő. Van reggeli utána."- Toltam a lépcső felé.

"Anyu meghalt. Ki lesz az anyukám ha ő nem lesz velem?"-Teljesen kétségbe volt esve szegénykém. Egy dologban biztos vagyok Martina él még!Senkit nem rabolnak csak úgy el. Valami oka biztos van. Viszont nem sikerült még rájönnöm,hogy ki és mit akar. Anyu közbe lépett.

"Vedd fel a kedvenc ruhádat,reggelizel és elmegyünk vásárolni egy nagyot jólvan?De ahhoz el kell indulni felfele a lépcsőn kismanó."- Megölelte mamit és megadva magát felment."Ezt el kell tanulnom tőled. Olyan hamar szót fogad neked. Hihetetlen!"- Mondtam két harapásnyi pirítós között.

Martina szemszöge:

Iszonyatos hasfájással ébredtem reggel. Magamra húztam a takarót a fal felé fordulva.Kizárt,hogy én ma így felkelek. Nem menne! Sokáig le se jött senki. Meguntam a várakozást és nagy nehezen feltápászkodtam a koszos szivacsról. Még egy kutya se aludna el rajta annyira mocskos! Mindegy is,amíg nem bántanak fizikailag.

"Hahó van itt valaki?"- Rekedten alig bírtam kimondani bármit is.Majdnem frászt kaptam ugyanis megláttam Petit a konyhában ami eléggé romos volt,de a célnak még megfelelt. Mire bármit is mondhattam volna beadott a karomba egy szurit. Azonnal hányingerem lett. Kezdtem homályosan látni de a legjobban a picit féltettem. A szekrényben voltak poharak.Ha iszok akkor nem fog tudni annyira elkábítani...gondoltam. Fogtam egy poharat s a csap alá tettem hogy megteljen teljesen de az egyszerűen kicsúszott a kezemből.Az üveg szilánkok szanaszét repültek. Peti megfogta a nyakamat hátulról erősen."Hogy tudsz ennyire ügyetlen lenni? Nem bírnád már feltakarítani igaz? Hat a gyógyszer. Ugye nem gondoltad hogy épségben megússza ezt az egészet a baba."- Gonoszan kacagott,engem pedig a hideg is kirázott. Engem bánthat de a kicsi babánkat Kendallel nem!Semmilyen áron!

"Ahhoz nekem is lesz egy két szavam!"Kiabáltam de össze estem hassal a padlóra. Könny szökött a szemembe. Simán elszökhetnék megvédve ezzel a picit,de begyógyszereztek!! Ez egyáltalán nem fair.Legszívesebben sikoltottam volna egy nagyot.

"Ott maradsz a nap hátra levő részében vagy felkelsz? Vár még rád egy interjú élőben a szerelmeddel.Azt mondtam kelj fel.Azonnal"- Felrántott szó szerint,én pedig ide oda szédelegtem mire eljutottam a kanapéig. Ott volt egy laptop azt tisztán láttam. Fogalmam sem volt mit akar

Kendall szemszöge:

Lilire adtam éppen fel a szandálját és a kis katicás táskáját mikor kaptam egy bejövő videó hívást.Nem vettem fel azonnal,előtte gyorsan elköszöntem a kismanótól aki lábujjhegyre állva csimpaszkodott a nyakamban a kezeivel.

"Kéjek nagy puszót! Tényleg bármit választhatok a boltban? Azt a nagy plüss lovacskát is?"- Kezdett felvillanyozódni a mondat hallatán is. "Kivételesen igen,de csak 1 nagy plüssről lehet szó. Ígérd meg nekem."-Felkaptam és kivittem a kocsiig majd beültettem a gyerek ülésbe. "Apu olyan dilis vagy. Majdnem elejtettél."-Kuncogva megcsípte az orromat.

"Áúú kisasszony.Legyél jó kislány maminak! Anyu ehettek a mekiben is nyugodtan,akkor lesz időm kicsit kutatgatni."- Biccentettem Lili felé,arra utalva hogy Martinát fogom keresni egész végig.

"Rendben,vigyázok rá ne aggódj. Szia!"-Integettem nekik  az út szegélyen állva amíg el nem tűntek a távolban. Egyre jobban rezgett a telefonom,bementem a házba és felvettem a hívást. Egy rendezett kinézetű srác ült a kanapén."Öm,ki maga és mit akar?"- Félve kérdeztem rá. Fogalmam sem volt ki ez.

"Van itt valaki akit biztosan ismersz. Köszönj!!"- Áucs kapott egy pofont az a valaki majd halk nyöszörgés hallatszott. Egyszerre tudtam volna a nagy sokk miatt eldobni a telefonom és mondani valamit,de helyette csak felvettem a videót bizonyítékként. Helyet nem írt ki,de van kiindulási pont kik rabolták el Martinát.

"Vigyél ki innen. Bántanak! Tegnap este ki akartam szökni de begyógy.-"- Befogta a csávó a Picim száját azonnal."Nem kell mindent tudnia szívecském,csak a lényeget mond el neki. Hogy 5 millát kérünk és ha nem kapjuk meg,neked annyi. Látod ezt a pisztolyt? Ezzel fogod szemben találni magad ha nem fizet időben a barátocskád."- Mondta a kamerába. Az ilyen emberektől felfordul a gyomrom is. Hogy lehetnek ennyire kegyetlenek másokkal.

"JÓ!JÓ....Megadom az 5 milliót de azt most tedd le de azonnal!! Ha baja esik egy forintot se láttok abból az 5 millióból,remélem felfogod. Mikor és hova vigyem a pénzt."-Mondtam a fogam alatt.

"2napot kapsz rá,hogy össze szedd a lét. Ha nem sikerül akkor a csajodnak kampec. Ilyen egyszerű.Holnap pedig megkapod a címet délután."-Válaszolta halál nyugodtan. Van bőr a képén az nyilvánvaló.

"Kettő nap alatt nem fog menni! Több nap kell,max plusz 2."- Mihelyst kimondtam a mondatot,a srác beélesítette a pisztolyt és Martina szívéhez nyomta mindvégig a ravaszon volt az ujja.

"NE TEDD! MEGTESZEM,2 NAP ALATT MEGKAPOD AZ ÖT MILLÁT! CSAK KÖNYÖRGÖM TEDD.AZT.LE!!"- Ott menten bepánikoltam. Ha lelövi,akkor nem csak Martinát veszítem el,hanem egyben a kisbabánkat is aki még olyan parányi,de akkor is számít."Nyugodj le. Még ma neki állok összeszedni a pénzt.  Hamar meglesz. Beszélhetek kettesben vele? Két perc az egész."- Könyörögtem szinte. Valamit ki kell találnunk hogyan tud megszökni. Kizárt,hogy össze tudok hozni egy milliót nemhogy 5-öt! Ha pedig nem kap pénzt a pasas,lelövi Martinát.

"Két perc,nem több."- Ezzel kettesben hagyott kettőnket. Kicsit megkönnyebbültem."Annyira aggódtam érted,fogalmam sem volt merre vagy. Mi történt? Woah inkább dőlj hátra. Nehogy rosszul legyél nekem. Úristen....ha megtudom ki volt....lecsukatom."- Kezdett el bambulva nézni engem. Ez nagyon nem tetszik nekem. Ha bármi bajuk lesz,nem állok jót magamért.

"Te vagy az manó?"-Látszott rajta hogy nincs nagyon a tudatánál. Ez nagyon nem jó!Közel hajoltam a kamerához,"Nézz rám. Én vagyok az.Merre lehetsz?Ha kinézel az ablakon mit látsz?"-Próbáltam kiszedni belőle némi infót. Akár egy névtábla is sokat segíthet jelen pillanatban. Láttam mekkora erőfeszítést és koncentrációt igényelt neki az hogy csupán megértse,megforduljon és kinézzen az ablakon.

"Nem látok semmit. Csak fákat,bokrokat.Az utca tábla is a túloldalon van....kikérezkedem a wc-re és onnan már látni fogom."- Indulta volna el,de én közbe szóltam. "Ácsi!Ha elmész,utána már nem fog vissza engedni a géphez téged! Maradj itt. Gondolkozz inkább....nagyon hosszú úton vittek vagy inkább kanyargóson. Elhagyatott a ház,az jó kiindulási pont. Nem sok ilyen van a környékünkön."- Magyaráztam el neki a lényeget röviden. Remélvén még felfogja.

"Volt egy éles kanyar,de tőlünk szinte egyenesen jöttünk. Ez segítség?"- A legnagyobb szédülés jött rá és majdnem lekoccolta a laptopot. "Picim vigyázz!! Bárcsak haza tudnálak hozni valahogy..."- Hallható volt a szomorúság a hangomban.A következő pillanatban pedig össze szorult a gyomrom. Végig kellett néznem ahogy a srác az alig eszméleténél lévő menyasszonyomat hátulról a derekánál fogva próbálta elhurcolni valahova. Martina ellenkezett,sikítozott hogy vigyem haza,nem akar többet ott maradni.

"Ne bántsd!! Engedj el! Nem akarok lemenni oda! V...val..valaki..."- Elcsuklott a hangja. Elfogyott az összes ereje. Azonnal fogtam a kocsi kulcsot,bepattantam a kocsiba és elszáguldottam a rendőrségre. Nem akartak behívni,de sikerült elintéznem.Percekkel később a gépbe vitték már fel a videót. Azt mondták hogy a srác arca felismerhető egy programmal és hamar megfogják tudni mondani hogyan tovább. Idegesen járkáltam fel s alá az irodában.Felkaptam azonnal a fejem mikor megszólalt az egyik rendőr aki a gépnél volt a másik hárommal együtt véve.

"Bingó. Szekeres Péter az úr neve,hozzátok közel lakik a szüleivel. Nincs előélete efelől nem kell aggódnia.Viszont valami nagyon durva szert kaphatott ha ennyire ki van tőle ütve. Ön ugye azt állítja hogy egy üres lakatlan házban vannak?"- Vadul bólogattam hiszen ez az egyetlen irány amerre el lehet indulni.

"5 milliót kér de annak a negyedét tudom csak összeszedni! Ráadásul most derült ki a minap hogy babát vár a menyasszonyom. Ezért sürgetem ennyire az esetet. Nem akarom mindkettőjüket elveszteni.-Mondtam az igazat.

"Mindent megteszünk érte. Nyugodjon meg,a személy megvan. Már csak ki kell keresni a rendszerből a rend számát,majd elkérni a biztonsági kamera felvételeit és onnan tudni fogjuk merre mentek.De ez sajnos beletelhet több napba is. Nem mindenki adja oda a kamera felvételeket azonnal." -Tájékoztatott a lehetőségekről.

"Attól tartok ez nem lesz elég.Egy napot kaptam csupán ami holnap lejár."-Mondtam idegesen.

"Azaz holnap kell odavinnie,ez jó mert megkapjuk a pontos címet.Önnél csak egy üres akta táska lesz mikor átadja neki a táskát,mi eközben lerohanjuk a menyasszonyát pedig kiszabadítjuk.Efelől biztosítom."-Átbeszéltük az összes eshetőséget és ennél maradtunk. Remélem addig  még kibírják..

(84.rész) Vigyél haza...

Sziasztok! Remélem nem sikerült túl ijesztőre,durvára. Ha tetszett a rész akkor hagyjatok egy kommentet nekem. Mostanában csak egy valaki (Vivi) ír visszajelzést,és nem tudom hogy azért nem irtok mert nem tetszik vagy már nem érdekel titeket a blog többé :) Szeretném tudni mivel kicsit ledöbbentett hogy 140 ember helyett márcsak 20-an néztétek meg a legutóbbi részeket. 

Jó olvasást puszi! 

Martina szemszöge: 

Szombat reggel 11 körül jár az idő.Lili már rég reggelizett és lent játszik Kendallel. Áthívtam Carlost is,hogy besegítsen egy kicsit a takarításban hiszen imád takarítani.Kendall nem jeleskedik a rendrakásban egyáltalán,ezért nem is erőltetem rá a dolgot. Kész voltam a fürdővel mikor feljött Los a lépcsőn és megöleltük egymást."Hál istennek ideértél. Ezek ketten lent csak a kupit csinálják.Lassan már Lilit is képtelen vagyok rávenni hogy pakoljon el maga után.Ráfogja hogy az apja se tesz rendet akkor neki se muszáj."- Ráztam meg a fejem tehetetlenségemben.Az ágyunk tele volt vasalt ruhákkal amit még reggelizés után befejeztem. A fertőtlenítőszerek a padlón hevertek egy dobozban amiben tartom őket."Tegyél be egy mosást nyugodtan én addig rendbe teszem a játszós szobát és Lili szobáját."- Vette fel a műanyag dobozt a derekához szorítva.Rám mosolygott.

"Igazából most inkább leülnék. Nem mondtam Kendallnek el,de reggel hánytam. Még mindig émelyeg a gyomrom és nem érzem jól magam."-Fogtam meg a hasamat ösztönösen mire Los szája tátva maradt és levegőt is elfelejtett venni. "Te terhes vagy!!Tuti.Ó Kendall imádni fogja. El kellenne neki mondanod."- Mig ő boldogan ugrándozott szinte én arra koncentráltam nehogy megint rosszul legyek. Los megint sok dezodort használt és az egész szobában érezni lehetett."Los állj le.Nem lehetek terhes annyiszor nem is voltunk úgy együtt mióta Lili velünk van. Ne bolondozz velem.
Képtelenség lenne.Biztos nem volt jó már az hal amit tegnap ettem vacsira."- Nevettem el az egészet.Remélve,hogy Los lenyugszik és nem kerít belőle nagy ügyet ismerve őt."Nem,nem gyere."- A kezemnél fogva behúzott a fürdőszobába és megkereste az egyetlen egy csomag terhességi tesztet a gyógyszeres szekrényből ami mindennek az alján volt elrejtve vészhelyzet esetére.Soha nem kellett még használnom,nem terveztem hogy pont most fogom hasznát venni.Fiú létére Los nagyon is tisztában volt vele hogyan működik egy ilyen teszt.Rendesen meg is lepett ezzel!

A kibontott pálcikát a kezembe nyomta majd magamra hagyott. Az ajtó túlsó feléről beszélt folyamatosan velem."Rá kell pisilned és várni kell 3 percet utána. Csak csináld."- Utasított rá. Nem volt más választásom tettem amit mondott. Én lepődtem meg a legjobban mikor nem jött be arra a 3 percre. Egyedül kellett kivárnom,a kicsi órát figyeltem ahogy lassan letelik az utolsó perc is. Nagy levegőt vettem majd ránéztem a tesztre. De ott mentem megszédültem. Pozitív volt!! Két kereszt díszelgett a kijelzőn én pedig azt se tudtam mitévő legyek. Kidobtam a kukába és feltépve az ajtót kiviharzottam de Los megállított sajnos."Nem lesz semmi baj,csak mond el neki az esküvő előtt. Emlékezz vissza mennyire várta Lilit mikor még csak a pocakodban volt. Ezt a babát is szeretni fogja. Ne aggódj."- Szorosan magához ölelt amit nem is bántam annyira. Szükségem volt támogatásra,ekkora dolgot nem tudok eltitkolni sokáig. Bármikor elszólhatom magam és akkor végem. Törtem a fejem mit is tegyek. Hiszen az esküvő le van szervezve,minden készen van. Pár nap választ el attól hogy hivatalosan is férj és feleség legyünk. Majd pont most fogom bebökni a következő babát....

"Ne agyalj rajta ennyit. Nem annyira vészes mint hiszed.Minden rendben lesz,ha pedig mégsem akarod a picit,simán elvetetheted van rá 1 hónapod. Most viszont fejezzük be a takarítást ha jobban vagy már."- Vette kézbe a dolgokat. Jobban rátermett Los a rendrakásra mint én! Nekem egyszerűen nem izgatja az agyamat.Lili mellett pedig nem is csoda."Szívem,letudnál ugrani lisztért a boltba? Sütit sütünk Lili babával csak nincs itthon elég. Addig össze keverjük a csoki krémet."-Kiabált fel lentről Kendall,fent alig lehetett hallani."Látod nincs megállás egy percre se. Figyelj én most elugrom gyorsan a boltba,de nekem bőven elég ha felmosol és elteszed a tiszta ruhákat.Ne vidd túlzásba."- Nyúltam a tárcámért és egy táskáért megölelve Carlost köszönet képpen. Direkt nem tettem el mobilt,hiszen csak pár utcányira van a kisbolt és hamar jövök úgyis."Megleszek menj csak. Lili nem bír sokat várni ha sütiről van szó."- Nevetve elpakolta a fertőtlenítő szereket a folyosón levő szekrénybe. Percekkel később már kint voltam az ajtón. Nagyon  szép idő volt egy felhő sem volt az égen.Lili mindig elkísér a boltba de most jobban elvan a süti készítéssel minthogy eljöjjön velem. A bolt egy kedves hölgyé és Lili mindig kap tőle valami apróságot mindig. A boltban hamar meg is találtam a lisztet és oda vittem a kasszához. Köszöntem az eladónak és vártam.

"Hogy hogy Lili nincs veled? A kis tündérke mindig feldobja a napomat.Olyan aranyos egyem meg. 250ft lesz. Ez pedig Lilié,add át neki üdvözletemet."- Tette hozzá a nyalókát a liszt mellé be a táskába."Köszönöm!És természeten átadom. Viszlát!"- Kilépve a boltból megcsapott újra a meleg.Nem tudom miért de nagyon nem viselem jól a meleget. Rendesen megszédültem. A falnak támaszkodva vártam pár percet mire elmúlt. Tovább sétálva az utcán a hátam mögül hallottam egy kocsit közeledni felém,de nem gondoltam semmi rosszra. Annyira forgalmas ez az utca hogy szinte már megszokott a sok autó erre fele.Amint megnéztem milyen autó is halad mellettem kinyílt az oldalsó ajtaja és időm se volt reagálni rá. Egy mozdulattal valaki befogta a számat és berántott a furgonba majd felgyorsítva elhajtott velem a hátsó térben. Fájni kezdtek a csuklóim,ekkor jöttem rá,hogy lehet bajban vagyok. Méghozzá iszonyatosan nagyban.

Eközben Martináéknál,Kendall szemszöge: 

A csoki máz készen lett,Carlos fent összepakolt és lement inni. Furcsán nézett Kendallre aki a pultnak dőlve állt keresztbe tett kézzel,csokis arccal. "Haver veled meg mi történt?Legalább finom?"- Poénkodott Carlos,mire Kendall rezzenéstelen arcot vágva rávágta."Lili csak besegített a keverésben és gondolta meg kell kóstolnom mindenképp.Nála egy úgy nézett ki hogy fogta a fakanalat és tiszta csokisan a számhoz nyomta szó nélkül. De még hátra van a tészta úgyhogy még tartalékolom a mosakodást."- Rázta meg a fejét Lilit nézve. Mire ő ártatlanul megrázta a fejét,tovább kutyulva a 
"Ajj mikor jön már anyu haza. Csak lisztéjt ment igaz apu?"- Lili a pulton térdelt,hozzányomott arccal az ablakon kukucskált kifele."Óóó ott egy szép fekete autó nézzétek! Ilyen még nem ment el itt.Látjátok?Ú de nagy."-Ámuldozott nagyokat. Carlosék is kinéztek az ablakon félre húzva a függönyt.

"Építenek valamit az utcában vagy mi?"-Kérdezte Carlos érdeklődve."Fogalmam sincs.Biztos valaki rendelt egy nagy bútort vagy ilyesmi.Imádja bejelenteni ha új kocsit lát elmenni a házunk előtt.Ne kérdezd."- Röhögött levéve Lilit az ablakból."Menj szépen el kezet mosni,aztán mehetsz játszani. Be is engedheted Málnát eleget volt kint a napon. Hadd hűsöljön egy kicsit itt bent. Rendben hercegnőm?"- Mire a válasz egy bólintás volt és futott is a fürdőbe kezet mosni."Néha nehéz vele,de imádom a kiscsajt. Kérsz egy sört?"- Nyitotta ki a hűtőt kivéve belőle két sörör üveget.Carlos elvette az egyiket és kinyitották. "Ó de jó hideg. Ez kellett most. Mi lesz a sütivel így?Nem kellett volna már hazaérnie Martinának?"- Bementek mindketten a nappaliba ahol Yuma már a földön feküdt mosolyogva. "Carlos bácsi nézd szereti ha simogatod a pocakját. Látod hogy mosolyog miatta?Kipróbálod?"-Mondta csillogó szemekkel Lili,Málna mellett térdelve.Kendall felvont szemöldökkel Carlosra nézett."Na próbáld csak ki. Nem harap."- Simogatta meg a kiskutya hátát. Carlos Kendall kezébe nyomta a sörét és megsimogatta ő is. Lili éberen figyelte.

"Carlos maradsz ebédre? Apa a kedvencemet csinálja.Olyan finom husikát.Ülhetsz mellettem mert apa mindig anyut ölelgeti az asztalnál. Én mondom nekik hogy ez fúj de nem fogadnak szót."- Kuncogott Málna hasához bújva.A szőke haja az arcába szállt,eltakarva a fél arcát vele. Kendall ezt megdöbbenve hallgatta és nem hitt a fülének. A saját kislánya ilyen kicsi de már látja mikor ölelkeznek a szülei ami mondjuk nem pont az asztalnál való."Ha Kendall is beleegyezik maradok szívesen.Maradj úgy! Lefotózlak titeket.Kendall feküdj te is le melléjük."- Tette hozzá izgatottan telefonnal a kezében készen állva a képhez. Esküszöm hogy Carlos kitesz két Lilit is!!"Egye fene legyen! De csak Lili kedvéért! És többet ne kérj ilyenre."- Letettem a két sört a kávézó asztalra addig és lefeküdtem Lili mellé vices arcot vágva. Megvártuk míg elhangzik Carlos szájából a "3,2,1 csííz"- majd elcsattant a kép.Rögtön a sörömért nyúltam.

"Carlos idd meg a tiedet is,nehogy leverje Lili játszás közben.Nincs kedvem takarítani."- Az órát látva furcsa érzés fogott el,már egy órája bohóckodunk hármasban a nappaliban de a Picim még mindig nem ért haza. Szó szerint két utcányira van tőlünk a kisbolt ahova ment.Még ha a másikba is ment onnan is bőven hazaért volna. Kimentem a folyosóra hogy Carlosék ne halljanak belőle semmit és felhívtam. A telefon kicsöngött majd az ismert dallamot hallani véltem fentről. Gyorsan felszaladtam és ahogy gondoltam. Itthon maradt a telefonja. Kizárt hogy el tudom így érni. És fogalmam sincs hol lehet most.

Martina szemszöge: 

A kocsi út igen rázós volt,többször is bevertem a fejemet mert nem tudtam megkapaszkodni a kocsi üres hátuljában hátrakötött kézzel. Fogalmam sem volt meddig mehettünk,mikor leállt a motor és két ürge kiszállt a vezető fülkéből majd nyílt a hátsó ajtó. Hunyorított szemekkel sehogy sem láttam az arcukat. Túl erős volt a fény a sötétség után. Az egyiknek volt valami a kezében és közeledtek hozzám.Lefogott az alacsonyabb srác míg a másik a hátam mögül az arcomhoz nyomott egy kendőt és pár másodperc után ájultan borultam a kocsi padlójára.

"Készen vagyunk,irány a rejtek hely!"- Beszélték meg a tervet egymással. De számomra semmi információval nem szolgáltak mivel minden kép megszakadt nálam azonnal.Hamarosan egy koszos matracon ébredtem. A kis ablakon kinézve láttam hogy már kint sötét van. A kezem még mindig hátra volt kötve és éhes,szomjas voltam nagyon. Nem is beszélve arról.hogy milyen jól jönne most egy kád meleg vízben való mártózkodás. Annyira beleképzeltem magam,hogy nem vettem észre mikor nyílt az ajtó. Egy középkorú férfi jött oda hozzám és adott egy takarót és párnát. Félve,de elvettem mert igazság szerint kezdtem vacogni. Itt lent hűvös lesz éjjel.

"Miért hoztak ide? Vigyenek haza!"- Remegve kimondtam.Otthon akartam lenni Kendallel és a pici manómmal.Hallgatni a nevetgélésüket,végig hallgatni az esti mesét az ajtóban állva.Éjszakai puszit adni neki és Kendall mellé bebújni a jó meleg ágyba.Biztos aggódik merre vagyok és a telefonom sincs nálam.

"Csak légy jó kislány és minden rendben lesz.Majd elengedünk,ha megkapom amit akarok. Jogom lett volna tudni az unokámról.De ti mit csináltatok? Eltitkoltátok,Kendall pedig folyton kapta a pénzt.Ez nem így megy.
Most pedig bepereltetek? Itt a válaszom rá. De ami a legjobb,hogy tudom megint terhes vagy.Bevan kamerázva a házatok. Ha Kendall nem adja meg amit kérek,búcsút inthetsz ennek a hasadban."- Mutatott a hasamra.Lenéztem és el akartam takarni a kezemmel,de csak nyöszörögtem mert fájt a kezem mert kezdte vágni a bőrömet a kötél. Fel se fogtam a kamerás dolgot,sehol nem láttam semmit.Tutira kamuzik!

"Maga Kendall apja..... Tudja mit? Nem is engedtem volna a közelébe a kislányomat! Maga egy pszhiopata! Nincs mit gondolkodni ezen. Kendall helyesen tette hogy megvédett minket. Maga egy vadbarom."- Adtam ki a felgyülemlett dühömet.

"Inkább maradj csendben,egyedül takarót kaptál mert hideg lesz az éjjel,de kibírod. A kamerák pedig megmutatták,hogy Kendallék rendesen bepánikoltak hogy eltűntél. Az én drága feleségem már a rendőrséget is hívta de nem tesznek semmit csak 2 nap elteltével.Kendall pedig fejvesztve dühöng a lakásban. És a legaranyosabb Lili aki már az ágyában sír. Hát nem aranyos?"- Mutatta meg nekem a telefonján a két videó képet amik beleégtem az agyamba azon nyomban. Sehogy sem tudtam kiverni az arcukat a fejemből. Félek egyedül.Soha nem kellett egyedül lennem Kendall nélkül. Mindig ő vigyáz rám.

Kendall szemszöge: 

Mikor már az ebédet is befejeztük felhívtam anyut hogy azonnal jöjjön haza mert valami nagyon nincs rendben és Martina eltűnt.Kezdett esteledni,lefürdettem Lilit majd ágyba tettem. Egész végig anyáról kérdezgetett de nem tudtam neki semmi jót mondani. "Itt van Puffancs úr,szorítsd magadhoz segít elaludni.Reggelre kiderítem merre van anyu. Légy nekem jó kislány és pihenj."- Kapta meg a jóéjt pusziját majd betakargattam.Feltoltam magamat a kezemmel az ágy mellől guggolva. Már kint jártam az ajtón mikor Lili álmosan utánam szólt. "Cucu?"-Kezével a polcra mutatott,miközben akaratlanul könnybe szöktek a szemei.Pár hónapja már nem cumizik se napközben,se éjszaka viszont alkalmanként történnek dolgok amikor egyedül az nyújt neki vigaszt.Oldalra döntöttem a fejem,amint egy apró mosoly szökött a számra."A hercegnő csak cucu-val fog elaludni ma este?"-A válasza egyértelmű volt. "Kérem apu!"-Nyúlt fel érte,de pont nem érte még el.Levettem neki helyette én és a szájába adtam. Rám vigyorgott a cumival a szájában.

"Most már megnyugszol?Mindjárt én is jövök aludni.Szép álmokat."- Magához húzta a takarót,

szorongatva a nagy plüssét.De mikor lekapcsoltam a villanyt halkan annyit hallottam, "Anyának adj puszit helyettem is ha már alszok addigra."- Hihetetlenül anyás.Valahogy elő kell kerítenem.

Lementem anyuhoz hogy megbeszéljük a továbbiakat,de megtorpantam fél úton a szavak hallattán.

"Mit értenek azon hogy biztos jól van.Nem hallotta amit az előbb mondtam?Nem csavargó tiniről van szó hanem egy fiatal anyukáról. Biztosra mondom hogy bajban van. Jó...igen de a 24 óra az rengeteg!Veszélyben lehet fogja fel!!....Értem,viszont hallásra!"-Végig hallgattam a telefon beszélgetést.Őszintén? Kicsit sem volt nyugtató amit hallottam. 

"Mikor kezdik el keresni? Miért nem hazudtál inkább hogy cukorbeteg és bármikor életveszélyes állapotba kerülhet ha nem találjuk meg? Anya muszáj előkeríteni valahogy. Carlossal körbe hívogattunk mindenkit de nem járt senkinél! Hihetetlen,hogy csak lisztért küldtem el és haza sem ért. Lili már mondta is,hogy adjam át az esti pusziját neki."- Dőltem le a fotelba és beletúrtam a hajamba fáradtan.Még nem is fürödtem. Teljesen elfeledkeztem erről,de a fürdés most várhat. Minden perc számít. Carlost anyu haza küldte még kora este fele,jobbnak látta ha ketten oldjuk meg a dolgot és Carlost nem keverjük bele az ügybe. A rendszerbe már felvitték Martina adatait de minimum 24-48 órát várni kell míg kiadnak rá körözést. Én viszont nem tudok ölbe tett kézzel türelmesen várni! 

"A rendőr parancsnok 48 órát mondott minimum addig csak imádkozni tudunk,hogy ne essen baja. Menj tedd rendbe magad és lent éjszakázunk,ha mégis haza esne az éjjel közepén. Erős vagy átvészeljük kincsem."-Anyu adott egy hosszú ölelést. Ilyenkor csak az ő ölelése nyújt vigaszt. Aprót bólintottam. Felmentem rendbe hozni magamat.Letusoltam hamar majd megszárítottam a hajamat. Amíg a tükörben néztem magam esküdni mertem volna rá hogy a Picim hangját hallom.De csak a fáradtság beszélt belőlem."Bárcsak itt lennél..."- Suttogtam a mosdóra támaszkodva. Egy kicsi hangot hallottam,ezúttal a kismanónk volt az.Hunyorgott a lámpa miatt,dörzsölgetve a szemeit."Alhatok veled? Félek egyedül,te se alszol bent velem."-Az ajkai remegni kezdtek,gyorsan lereagálva a dolgot magamhoz öleltem.Nem akartam,hogy este sírjon. "Anya csak kirándul,gondolj arra. Mire észbe kapunk itthon  lesz. Neked viszont alvás van kismanó. Mamival lent alszunk hármasban,hozd le a párnád addig lent megágyazunk."-Indítottam el a szobánk felé. 

Martina szemszöge: 

Feküdtem a koszos matracon bekuporodva a takaróba.Hűvös volt,lámpa se volt  és ráadásul csöpögött is le valami a falon ami nyirkossá tett mindent. A hasam hangosan korgott. Nem volt semmilyen társaságom,egyedül saját magam. Próbáltam vissza emlékezni azokra a tippekre amiket egyszer viccből végig beszéltünk Kendallel hogy miként lehet kiszabadulni az elrablóid marka közül. Olyanok jutottak eszembe hogy segítség kérés,minél irritálóbban kell viselkednem hátha megunják és elengednek,vagy kiutat keresni.Eszembe jutott hogy nem zárták be azt a régi ajtót ami levezet a pincéig. Ott álltam hosszú percekig az ajtóra tapasztott füllel,mikor már biztosan nem hallottam senkit,lassan lenyomtam a kilincset és nyílt az ajtó. Iszonyatosan nyikorgott,ezért csak résnyire nyitottam ki és kicsusszantam az ajtón. Feljutva az emeletre körbe nézve láttam,hogy ez a hely nem több mint egy elhagyatott romos ház. Kinézve az ablakon nem lehetett sokat látni. Fel se tudtam mérni a terepet.Halványlila gőzöm nem volt merre vagyok. Ahogy ott álldogáltam az ablaknál valaki megfogta a vállamat. 

"Mit képzelsz hova mész? Tényleg a nehezebbik verziót szeretnéd?Legyen."-Kinyitotta a számat és belenyomott egy pirulát a számba."Így biztos megtanulod,hogy ne próbálj meg megszökni. Forogni fog körülötted a világ de ez normális. Reggel látjuk egymást."- Lecipelt a lépcsőn majd letett és a földön landoltam. Hanyatt fekve bámultam a plafont ahogy kezdtem rosszul lenni. Remélve hogy reggel már nem itt fogok felkelni,elnyomott az álom.

Díjakat kapott a blog!!:)

Örömmel tudatom veletek,hogy a blog két díjat is kapott! Már régebben,de most szántam rá időt és készítettem egy bejegyzést hozzá. Köszönöm azoknak akiktől kaptam őket! Sokat jelentek nekem. Így tudatosul bennem,hogy nem hiába írok blogot nektek.♥

Első díj: Megkaptam a hónap blogja díjat!!! 

Második díj: 

Köszönöm a díjat,amit Krisztina Sárosi-tól kaptam!
Szabályok:

1.Köszönd meg a díjat,és tedd ki,hogy kitől kaptad!

2.Küld tovább a díjat
3.Tedd ki a plecsnit,jól látható helyre,úgy hogy 

az én blogomra vezessen

4. Írj le 10 tényt magadról :) 

Tények rólam: 

• Szeptember 12-én van a szülinapom és 19 éves leszek ebben az évben.
• 3 testvérem van.
• Nincsen házi állatom.
• Egészségügyi suliban tanulok és a jövőben fősulira szeretnék menni.
• Az életem részese lett 4+1 őrült akit úgy hívnak Kendall Schmidt,Logan Henderson,James Maslow+Dustiin!
• Imádok napi szinten edzeni itthon,péntekenként pedig edzőteremben
• utálom a pókokat
• Szeretem a romantikus filmeket és a vígjátékokat
• Régen gitározni tanultam tartott bő 2 évig
• A blogolás tesz boldoggá :) A blog olvasói pedig a családommá nőtték ki magukat.♥

A díjat tovább adom ennek a blognak : http://love-me-heffrondrive.blogspot.hu/ ♥ 

(83.rész) Már megint te?

Sziasztok! Nem tudom mennyire fog ez a rész tetszeni nektek,szerintem nem lett annyira izgalmas...lehet csak töltelék rész. Még meglátom. Ne feletjsetek el kommentelni xo

1.Kommentelő! 😃 :33
Ez olyan aranyos rész lett! 
A szivem szakadt meg szegény Kendallen. 😭😭Van egy olyan érzésem, hogy ebből a Logan&Martina csókból nagy balhé lesz. 😦😦
Alig várom a kövi részt! 😍❤

Üdv:Vivi (Rusu)  ----> Őszintén szólva én sem tudom még mi lesz abból a csókból;) Köszönöm hogy kommenteltél és ennyire megmosolygtatsz minden egyes alkalommal mikor a kommenteket olvasom vissza! :)) 

Martina szemszöge:

Időben keltem fel reggel,az ébresztőnek köszönhetően. Kendall és Lili fel se keltek rá csak én. Miután össze szedelődzködtem lementem az emeletről és csináltam magamnak egy gyors reggelit majd bezártam és elsétáltam a kávézóig. Furcsa mód,ma kevesen voltak. Egy idős házaspár a kettes asztalnál,két srác a pultnál ült és volt még valaki aki szemet szúrt nekem.

 "Logan mit keresel itt? Azt hittem poénkodtál mikor azt mondtad figyelni fogsz egész nap."-Mondtam neki kiakadva de egy részem hálás volt neki,hiszen vigyáz rám."A főnök ma nagyon paprikás kedvében van,az egyik csajt az előbb szidta le mert összekevert két rendelést. Óvatos legyél."-Hajolt közel hozzám,de sikeresen elhárítottam a csókot és egy puszi lett belőle. Csalódottan nézett rám,de nem lehet ezt nyilvánosan! Megköszörültem a torkomat. "Ezt ne csináld itt,még meglát valaki és nekünk annyi!Mennem kell szólít a kötelesség."- Indultam volna el a raktár felé de megállított.

"Okéé felfogtam. Türtőztetem magam amennyire lehetséges. Hoznál nekem egy jeges kávét? Megköszönöm."- Tette hozzá egy apró kacsintással majd visszatért a könyvéhez amit oly annyira olvasott."Máris hozom."- Mentem be átöltözni az öltözőbe ami egy kis szoba volt szekrényekkel meg két székkel. Nem volt szép de a célnak megfelelt. Félig voltam átöltözve mikor berontott Peti. Sikoltva szorítottam magamhoz a levett pólómat,ugyanis egy szál szoknyában,melltartóban álltam ott."Liza nincs itt? Lassan pultoznia kéne.Remélem nem késik el. Egyébként dögös a melltartó. Új esetleg?"- Csukta be az ajtót kettesben hagyva kettőnket.Majd amire gondolni se bírtam volna,bezárta kulccsal a zsebébe rejtve a kulcsot.Eszembe jutott Logan aki kint ül. Ezt nagyon nem gondoltuk át!

"M-mit akarsz? Menj ki.Hadd öltözzek át a blúzomba. A vendégek nem szolgálják ki önmagukat."- A fal és közte ragadtam. Benn tartottam a levegőt. Jobbra és balra néztem kiutat keresve. Miközben csókolgatta a nyakamat. Teljesen lefagytam ott menten. "Jól teszed hogy nem ellenkezel. Úgyis az enyém leszel ha akarod ha nem. Nem állíthat meg senki benne. Öltözz. Két percet kapsz."-Hozzám vágta a szépen vasalt blúzomat amit sikerült elkapnom. Sikerült újra normálisan levegőt vennem. De jött még egy váratlan dolog amire nem voltam felkészülve lelkileg. Szó nélkül odajött hozzám még az utolsó szó erejéig és durván megcsókolt. Utálom a nyelves csókot. Kendall ezt tudná,és nem zaklatna ilyennel fel.Csak nem akarta abba hagyni,így hát próbáltam a férfiasságánál megrúgni,de pechemre észre  vette és helyette egy pofont kaptam.Sikítani se tudtam,befogta a számat a kezével azon nyomban.Ártatlan könnycsepp csordult ki a szemem sarkából ahogy ördögien vigyorgott a szemembe nézve. Tudta jól mit csinál én pedig nem tehettem mást mint vártam hogy vége legyen valami csoda folytán."Hahóó! Van ott bent valaki?Zárva van az ajtó! Így nem tudok beállni dolgozni."- Először csak halk kopogást hallottunk amit felváltott a dörömbölés. Peti azonnal távol állt tőlem megigazítva a nyakkendőjét.

"Jó kislány vagy. Ne akard hogy bántsalak. Ami pedig az előbb történt azt el ne merd árulni bárkinek is megértetted? Különben véletlen baja esik a szeretteidnek."-A zsebébe nyúlt,kivette a kulcsot a zsebéből hogy kinyissa az ajtót.Lisa esett be rajta."Bocsánat a késésért!! Dugóba kerültem,tankolnom is kellett útközben és nem ment gyorsabban. De már itt is vagyok."- Ecsetelte Lisa Petinek hogy miért is késett. De neki máshol járt az esze. Tartok tőle hogy rajtam."Khmm. Semmi gond. Mindketten nyomás dolgozni! Pluszban lenyomtok 1 órát. Köszönjétek ezt a jó kedvemnek."- Felém lőtte a pillantását engem pedig a hideg is kirázott.Én miattam kell plusz egy órát bent maradnunk.Mégis mi a fenét akar tőlem? Nem fog megkapni!Úgy 10 perc késéssel de sikerült megcsinálnom Logan jegeskávéját és mázlim volt mert én kaptam meg az ő asztalát. "Remélem ízlik majd. Szólj ha kérsz még valamit."- Erőltettem egy mosolyt amin még a hülye is átlátott volna. Logan vagy ennyire nem figyelt rám,vagy elég tapintatos volt ahhoz hogy inkább meg sem kérdezi mi miatt van.

"Egyenlőre elég lesz. Köszi."- Udvariasan megköszönte és beleivott egy jó nagy korttyal. A mosolyán látszott hogy finomra sikerült elkészítenem. Biccentettem a fejemmel tovább menve a többi asztalhoz. Ez ment egészen 4-ig mikor Logan oda dőlt a pulthoz és türelmetlenül várta hogy végezzek mára. Lisa mosogatott épp,így nem zavartattam magamat hogy leálltam kicsit beszélni Logannel."Logan még kicsit várnod kell,vagyis bő 3/4 órát. A kisfőnök utasítása. Nem tehetek róla. Megvársz attól még?"- Töröltem le közben a pultot amire kifröccsent a tejszín."Ugh...ez komoly?....Persze megvárlak.Legalább van ingyen wifi.Harangozott az ajtó mikor bejött egy új vendég a kávézóba. Majdnem elsírtam magam ott helyben. Az én kislányom volt az,egyen ruhában Lindseyvel. Láthatóan jól el voltak. Lindsey rengeteg ruhás szatyrot cipelt a kezében. Lili haja furcsán két copfba volt kötve és egy csicsás hajpánttal volt kiegészítve.Mit csinált az én mindent kipróbáló,nem félő hogy bepiszkolja magát hercegnőmből?

"Második anyum,kéjek színes tujmixot. Oda leülök jó?"-Futott az üres asztalhoz és lábát lógatva várakozott türelmesen."Lindsey menj el. Eleget tettél így is! Minek akarod elmarni tőlem Lilit? Nem jössz rá hogy ezzel nem jutsz közelebb Kendallhez? Hisz nem is szeret téged!"-Kiabáltam ahogy csak tudtam.Teljesen elvesztettem a fejemet. Logan nyugtatgatott de nem hallgattam rá. Elkezdtem tépni Lindsey pót haját amiből egy tincset sikerült is letépnem.Magasba emelve dobtam oda neki.
"Tessék,vedd fel. Biztos jó drága lehetett a fodrász."- Folytattam a flegmaságot. Logan bökdöste a vállamat,de nem tulajdonítottam neki figyelmet pedig jelezni próbált nekem mindvégig.Lili sírva oda szaladt a lábamhoz. Nagy zöld könnyes szemeivel felnézett rám csalódva.

"Lehet Lindsey jobb anyukám mint te. Vele lehet bohóckodni,kaptam kicsi szoknyát is,amelyiket te nem engedted meg a múltkor."-Befejezésül Lindsey lábához bújt oda,nem az enyémhez. Ez szíven ütött."Feladom,felmondok.Nagy baromság ez az egész kávézó!!Mit érek én a pénzzel ha nem a kislányommal költhetem el?"-Fakadt ki belőlem a sértődöttség.Logan támogatott,de nem sokat ért vele. A vállhoz bújás ezen már nem segít. Kikötöttem a kötényem,oda dobtam a pultra és bementem az öltözőbe a cuccaimért. Sietve bedobáltam mindent a táskámban mikor kopogtak az ajtón. Fel se nézve mondtam,"Ne most Logan. Te ezt nem érted.-"- Dobáltam mindent bele a táskámba.

"Nagyon is értem,le akarsz lépni. Ó mindenki ezt tenné ha engedném,csak az a helyzet hogy ez nem így megy. Ácsi! Ne mozdulj!"- Vissza tartott a megszökéstől Peti. Durván megfogta az államat.
"Holnap ugyan úgy bejössz,megértetted?Nem szabadulsz meg tőlem ilyen könnyen nehogy azt hidd hercegnő.Ó csak nem sírsz? Ne haragudj ha megbántottam a kis lelked. Emlékezz,hogy nem beszélhetsz senkinek erről. Otthon se vagy biztonságban,mindent hallok és látok."- Csókolt meg és a pólóm alá nyúlt. Libabőrös lettem az érintésétől. Egyszerűen csak otthon akartam végre lenni. Oly nagy kérés ez??"Esküszöm hogy sikitok ha nem veszed le rólam a mocskos kezedet! Ráadásul már végeztem itt se vagyok."- Nem bajlódtam az átöltözéssel,kiviharzottam Logant magam után húzva. Liliék sem nagyon érdekeltek. Logan kocsija előtt álltunk de nem nyitotta ki. Kezdtem türelmetlen lenni.

"Még ma kinyitod? Szeretnék végre haza jutni!!...."- Támaszkodtam a kocsinak."Nem nyitom ki ameddig el nem mondod miért borultál ki ennyire. Lindsey csak vigyázott Lilire. Kendall írt hogy egyikőnk se ért rá babyszitterkedni ezért maradt Lindsey mert még a városban van és pont szabad volt. James a szüleivel tölti a napot,Carlos pedig elutazott pár napra."- Sóhajtott irritáltan és nyitotta is a kocsit.Vetettem egy pillantást Lindseyre majd beszálltam a kocsiba Logan mellé.Éppen hogy csak küldtem Kendallnek egy szomorú smst, rögtön utána kaptam egy újat ismeretlen számról."Vigyázz mit mondasz. A falnak is füle van."- Alá se volt írva.Megdermedtem az ülésben. Kitöröltem azonnal és mintha semmi se történt volna kibírtam csendben hazáig. Pár perccel később a házunk előtt voltunk. Kiszálltam az ajtóhoz sietve. Elegem volt a mai napból teljesen.Zárva volt a felső zár,ez azt jelenti Kendall itthon sincs még. Levettem a cipőmet félre dobva hanyagul. Nem nagyon érdekelt hova esik. Mikor zártam volna be az ajtót,Logan megállított.

"Ne csukd oda a kezem ha lehet! Gondoltad hogy egyedül hagylak ilyen állapotban? Kizárt. Kendall pedig kinyírna ha egyedül hagynálak így.Öltözz át valami kényelmesbe. Itt leszek lent és mindent elmondhatsz nekem. Kendall csak este jön haza. Lilit is nekem kell ágyba tennem."- Mondta óvatosan,nehogy robbanjak."De én vagyok az anyukája...hadd altassam el én,kérlek."- Aprót bólintott rá. Végszóként felmentem az emeletre átvedleni egy bő pólóba és melegitő gatyába. Lebattyogtam Loganhez kínkeservesen. Nem volt kedvem semmihez. Lehuppantam a kanapéra egy párnával az ölemben. A karfának dőlve lecsuktam a szemem és elaludtam könnyen.

Logan szemszöge:

Valami nagyon nincs rendben,csak tudnám hogy mi! Teljesen kivan szegénykém. Amint lejött az emeletről lefeküdt a kanapéra és el is aludt hamar.Az ölembe vettem a lábát és úgy tévéztem jó pár óráig. Kezdett sötétedni mikor csengettek. Leemeltem a lábát rólam és szaladtam is kinyitni az ajtót."Hogy vagy kisbogárkám? Milyen napod volt? Lindsey vigyázott rád?"- Levettem Liliről a cipőjét elrakva a helyére. Oda pillantottam Lindseyre. "Te is gyere beljebb nyugodtan. Martina most aludt el,úgyhogy ha lehet halkan legyetek. Ne ébresszük fel. Lili mindent a kezembe nyomott."Ezt mind én kaptam!! Látod az mennyire csijjog? Ugye szépek?"-Mondta baba hangon csillogó de mégis álmos szemekkel. Felvettem a derekamra. "Ma este én velem leszel. Apa jön mire ágyba kerülsz."-Pusziltam meg."Logan tudnál adni egy pohár vizet? A nagy shoppingolásban megszomjaztam."- Nézett körbe a szobában. Nem nagyon értettem minek nézegette a cipős polton levő képeket. Ha engem kérdeztek furcsa volt. Viszont a kérését nem utasithattam el,kimentem a konyhába vízért.

Lindsey szemszöge:

Minden a tervek szerint halad,és mire észbe kapnak mindenki megkapja amit akar. Én Kendallt míg Logan Martinát. Nem vagyok vak,annyira szemet szúró ahogy Logan szenved miatta. Mikor kiment a konyhába elrejtettem a képkeret mögé egy hangvevőt és egy kis kamerát. Logan még mindig kint volt,ezért felosontam és a hálót is bemikrofonoztam. Így tökéletes."Lindsey? Merre vagy itt a víz amit kértél."-Szólt lentről Logan."Itt is vagyok! Csak felmentem a mosdóba. Lili evett vacsorát a Mekiben,nem muszáj enni adnod neki. Kétlem hogy férne még a kis pocakjába."- Nevettem fel. Lili odaszaladt hozzánk.

Logan szemszöge:

"Logie alszol velem? Ne menj haza. Nem kell."-Bújt a lábamhoz. Megsimogattam a szőke haját.

"Egy ilyen kérésnek nem állhatok ellen azt hiszem,igaz? Ha nem vagy éhes mars fel fürdeni. Én is jövök,csak kikisérem Lindseyt."- A nagy bólintást igennek vettem."Hát akkor jó éjszakát nektek! Üzenem Kendallnek hogyha kell babysziterkedni újra nyugodtan hívjon fel. Bármikor szívesen vigyázok rá."- Kezdett sok lenni a nyávogós hangjából. Örömmel csuktam be Lindsey után az ajtót. Ki nem állhatom a csajt! Tiszta őrült. Csak Lili előtt kell "elviselnünk" ahogy Kendall mondta.

"Logiee. Levetkőőztem jössz?"- Énekelte Lili az édes hangján. Elképzeltem ahogy egyik lábáról a másikra áll a kövön és türelmetlenkedik. Bezártam a zárat a bejárati ajtón és úgy hagytam a tévét. Itt volt a megfelelő pillanat,senki a láthatáron. Kendall kocsival jön haza,így max a parkoló kocsi hangja után ér haza."Beszélni akartam veled,mitől voltál egész nap feldúlt de bealudtál nekem. Lehet semmi sincs és csak én reagálom túl,jó lenne. Aludj nyugodtan. Kendall majd felvisz az ágyadba."- Guggoltam a kanapénál a fejénél. Kihasználtam az alkalmat,hogy kettesben voltunk. Megsimogattam az arcát,kapott egy puszit is,azonban nagy volt a kísértés nehogy megcsókoljam.Későre járt,Lili már a lépcső tetejéről kukucskált lefele egy szál semmiben. Nagy levegőt véve felmentem megfürdetni Lilit. Hamar el is készültünk. Seperc alatt a kacsás hálóingében ugrált az ágyon. A fürdőből szinte csak a kacaját lehetett hallani amint elpakoltam a fürdős dolgait a dobozokba.

"Lili Schmidt! Gyere fogatmosni aztán alvás van. Mit fog szólni apa ha hazaér de te még nem vagy ágyban?Nem fog neki örülni."-Figyelmeztettem hogy vége van a játéknak mára."Kapj el ha tudsz bugyi banán!!! Hihihi!!"- Lemászott az ágyról és neki iramodott a lépcsőnek. Ahhoz képest hogy alig bír lemenni,mire oda értem a lépcsőhöz már nyoma veszett."Kérlek ne most akarj bújócskázni...késő van már. Mit mondasz majd apának ha betoppan?"- Mindennel próbálkoztam de hajthatatlan volt. Úgy elbújt hogy egyszerűen nem találtam sehol sem. Kezdtem pánikba esni,milyen az ha már egy kicsi lányra se tudok figyelni. A nappaliba ekkor bevilágított egy kocsi fényszórója majd leállt a motor,nyílt az ajtó.

"Szia,mióta alszik? Hoztam kaját ha éhes vagy,én farkas éhes vagyok. Milyen napotok volt? Minden rendben volt Lindseyvel?"- Pakolta le a két szatyrot a konyhában. Szépen kivette a dobozokat belőle kinyitva őket.Csatlakoztam hozzá és enni kezdtünk."Lindseyben nem csalódtam vigyázott Lilire rendesen,de a hangja....kibírhatatlan."- Direkt nem említettem meg a mai balhét a két csaj között mert jobb ha nem tudja. Ő is tisztában van vele mennyire folyik köztük a cica harc."Ne is mond,fél óráig ecsetelte milyen ruhát vett fel ma.És merre van Lili? Sikerült elaltatnod ilyen hamar? Legközelebb is szivesen látunk ha ezt tudom."-Ette a tésztát nagy falatonként. Csoda hogy annyi ráfér egy villára! "Logie ezt neked hoztam. Vedd majd fel. Apa kedvence."- Bújt a derekamhoz az ujját szopizva. Nagyon elfáradt,egyáltalán nem maradt ereje a pattogáshoz."Kincsem honnan vetted elő ezeket? Anyu nem mosott tegnap. Nem volt elől hagyva ruha."- Gondolkodva Ráncolta össze a homlokát Kendall.

"Logie velem ajszik ma apa,a juha pedig a szekjényben volt. Oda toltam a sámlimat hogy belekukkanthassak. Látod sikerült ezeket kihúznom a magas fiókból."-Mesélte büszkén a kis tettét.Aha! Szóval ezért tűnt el."Értékeljük a kedvességedet,de mi lett volna ha hanyatt esel és nem vagyunk ott hogy elkapjunk mielőtt a földre esel. Ne csináld ezt meg még egyszer"- Nem szeretem leszídni de néha muszáj.Tudnia kell mi a helyes és mi nem.Bevettem egy nagy villányi tésztát a számba mikor Lili hozzám csoszogott a kis zoknijában lábujjhegyre állva tátotta a kis száját. "Tésztaa!Én is. Én is"- Szólt lassan. Simán ott állva el tudott volna aludni. Logannel összenéztünk nevetve."Hogy tudsz félálomban a pocakodra gondolni tündérkém? Nyisd a szád,hamm de finom igaz?"- Kapott egy kicsit ő is nehogy sírjon mert nem adtunk neki kostolót.

"Logie egy bugyi banán."- Felnevettet de a következő percben már a térdemre hajtott fejjel szuszogott."Fogalmam sincs honna szedte ezt."- Fejezte be az evést. Kidobva a kukába a dobozát. "Itt a vége a mai napnak. Felviszem aludni,fejezd be nyugodtan az evést."-Logan felvitte Lilit. Egyszer csak azt éreztem ahogy valaki hozzám bújik hátulról. Az a valaki pedig sírt. Megfogtam a kezét az ölembe húzva. A mellkasomhoz szorítva öleltem meg. "Hé Picúr ne sírj. Mi történt?"-Elég volt ennyit kérdeznem,csak ha komoly a dolog akkor szokott sírva fakadni akár alvás közben is. Nem szólt semmit csak jobban hozzám bújt. Simogatni kezdtem a hátát nyugtatgatva."A semmi miatt nem szoktál pityeregni.És ha már aludni se tudsz tőle az baj."-Pusziltam meg a homlokát."Én voltam az aki felmondott. Nem ők rúgtak ki!Nem tudtam megcsinálni a munkát rendesen. Tudom mennyire szerettél volna büszke lenni rám,de igazad volt.Nekem nem megy a kávézós meló."- Letöröltem a könnyem a pólóm szélével és felálltam Kendall öléből. Zavartan piszkáltam a pólóm alját a kezemmel. 

"Találunk neked jobb melót,nem kell vissza menned oda. Jól tetted hogy felmondtál. Holnap aludhatsz sokáig Lilivel."-Megvontam a vállam és nyújtottam a kezemet felé." Menjünk aludni inkább. Logan haza ment már?"- Húztam fel a lépcsőn."Valójában itt alszik.Hosszú történet,Lili ragaszkodott hozzá.Ha most bemegyünk a szobába,ne lepődj meg ha Logan bent van. Kendall tolt maga előtt felfele,én nyitottam az ajtót. Logannel összenéztünk és megráztam a fejemet. Tudta hogy nem mondtam el semmit Kendallnek. De ennek még nincs ilyen könnyen vége. Csak remélni tudom,hogy Peti békén hagy végleg hiszen már nem dolgozok neki.