(94.rész) Mi történik?

Egy nap alatt kapott a múltkori rész 4hozzászólást. Annyira örülök neki!Sebesen közelítünk a 100.részhez,közel 40ezer megtekintéssel.

Nélkületek nem jutottunk volna el idáig.Ezért köszönet minden egyes olvasómnak!

Kendall szemszöge:

A mai reggellel együtt ez a 13. napunk a turnén. New Yorkba ma hajnalban érkeztünk meg. A két táncos lánnyal jól kijöttünk. Alexa inkább Jamessékkel lógott,míg Logan és én Zoéval. A többiek rég elindultak körbe nézni a városban,de nekem jutott a megtiszteltetés hogy megvárjam Zoét a buszban. Nem igazán értem minek kellett hajat mosnia pont most. Várhatott volna vele estig bőven.Unatkozva trappoltam a cipőmmel a padlón."Zoé,tudnál sietni?"- Kérdeztem frusztráltan a kanapén feküdve.Az elmúlt két hétben nagyon jóba lettünk.Viszont várakozni soha sem volt a kedvenc időtöltésem.Össze vissza kapcsolgattam a csatornák között.Kikapcsolta a hajszárítót azonnal."Jövök már! Türelmetlen vagy."-Mondta oda nekem a válla fölött.Az ágyához sétált holt nyugodtan.Kezdi kihúzni nálam a gyufát."Kell a telefonom és a kabátom!"-Lent a busz ajtónál megvártam,remélve hogy sokkal gyorsabban utolérjük a srácokat.Sok perccel később végre leszállt a buszról. "Mehetünk."

Felnéztem a telefonomból összeráncolva a homlokomat."Hol a kabátod?" Kíváncsian vártam a válaszát. Megállt előttem. "Még sincs annyira hideg.Merre megyünk?"- Nézett körbe amint kiértünk a parkolóból a főutcára. Hatalmas épületek amerre csak lát az ember. Tudnék itt élni bármikor!

"Hamarabb is elkészülhettél volna akkor most nem tévednénk el."- Húztam magam után a tömegben mikor átmentünk a zebrán.

Meglepetésemre rengeteg kisgyerek sétálgatott a szüleivel. Biztos a jó idő miatt. Logan írta,hogy a közeli kávézóban megvárnak minket.Csak egy gond volt,nem tudtam melyikre gondol.Később megírta a kávézó nevét. Egy Bailee's nevűt kerestem a szemeimmel a rengeteg bolt közepette. Sok kávézó és étterem mellett haladtunk el,mégsem tűnt esélyesnek hogy megtaláljuk valaha is a Logan által küldött kávázót. Ezek után 10 perccel később Zoé találta meg a keresett helyet.

"Megtaláltam,nézd csak ott van.A ruhabolt mellett. Gyere."- Húzott magával boldogan.Valahogy elment a bájolgásától a kedvem. Direkt Los mellé ültem le amint besétáltunk a boltba.Így  Logan mellé kellett ülnie.Kell egy kis nyugalom.Ekkor döbbentem rá,hogy nem hívott és nem is keresett Martina az elmúlt napokban.Felugrottam az asztaltól kikéredzkedve a mosdóba."Mindjárt jövök srácok.El kell intéznem egy fontos hívást."- Rögtön a férfi mosdóba mentem.Soha nem voltunk távol egymástól ennyi ideig és ez mindennél jobban aggasztott. A mosdókagylónak dőlve remegve tárcsáztam a Picim számát.Sokadjára se vette fel.Hagytam ezért üzenetet neki,hogy hívjon amint tud. Vissza tettem a farzsebembe a telómat. Megmostam hideg vízzel az arcomat. Csak essünk túl a mai napon és holnap már indulunk is haza. Mire kimentem az asztalunkhoz addigra a többiek reggelizni kezdtek. Nekem egy falat se ment le a torkomon.

Reggeli után meglátogattunk pár kórházat,körbe néztünk a sétáló utcában és még ajándékokat is vettünk az otthoniaknak. Egész délelőtt és délután figyeltem a telefonomat hátha csörög de semmi nem történt. James és Logan éppen átjöttek skanderozni a koncert előtt,hogy levezessük az izgalmakat. "Kitől jött az sms?"- Bólintott felém James megfagyva egy pillanatra,ezzel Logan győzelmet aratott vele szemben.

"Nyertem!Mire fel a komor hangulat? Óó rossz hír?"-Megráztam a fejemet.Hihetetlen."Kevintől kaptam egy üzenetet Martináról.Leitta magát otthon,Lili hívta őket fel hogy segítsenek."- Nagyot csalódtam benne,legalább a hasában levő 2 pici miatt ne csinálta volna ezt.Logan aggódva a jobb vállamra tette a kezét. "Ha ivott is,reméld hogy keveset amitől nem veszítitek még el őket."-Lesújtva lebiccentettem a fejemet. Carlos a semmiből szorosan megölelt. "Köszönöm hogy támogattok. De most itt az idő koncertezni, várnak minket a rajongók." Azonnal jobb kedvem lett. A koncert pedig fantasztikusra sikerült. 

Martina szemszöge: 

Egy teljes hétig bírtam ki Kendall nélkül itthon.Lilivel még cirkuszban is voltunk.Imádta az állatkákat és a bohócokat. Carlost el is nevezte ezáltal egy vicces bohócnak. Mert mindig bolondozik és ugrat mindenkit. Egyik nap a konyhában csináltam uzsonnát Lilinek aki a nappaliban tévézett rajzolgatva közben.Mindig volt valami mondanivalója. Egyszer az hogy mikor jön haza az apukája másszor pedig csupa apróság.Például,hogy kimehet-e Yumával játszani. Nem is nagyon figyeltem néha oda emiatt. Ez alkalommal azonban más volt. Szerencsémre pont nem öntöttem ki a forralt vizet a kancsóból különben leforráztam volna az egész karomat.

"Az ott nem apa egy lánnyal? Miért ölelgeti? Őt is annyira szereti mint téged?"-Felmászott a kanapéra onnan beszélve hozzám egyenesen a konyhába.Hátra fordultam a tea készítés közben."Tessék szívem?"- Megismételte erre az előbbi mondatát nekem pedig a szám is tátva maradt.

"Anyu csukd be a szád mert belerepül a galamb!"- Csillogó szemekkel nézett rám.Tisztára apja lánya.
Megláttam abban a pillanatban a tévében a férjemet és lehuppantam lesokkolódva Lili mellé.Ő persze az ölembe mászott,kényelmesebb volt így neki."Anyu csikizd a pocim!"- Hanyatt fekve felhúzott pólóval nézett fel rám."Csikizem kismanó...csikizem."-Elnémultam amint benyomtak egy interjút a szőke csajról.szebb lenne nálam?Kendall nem talál elég szépnek,hogy felem pózóljon a kameráknak? Ezek a kérdések kezdtek el cikázni a fejemben.

A csajt Horváth Zoénak hívják és a backstage-ben érték utol az egyik táncpróba után.A többieket látni lehetett a háttérben. Carlos és James csak bohóckodtak.Logan gitározni próbált Kendall révén.Egészen idáig bírtam könnyek nélkül de amint kiejtette a férjem nevét a száján,zokogni kezdtem. Lili azonnal közbe fogta a kezeivel az arcomat és puszit nyomott az arcomra."Anya nem sírunk,itt vagyok."-Bújt a nyakamhoz szorongatva engem.Köré fontam a karomat magamhoz ölelve.

"Szia!Igaz a hír hogy Kendallel nagyon jóban vagytok?A strandon készült fotók ugyanis ezt mutatják."-Tolták az arcába a mikrofont türelmetlenül a tévé riporterek.Szegény csajszi megszeppent."Ömm...igen jóban vagyunk,sokat bohóckodunk de semmi komoly nincs köztünk.Aznap pedig csak nagyon fázott és hozzám bújt."-Elnevette magát ami teljesen unszipatikus volt még nekem is.Látszott rajta hogy hazudott.Ekkor ugrott be a képbe Kendall izzadtan,a karját Zoé vállára dobva lazán." Megvolt látom az első interjúd,jössz pizzázni? Carlosék éppen rendelnek.Siess ha nem akarsz kimaradni a vacsiból!"- Zoé hosszasan után nézett,ő az enyém!! Vissza fordult a kamerás csajhoz Zoé,"Köszönöm az interjút de most mennem kell,viszlát!"- Szaladt Kendall után.Kikapcsoltam a tévét azon nyomban. Leszenvedtem Lilit magamról és kimentem a konyhába keresni valami erőset."Ez megteszi."- Pont szilva pálinkát találtam elsőre amit utálok,de ha kiüt más nem számít igazán.

"Anyu mit csinálsz? Apu azt mondta vigyázzak rád. Add ide szépen. Kérlek."- Egy pillanatra Kendallt láttam benne,amint meg akart óvni."Kincsem menj fel játszani,mami mindjárt hazaér és megfürdet. Én lent maradok."-Megmarkoltam a boros üveget és meghúztam. Eltorzult az arcom annyira csípet,égetett nagyon az alkohol.Ledőltem a kanapéra hanyatt fekve és tovább ittam mire az üveg üres nem lett teljesen. Csengettek párat de erőm se volt kinyitni csak bambán meredtem magam elé. Halk lépteket hallottam majd megláttam Lilit aki ment nyitni az ajtót futva. "Lili ne!Lehet hogy betörő!"- Esett ki a kezemből az üveg és darabokra tört."A francba!!"-Csúszott ki a káromkodás a számon.

Az ajtóhoz botorkáltam jobbra-balra szédelegve. Félre toltam Lilit az útból."Menj innen! Mondtam hogy ne nyisd ki!!"-Azonban az ajtót valaki meglökte kintről és kinyílt. Kenneth és Kevin állt az ajtóban. Lili odabújt Kevin lábához és rám mutogatott.Kevin bólintott magához véve Lilit,"Lili hívott minket,mázlid hogy Kendall mindenre gondolt. Megmutatta neki melyik a K betűs gomb így gyors tárcsázón keresztül szólt nekünk hogy baj van. Anyunk is nemsokára itthon lesz""- Ecselte Kevin hogyan jutottak el ide.  "Kevin bácsi anyu beteg?"- Babrált a pólója nyakával.

"Rendben lesz csak sokat ivott.Ügyes lány voltál. Kevin felvisz megfürdetni én addig segítek anyudnak. Kevin menj fel vele kérlek." Csendben figyeltem kettőjüket a falnak dőlve. Kenneth közeledni próbált hozzám de sikítozni kezdtem."Nem csináltam semmi rosszat!! Ne bánts!"- Reszketve a sarokba szorultam. Összeszorítottam a szemeimet félelmemben.Nem tudtam mi folyik itt és azt sem hogy mit akar velem csinálni.

"Shh,csak lefürdetlek.Jobban leszel utána."- Nyújtotta felém a kezeit. Ha lehetséges én mégjobban a falhoz nyomtam a testemet."Nem."- Válaszoltam egyszerűen.Nem tudtam gondolkodni, és hosszabb mondatot kreálni.Nem fogott az agyam.

"NEE!! SEGITSÉG!!ENGEDJ EL!!"- Felvett a vállára Kenneth a fürdőszobába cipelve.Mielőtt kiszökhettem volna az ajtón,rám zárta.Elállta az ajtót. "Nem mész ki.Vetkőzz."-Kikerekedtek a szemeim,egy pofonnal viszonoztam a kérését. Megfogta a csuklómat a levegőben."Ne próbáld meg még egyszer.Csak a pólódat vedd le és a nadrágodat. Kérlek fogadj szót még ha alig is jut el bármi a tudatodig."- Parancsolta szigorúan,meglehet én is ilyen hangnemet használtam volna egy részeg emberrel ha nem hallgatott volna rám.
Hosszú órák után megfürödve feküdtem az ágyban egy vödörrel az oldalamon. Kenneth a hajamat simogatta és dúdolgatott nekem. Picit olyan volt mintha a Manóm lett volna mellettem. Elvégre testvérek a vérükben van a Schmidt gén.

"Oh úú...hánynom kell"-Hajtottam a fejemet a lavór fölé.Igazam is lett. Kenneth megsimogatta a hátamat hogy enyhítsen a rosszul létemen. Megráztam a fejemet letörölve a csuklómmal a számat." Ez pocsék érzés."- Dőltem hanyatt az ágyban. "Itt maradtok éjszakára? Hiányzik Kendall...tudtad hogy megcsalt?"- Bújtam hozzá a mellkasához. Biztonságot keresve.Megrázta a fejét azonnal." Biztosra veszem,hogy semmi ilyesmi nem történt. Maximum a csajnak kell a hírnév és elhíresztelte ezt.Tudod jól hogy Kendall ilyet nem tenne.Próbálj inkább elaludni."-Suttogta halkan,mert már így is félálomban voltam.

Kendall szemszöge: 

Az utolsó estére egy hotelban szálltunk meg.Mindenki átjött a mi szobánkba amin Logannel osztozkodtam.A hangszórókból csak úgy üvöltött a zene,Carlosék sört is hoztak a pizza mellé.Egyetlen egy furcsaság volt az egészben,mind pizsamában voltunk.Könnyebb lesz ezután az alvás.A konyhában bontogattam ki a pizzás dobozokat amikor Zoé mellém állt."Izgalmas volt a turné,de nélküled nem lett volna az."-Bókolgatott nekem,én viszont csináltam a dolgomat mintha itt se lett volna. Kivettem a szekrényből a poharakat és töltöttem beléjük sört,pezsgőt. Ki mit kért. "Srácok itt a pizza meg a sör! Szolgáljátok ki magatokat."-Ittam bele az én poharamba amiben csak gyümölcslé volt. Nem akartam berúgni,a többiek helyettem is megteszik. Bőven elég az nekem. Ráadásul akkor nem tudnék a Picim nyakába ugrani korán reggel mihelyst hazaesünk.
Nekem az mindent megér! Küldtem egy smst gyorsan." Puszillak Picim!Márcsak egy este és otthon leszek.Nagyon várom már hogy megölelhesselek!"-Mosollyal a számon bementem a nappaliba.A srácok és a csajok is a szőnyegre ültek le. Beültem Logan és James közé. Nagyon is jól kiismertem Zoét a két hét alatt. Nem az a kis ártatlan figura akinek mutatja magát.

"Üvegezzünk!És csak meréseket lehet mondani egymásnak!"-Bökte ki az ötletét Zoé velem szemezve.Megráztam a fejemet és Carlosra néztem."Rendben Carlos kezd!"-Mondtam gyorsan mielőtt Zoénak alkalma lett volna pörgetni.Ittam a poharamból egy nagy kortyot. A játék jól ment. Fél óra múlva Logannek lett egy filccel festett bajusza,Jamesnek a kezén zokni díszelgett én pedig felső nélkül ültem a kanapénak dőlve. Ilyen mázlijuk nem lehet a csajoknak,egyikük sem csinált még semmit.Alexa következett ismét,nagyot pörgetett és nálam állt meg. Bakker.Csendben vártam az ítéletet.

"Öt percig smárolj Zoéval a szobádban.Ha jól megy tovább is maradhattok."- Látszott hogy mindenkinek kezdett beütni az alkohol hatása.Még a srácok is szakadtak a nevetéstől és fütyülgettek,hogy rajta tegyem meg. Unszolásra felkeltem a földről bevárva Zoét hogy magunkra zárhassam az ajtót. Sóhatjva az ajtónak dőltem.Kizárt hogy képes leszek megtenni.Ő viszont nagyon is elszánt volt. Felém jött."Csak nem hozlak zavarba?"- Suttogta a fülembe.Lehunytam a szememet hogy ne lássam mit csinál.Ekkor tapasztotta az ajkait a számra.Valami átkattant bennem és viszonoztam a csókot. "Ugye nem olyan nehéz elengedni magadat. Miénk az este."- Húzott az ágy felé. Majdnem elbotlottam de lelökve őt az ágyra már nem volt gond ezzel.

"Folytassuk?"- Lihegte izgatottan amint a teste fölött könyököltem. Nem tudtam mit mondani.Dörömbölt valaki az ajtón."James vagyok!!Ne csinálj őrültséget! Engedd el a csajt!! Martina szerelme fontosabb neked.KENDALL!! HALLASZ MINKET?!"- Majdnem ránk törték az ajtót. "Ha ezt megteszed búcsút mondhatsz Martinának!!Mit csináltok miért nem válaszoltok nekünk?" - Alexa csak bíztatta őket,Logan befogta a száját kihúzva őt a folyosóról."Ne legyél bolond!Felesége van.Teljesen elment az eszed?? Kifele."- Logan kitolta a szobából Alexát.

"Héé!!Bent maradt a kulcsom!"-"Tessék!"- Logan utána dobta majd az arcába csapta az ajtót. Vissza rohant Kendall szobájának az ajtajához ahol Carlos és James kétségbe esve próbáltak valamire jutni." Nem nyílik ki és túlságosan csendben vannak! Logan csinálj valamit!!"- Egyedül Loganben bíztak hogy megoldja ezt valahogy.

 Eközben bent:

"Jól tetted,hogy nem álltál ellen nekem."- Csókolt meg újra Zoé,de egyben utoljára is.Azt se tudtam hol vagyok. Mégis csak volt valami az italomban?...Azt hittem jobban sül majd el a turné záró napja. Addig gondolkodtam míg kiesett minden....elájultam. 

(93.rész) Turnézunk!

Köszönöm a 4 kommentet az előző részhez.Mindig jó olvasni ha tetszett nektek,de azt is ha valami nem így ki tudom javítani a továbbiakban.❤☺

JÓ OLVASÁÁÁST ;) 

Kendall szemszöge: 

Kora reggel kinyomva az ébresztőt elkezdtem kapkodva összekészülni .Ledobtam az imént levett alvós gatyámat és pólómat az ágyra,közben rendezni próbáltam a hajamat amiből kiment már a zselé az éjszaka.Pont nem fogta már meg. A szekrénybe nyúlva ráleltem a nadrágomra amit sikeresen fel is húztam a lábaimra de megszólalt abban a pillanatban a telefonomon az ébresztőm.Érte kaptam hogy kinyomjam mielőtt felkelnek rá a csajok. Begomboltam a nadrágomat sietve.Megdermedtem mikor az igyekezetem ellenére is felkelt a Picim. Ennyit arról.hogy csendben kiosonok a szobából és egy kis cetlin elköszönök tőle.

"Manó,vissza bújsz mellém? Ne menj el turnézni."- Kérlelt félálomban. Az ágyhoz lépve fölé hajoltam megpuszilva az arcát.Ezen a vitán este átestünk már.Én sem akarom itthon hagyni őket,de ez egy olyan lehetőség ami az életben csak egyszer adódik meg.Soha többször.

"Hamar itthon leszünk. Este pedig tudunk beszélni mindenről ami aznap történt. Rendben lesz minden."- Felülve az ágyban a nyakamba kapaszkodva megölelt. Még mindig nem volt rajtam póló.Igyekeznem kellett ugyanis a kocsi 6-kor a ház előtt fog várni ami a reptérre visz. Mind a négyen külön megyünk,és a reptéren találkozunk a menedzserrel. Már lefele cipeltem a nagy bőröndömet mikor fentről halk szipogást hallottam. Egy pillanatra megálltam,sóhajtva egyet letettem a bőröndömet felsietve a szobánkba.
Lili hasra fordult,az egész haja a szemébe lógott.Sikerült kimásznia az ágyából.Mihelyst a talpa a padlót érte felém nyújtózkodott. Lassan 2 éves,de iszonyatosan bújós még mindig. Nem hibáztatom,én is szívesen bújnék egy ilyen apukához. Na jó nem nagyzolok.

"Hercegnőm alvás vissza,korán van nagyon ahhoz hogy felébredj. Anyu is alszik látod? Te is vissza tudsz aludni reggelig. Befekszel anyuhoz? Én úgysem leszek itthon 2 hétig."-Valamiért fájt ezt kimondanom,soha nem hagytam őket magukra mindez idáig. Most kiderül mennyire jó vagy nehéz lesz.Miután kiélvezte a szorítós ölelésünket,eljátszva berepítettem az ágyba.Lili rám nézett a zöld szemével," Te is csicsizz majd. Álmos vagyok."- Bújt oda az anyukájához. "Apa is fog aludni a repülő úton."

 Ez után jött csak a nehezebbik része az elköszönésnek. A Picim annyira mélyen aludt,hogy nem volt szívem felébreszteni. Küldtem neki egy videó üzenetet amit majd meg tud nézni. Az ágyhoz lépve lehajoltam az arcához egy csók erejéig. Szerencsére sikerült nem felkeltenem. 

Utolsó pillantást vetve a két csajszimra,lebattyogtam a bőröndömhöz,a kocsi már a feljárón állt.

"Üdv a bandában és a turnén. Michael vagyok.Te pedig bizonyára Kendall, ha jól tudom"-A sofőr átvette tőlem a bőröndömet én addig beszálltam a kocsiba. Nem figyeltem nagyon az időt,hamar kiértünk a reptérre. Látva a srácokat intettem nekik míg kiszedték a bőröndömet a csomagtartóból. Michael felénk szaladt.A feje piros volt és épp a telefonon beszélt valakivel.

Kapásra megtudnánk mondani,hogy kiabált percekkel ezelőtt. A srácok rám néztek. Lecsitítottam őket

"Nyugi,biztos minden ok. Lehet hogy a főnökével egyeztet a hotel szobákról."-Mind a 3-an rábólintottak. Megvártuk míg befejezte a hívást. Komoly arccal fordult felénk. "Van egy kisebb gond srácok.A főnök elnézte kissé az időpontot. Már ma este fel kell lépnetek,lesz bő 20 percetek felkészülni amint leszáll a gép. Ne haragudjatok én is csak most kaptam az infót."-Vállára vett egy táskát elindulva előttünk."Gyertek menjünk a géphez."- Mind követtük a példáját.

Első állomás-Németország.

Lepakoltunk a hotelban,innen már turné busszal megyünk majd este tovább.Szűk 5 percünk van a kezdésig. Mindenki kapkod,Michael telefonálgatott buzgón. A háttértáncos két csajt üdvözöltük mikor a kezünkbe nyomták a mikrofonokat.Az egyik lánynak vállig érő szőke haja volt,a másiknak viszont sötét barna.
"Show time!"- Szóltak ránk a backstage-ből. Ittunk mindannyian pár kortyot mielőtt a színpadra mentünk.Engem félre húzott az egyik lány,de Carlos,Logan,James kiment a rajongókhoz a színpadra.Azt is hallottam jól mit beszélnek."Ne ijedjetek meg!Kendall is hamarosan csatlakozik hozzánk,addig beszélgetünk egy kicsit."- Tartották szóval a sikítozó fiatalokból álló közönséget.

"Kendallnek hívnak ugye? Új vagyok itt,a barátnőm helyett ugrottam be mert eltörte a lábát pár nappal ezelőtt. Tényleg ijesztő ott kint lenni?"- Húzta ki a függönyt résnyire hogy ki kukkatson viszont azon nyomban el is engedte.Visszalépett meghőkölve."Woah! Kizárt hogy kimegyek.Tudod mennyien vannak odakint?Legalább milliónyian!"-Szaladt volna is el de felkaptam nevetve.

 Tudom jól mennyire nehéz erőt vennie a félelmei legyőzéséhez.Kicsit Martinára emlékeztetett. Ő is sok mindentől fél,csupán kezdő löketet kell neki megadni és onnantól kezdve semmi baja nincsen."Ácsi-ácsi! Nem mehetsz sehova. Most szépen velem jössz."-Mondtam huncutul,élveztem a helyzetet nagyon is.Fájdalom hasított a mellkasomba. Összeszorított fogakkal néztem le Zoéra,ő ezt viszonozta egy nyelvnyújtással."Ugye nem csípted meg!"- Kérdeztem nevetve.Lehetetlenség volt kibírni tovább fapofával. "És érkezik is a humor király Kendallünk és az egyik táncos lányunk is. Tapsot nekik!"- Konferált fel minket Carlos. Jobbomra néztem,Zoé felé nyújtva a kezem. "Mehetünk?"- Megfogta a kezem bólintva."Csináljuk meg!"- Bújt hozzám és kiszaladt a színpadra mielőtt észbe kaptam. Bátor csajszi ahhoz képest!

A koncert hatalmas sikert aratott,már lefele jöttünk a színpadról mikor Logan mellém lépett.Róla is folyt a víz.Rendesen leizzadtunk.Ez már csak így megy. "Nagyon jó volt a közönség!!El sem hiszem hogy tényleg koncertezünk."-Megrázta a fejét hitetlenkedve. Logan a srácok után ment vissza a hotelba,én bevártam a csajokat.  Liza még pár rajongóval csinált képet,Alexa pedig segített elpakolni a székeket a színpadról.Sokkal kedvesebbek mint gondoltam.Ezért ne ítélj meg senkit első látásra. Nem tudhatod egy arc kit takar. 

"Sziasztok!Nem baj ha becsatlakozok egy kép erejéig?"- Bújtam oda Zoé mellé a képhez.Az egyik rajongó anyukája csinált rólunk és a lányáról rengeteg képet."Kendall!!Annyira szeretlek.Legyél a férjeem!!"- Szorongatott ölelve én pedig Zoéra pillantva tátogtam. "Segíts!"-"Örülünk,hogy eltudtak jönni és jól érezték magukat.Sajnos megy a turné buszunk muszáj mennünk.Jó éjszakát!"-Ezzel Zoé kézen fogva magával húzott és kiszaladtunk az aréna folyosóra ahol végre kaptam levegőt."Fúú...néha elgondolkodom hogy megéri-e kedvesnek lenni velük és lemenni hozzájuk képet csinálni. Nem kéne azért megfolytaniuk."- Nevettünk mindketten rajta.

Carlostól kaptam egy sms-t hogy siessünk mert mindjárt megy a buszunk. Zoéval egészen a hotelig szaladtunk.Megnyomtam a lift hívó gombot. "Alexával akarsz együtt lenni egy buszon vagy Logannel és velem?"- Kérdeztem meg míg felértünk a saját emeletünkre. Megpördülve kiszállt a liftből felém nézve haladt előre."Ne nézz így rám."- Bújt el a kezei mögé. Figyeltem nehogy valaki mögötte jöjjön és összeütközzenek. Különben mindketten a földön landoltak volna."Zoé vedd le a kezed az arcodról,nem kell félned tőlem. Csupán egy kérdést tettem fel neked.Hé."- A csuklóiért nyúlva leemeltem a kezeit a szemeiről.Mélyen a szemébe néztem,sikerült paradicsom vörösre elpirulnia. Carlosék tönkre tették a pillanatot teljesen.Mind a hárman a bőröndjeiket cipelték a lifthez,furán nézve rám. James odaszólt nekem,"Ti nem jöttök?Michael szólt,hogy azonnal indulnunk kell,kezd dugó lenni az autópályán."- Becuccoltak a liftbe eközben.

"Ó bakker. Zoé csak egyet mondok és ne nevess. Futás!!"- Az egész esténk erről szólt,jó lesz a kanapén ejtőzni amint a turné buszon leszünk. Alig várom már.Mindent bedobáltunk a táskáimba és kapkodva összepakoltuk a táskákat. Én kész lettem pár perc alatt de Zoé megküzdött a lecsukással és összecipzározással.Ráültem a bőröndjére,"Most próbáld meg."- Elsőre sikerült neki összehúznia."Köszönet a segítségért."- Szaladtunk le a hotel elé a buszhoz. Oda adtam a táskánkat a sofőrnek aki bepakolta őket a buszra.A busz mögé menve írtam egy smst a Picimnek. "Nagyon jó esténk volt.Hatalmas bulit csináltunk.Most szállunk fel a turné buszra. Holnap Franciországban leszünk. Jóéjt."- Nem volt kedvem taglalni a történteket. Később majd felhívom,iszonyatosan kifárasztott a mai nap.Vissza sétálva a hidegben megláttam Logant aki előnyös helyzetbe kerülve a táncosainktól kapott puszit.Miért nem törli le az arcáról a kaján vigyort?

"Logan szálljatok fel! Indulunk"- Szólt nekünk a sofőr,csendben kivártam hogy a csajok melyik buszra szállnak fel.Magamban örültem,hogy Alexa Carlosékhoz került, Zoé pedig hozzánk.Talán így kevésbé fog hiányozni a kis családom. Felérve a buszra,első utam a fürdőbe vezetett.Le akartam tusolni,ismerve magamat eléggé,hogy később be fogok aludni és reggel nem lesz rá időm. Logan kipakolt a táskájából és vacsit csinált mindhármunknak.A pizsimmel a kezemben félúton beleütköztem Zoéba. Egy fejjel magasabb vagyok nála ezért mindig fel kell néznie rám.

"Bocsi.Hadd találjam ki te is fürdeni készülsz.Bemehetek előtted? Női ügy miatt sürgős lenne."- Mondta sietősen.A derekára tettem a kezem és megöleltem ösztönösen,mint ahogy a Picimmel szoktuk. Zoé meglepődve fogadta az ölelésem,de rám mosolygott."Beengedsz akkor magad előtt?"- Aprót bólintottam fáradtan." Menj csak,kint megvárlak. Addig tévézek vagy valami."- Vontam meg a vállam.

Logannel belefeledkeztünk a filmezésbe és az evésbe.Hangos puffanástt hallottam egyszer csak a fürdőből.Félre tettem az ölemből a tányéromat és bekopogtam az ajtón."Minden rendben van odabent? Már több mint egy órája bent vagy!"- Logan is felkapta a fejét aggódva. "Mi történt?" Jött oda hozzám ő is. Immáron ketten álltunk az ajtóban tanácstalanul. Pár perc múlva végre kinyílt az ajtó és Zoé sírva borult a karjaimba. Alig tudtam megakadályozni hogy ne essünk a lendület hevében mindketten hátra.

"Shh. Mi baj? Milyen női ügy az ha sírsz miatta?"-Kíváncsiskodott Logan. Zoé a pólómba kapaszkodva remegett. Igyekeztem szorosan tartani. "Megjött és hánytam is. Most is rosszul vagyok. Nem szeretem az ilyet."-Vallotta be egyszerűen. Mindketten megkönyebbültünk,hogy semmi komoly nincs a dolog mögött."Ez esetben Logan és én állunk a rendelkezésedre. Addig babusgatunk ameddig jobban nem leszel.Van vacsi ha kérsz. Valamilyen rizses hús meg szósz."- Azonnal mosoly ült az arcára. Szó nélkül ránk nézett majd suttogva elárulta,"A koncert vége óta korog a hasam olyan szinten vagyok éhes."-Ki se kellett szolgálni,szedett magának és ledőlt mellénk a kanapéra amin pont elfértünk 3-an. 1,5 órával később Logan benyomta a szunyát a kanapén,oldalba böktem Lizát aki a vállamon szintén ilyen állapotban volt."Huh?"- Riadt fel.

"Menjünk aludni? Az emeleti ágy sokkal kényelmesebb csak hogy tudd."- Keltem fel kinyújtózkodva. Egy halk igent kaptam válaszul.Elmentünk a saját ágyunkig. Kényelmesen befészkeltem magam a takaró alá mikor is valaki kihúzta a függönyt a bunker ágyamnál.
"Naa.Aludtam volna."- Morogtam álmosan.Amint kiélesedett a látásom megláttam Zoét egy párnát szorongatva a mellkasánál."Nem tudok aludni.B..beférek melléd? Soha nem aludtam még kocsiban."- Mondta bátortalanul.Arrébb húzódtam így betudott mászni belülre.

(92.rész) Kegyes Hazugság

Őrűltségnek hangozhat,de addig fogom írni a blogot ameddig vannak kommentelők,olvasók. Ha elérjük a 200.részt akkor se hiszem hogy vége lesz,mert egy másik történet fog a helyébe (új sztori vonal,események,csavarok)kerülni amit nyomon követhettek majd ugyan úgy. ❤Köszönöm az olvasóimnak.❤

Nézzetek be hozzá,olyan mint egy jó könyv amit nem lehet abba hagyni!: https://szerelem-es-baratsag.blogspot.hu/

Martina szemszöge:

Lassan kezdtem az első hónap végén járni a terhességnek ezért sem éreztem jól magam másnaposan. Borzalmasan émelygett a nyomrom és égetett. Ehhez társult még a titok amire fényderült én pedig kibuktam rajta teljesen. Elvégre nem minden nap hallasz olyat a férjedtől,hogy esetleg van egy kisfia egy másik csajtól.

Kirántottam zokogva a sporttáskámat a gardrób szekrényből,beledobálva minden ruhát ami a kezem ügyébe került.Pont a laptopot tuszkoltam bele a táskámba a ruha kupac tetejére mikor megfogták a csuklóm és a földre tolták a táskámat. "Nee a laptopom!!"-Nyúltam érte mind hiába.Vissza lettem ültetve az ágyra."Állj le!Nem mész el. Betudom bizonyítani hogy Kayden az exének a fia!Mikor már a kapcsolatunk vége felé döcögtünk láttam bizony olyan smseket amikben érdekes dolgokat találtam. Röviden megcsalt. Egyedül akkor hinném el hogy az enyém ha neki is nagy zöld szemei lennének és barnás szőke haja. Ezzel ellentétben kék szemű és teljesen szőke a haja.Hinned kell nekem! Kérlek baby."- Nagyon hihetően adta elő a mesét,majdnem el is hittem.Megráztam nemlegesen a fejem. 

"Egy dolog után hiszem majd el neked.Szépen lemész és adsz neki karamellás fagyit. Ha örömmel falni kezdi a kis srác nem rád ütött. Viszont ha utálja....a te kisfiad."- Halkultam el a végére. Kendall szemei felcsillantak fura módon."Misem egyszerűbb! Gyere baby!!"-Húzott magával lefele.Elővette a fagyit és az asztalra kitette. Beálltam addig a konyhapult sarkához onnan figyeltem őket. "Ethan van fagyi!!Gyere egyél kicsit nagyon finom!"-Hívta Kaydent aki a nappaliban játszott Lili babáival ami elől volt hagyva az estéről. Lindsey eközben nem okozott meglepetést,a kanapén elterülve mobilozott.

"Ethan jön!"-Szólt egy kis hang a szőnyegről. Kendallel összenéztünk. Ő ugyan elmosolyodott ellenben én nem találtam semmit viccesnek. Ethant felvette és adott a kezébe egy kiskanalat.A kis srác azonnal beleásott a kanállal a vödörnyi jégkrémbe majd a szájába véve a nagy darabot vigyorogni kezdett. Hirtelen Lindsey anyai ösztönei felébredtek. Azonnal kivette Ethant Kendall kezéből a kanalat a mosogatóba dobva magy zajjal. "Fúj Ethan ezt nem szabad! Anyu megtiltotta. Menj vissza játszani jó?" -A kis srác szaladt is vissza a szőnyegre játszani.Köhögni kezdtem,Lindsey felegyenesedett felém nézve."Mit néztek."-Kérdőn nézegetett minket.

Kendall kinyitotta a száját."Most szépen fogod a két hatalmas bőröndödet és elhúzol a francba. A fiadat ha lehet ne hagyd itt,Andrew hiányolná a fiát. Úú hoppá!Erre nem számítottál igaz? Felhívtam  és olyan szívesen áradozott Ethanről hogy még el is szólt magát.Ti ketten annyira összevesztetek a minap hogy kidobott.Szánalmasak a kis játszmáid itt pedig vége van.A kis srácot sajnálom egyedül mert ilyen anyja van.Kérlek menj el!"-Odabújtam hátulról Kendall törzséhez beszippantva a virágos mosószer illatát a pólójának. A hasán összeérő kezeimet megszorította picit.

"ILYEN NINCS! AZ AZ ÁTKOZOTT KIS GAZEMBER!AZONNAL INDULUNK,NEM MARADUNK ITT TOVÁBB.  Ó VAN MÉG EGY APRÓSÁG MARTINA A SZÁMODRA. KÉSZÜLJ FEL HOGY A TESTED MIATT IMÁD ENNYIRE KENDALL,3 GYEREK UTÁN HOZZÁD SE FOG ÉRNI."- Felcuccolt és elhúzták a csíkot. Amit mi az ajtóból integetve végig néztünk.

"Gondolj amit akarsz én boldog vagyok Kendallel. Na végre elment!"- Szóltam el magam hangosan.Felsiettem a szobába. Kendall maga felé fordított."Vissza térve rád mi is volt ez az esti csók Logannel?"- Meglepődve vettem tudomásul mennyire nyugodt maradt ennek az említésére.Tegnap éjjelről csupán annyi maradt meg nekem foltokban hogy tényleg nagyon sokat ittam és volt egy csók de semmi más."Mire is gondolsz pontosan?"- Tereltem volna el a figyelmét a tárgyról.Tudom gázos húzás a részemről,de szükségesnek találtam.

"A képeket néztük tegnap este és mire vissza értem a konyhából Logan felrohant hozzád. Addigra gondolom alig tudtál magadról ha rávetetted magadat Loganre."- Mondta kissé kiakadva.

"Mert sok kezd lenni ez a baba dolog!! Nem akarok ikreket!"- Kiböktem végre.Ez miatt volt az egész. Belerúgtam a telepakolt táskámba.Rúgtam ahol értem,két erős kar megfogott hátulról."Minden a te hibád!!Ha nem feküdtük volna le aznap éjjel annyiszor nem lenne most ez. Utállak!Nem akarok 2 babát egyszerre Lili mellé. Még csak 22 éves vagyok!Folyton kakis pelust kellene cserélnem meg felkelni hozzájuk éjjelente? Ez minden vágyam" Kendall lehúzott az ágyba egyenesen az ölébe,karjai folyamatosan körém voltak fonva. Nem eresztett.

"Nézd,szerintem kell egy kis idő neked is hogy megszokd.Mikor pedig megrémiszt még belegondolni is,jusson eszedbe mennyire szeretted a baba pocakodat. Rengeteg képet csináltunk róla,aztán meg mire megszületnek mindennél jobban fogod őket imádni. Hidd el nekem."- Öntötte belém a lelket."Most viszont öltözz,be kell vinnem Logannek ruhát meg fürdős dolgokat.Nem tudsz róla,de este leesett a hídról. Valószínűleg eltörött egy bordája is."- Mintha egy kő zuhant volna le a gyomromba olyan érzésem volt. Érzékenyen érintett a téma.Azt hittem Logan este hazament. Ezek szerint a kórházban éjszakázott de senki nem árulta el nekem!Azon nyomban elmúlt az idegességem ami átváltott Loganért való aggódásért.Egyik sem jobb a másiknál.Mindketten belebújtunk a cipőnkbe.Percekkel később a kórház felé vettük az irányt,útközbem beugrottunk Logan cuccaiért is.Türelmetlemül trappoltam a lábammal a liftben,szerezve egy gyilkos pillantást Kendalltől cserébe Mosolyogva megráztam a fejemet.

"Kérlek hagyd abba jó?"-Kérte lágyan. Nyílt a lift ajtó.Siettem a folyosón hogy hamarabb beérjek mint Kendall.Lenyomtam éppen a kilicset mikor a kezem után kapott. 

"Várj! Csak hogy tudd,ha bemész le kell magadban zárnod a kapcsolatot Logannel."- Álított a kész tények elé. Értettem miért mondta ezt de nem gondoltam volna hogy a kórházban hozza ezt fel.

"Jólvan,nem érek többet hozzá. Téged szeretlek hidd el ha mondom."- Lábujjhegyre emelkedve megcsókoltam a puha ajkait.Vissza csókolt maga felé húzva.

" Logie nézd kik jöttek.Anya"-Örült nagyon. Carlos és James már kabátban üldögéltek mert megbeszélték előre hogy váltják majd egymást. "Na mi megyünk. Jobbulást Logie!"-Elköszöntek és haza is mentek.

Logan szemszöge: 

Kendall rögtön össze kulcsolta a kezeit Martináéval amint rájuk néztem. Ez egy tipikus ő az enyém gesztus volt tőle. Tisztában vagyok vele,hogy amit műveltünk túl ment a határokon. Nem tehetek semmit ha ösztönből jön minden. Most is elég volt az hogy kecsesen,könnyedén besétált a szobába."Martina...jobban vagy?"- Kezdtem óvatosan a beszélgetést. Kendall arcvonásai nem sejtettek semmi jót,mintha azt sugallta volna hogy adjam fel a küzdelmet a szerelmemért. Kendall a karos székbe ült le a tv-hez közel.Jó sorozat ment pont. Martina ezzel szemben leült az ágyam szélére. Megsimogatta a kezemet gyengéden. "Alig emlékszem valamire. De itt az idő hogy pontot tegyünk ennek a végére. Jobb ha tudod hogy te és én soha nem leszünk egy pár. Nekem Kendall a szerelmem."- Ez alkalommal tényleg komolyan gondoltam minden egyes szavát a mondatomnak.

 Logan mélyen a szemembe nézett úgy kérdezte," Nézz rám és mond hogy nem szeretsz.Akkor elhiszem." Erre szerintem ő se gondolt,érzelem nélkül vágtam rá a választ,"Egyszerűen nem szeretlek." Felpattantam az ágyról kirohanva a folyosóra. Össze voltam zavarodva. Tudtam hogy nem érzek Logan iránt semmit,de miért ennyire nehéz elengednem akkor? Utáltam érte magam. Az önostorozásomat félbe szakította a Manóm. Kiszaladt hozzám. "Hé hé nincs semmi baj.Bátor voltál."-A falnak dőlve megtámaszkodott a két kezével a vállaim felett."Sajnálom szegényt. Olyan elesett nélkülem."- Furdalt a fránya lelkiismeret. Megrázta a fejét. 

"Megmondtad neki az igazat,még ha fájt is neki túl lesz rajta idővel. A helyes dolgot tetted.Hívj taxit és menj Lilivel haza. Rátok fér egy kis pihenés."- Csókolta meg a fejem búbját. Lehunytam a szemem. "Hívd ki a hercegnőt addig hívok taxit.Te bent maradsz?"-Tárcsáztam közben a taxi számát. "Megvárom a papírjait és ha kiengedik nálunk lesz egy két hétig. Bizom benned és abban amit ígértél nekem.Nem lesz gond,neki pedig könnyebb lesz.Törött bordával nem tud menni se."- Nyílt az ajtó.

"Csinálunk Lilivel vacsit mire hazaérsz. Tartunk egy kis csajos napot."- Lili a lábaimnak szaladt."Ajajj valaki megtámadt! Segítség!!"-Játszottam rá.Lili megrázta a fejét az apjára pillantva,"Ez az anya milyen bolond."- Kendallből kitört a röhögés."Menjetek,itt van a taxi."- Elváltak útjaink.

Este 8 fele :

Lilivel minden egyes játékot kipróbáltunk amije csak volt. Persze ő ragaszkodott a játék után való nem elpakoláshoz. Tiszta apja lánya.Kezdett fürdés idő lenni,én pedig vettem gyorsan egy zuhanyt. Elzárva a csapot megtörölköztem magamra kapva a pizsamámat. A vacsi a sütőben volt már fél órája,Kendall kedvence a sajtos csirke ezért azt készítettünk neki. A nappaliba leérve megláttam Lilit aki össze volt firkálva tetőtől talpig. Ha ezt Kendall meglátja.....

"Lili azonnal gyere csak ide."- Szóltam neki,tisztában volt vele hogyha a teljes nevét hallja akkor pácban van. A háta mögé dugva a filceket hozzám csoszogott mezítláb. "Nagyon mérges most anya igaz?"- A talpacskáját figyelte."Hogyan mossuk mindezt le mégis? Muszáj lesz pancsiznod megint mert máshogy kétlem hogy elhalványul." Aprót bólintott.

                                                  ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Meg is terítettem ameddig Lili lent pancsolt,habfürdőt csináltam neki hogy leázzon róla a színkavalkád amit magára alkotott seperc alatt.

"Azért annyira nem vészes. Emlékszel mikor te törted el a lábadat? Fél hónapig cipeltünk mindenhova.Soha nem felejtem el."- Röhögtek nagyon.Hogyan csinálják a srácok hogy ilyen hamar kibékülnek.Számomra rejtély.

"Anyaa kihült a vizem!Gyere!!!"- Szólt a kis hang a fürdőszobából. Kivettem a sütőből a tepsit a gázra és szaladtam is hozzá."Tündérke nem jött le rólad."- Kezdtem viccesnek találni én is a helyzetet.Leeresztettem a kád vizét addig Lili felállt megpuszilni az arcomat. "Sebaj.Jó kedve lesz tőle apunak."Vonta meg a vállát. Lezuhanyoztam eközben meleg vízzel és kiemeltem a kilépőre."Jólvan,öltözz fel.Megvárunk a vacsorával de próbálj meg igyekezni és nem táncikálni a tükör előtt!"- Múltkor rajta kaptam hogy az ajtón levő tükörben illegeti magát. Aranyos volt,csak éppenséggel elkéstünk az oviból.

Kendallék már elkezdtek enni mire visszaértem. Loganre még mindig nem voltam hajlandó nézni.Ha nem érezhetsz valaki iránt szerelmet,azt nehéz vissza csökkenteni egy sima barátságra. Egyszerűen képtelenség.Így jött a nem is szólok hozzá opció.Ezzel szembe ehhez nekik más volt a tervük. Logan szedett a köretből felpillantva rám "Van egy nagyon jó hírünk. Tippelj mi az!"- Nagy mosollyal az arcán várt a válaszomra. Kendall oldalba bökött ugyanis mellette ültem.

"Logan fogalmam sincs.De tényleg. Inkább egyél."- Szedtem vacsit magamnak és neki láttam. Két falat között befutott Lili is. Leült az apja ölébe átnyúlva az asztalon a saját tányérjáért. Kendall szedett is neki. "Köszönöm apu!"-Harapott egy nagyot a húsból.

"Akkor elárulom én! Van egy dolog amiről nem igazán tudsz. Titokban zenélgetünk. Ez még semmi! Felhívott a producer,hogy meghallgatta a demóinkat és le is szerződött velünk.Egy héten belül megyünk turnézni Amerikába.Feltudod ezt fogni? Hatalmas esély ez."- Láttam a szemében a szenvedélyt,nem tudtam volna semmi olyat mondani ami leállította volna a tervében. Erőltettem egy gyenge mosolyt.

"Éppen ez az....nem tudom felfogni. Mégis mikor kaptátok meg a szerződést?"-Nem rémlett hogy láttam volna.

"Tegnap reggelre emlékszel?Amikor a nyakamba ugrottál mert azt hazudtam hogy megkaptam azt a jó állást."- Ferdített a valóságon. Vissza emlékeztem arra a reggelre és rájöttem mire is gondolt...

"Ugye nem gondolod komolyan hogy itt hagysz."- Logan hangosan o-ó-zott. Kínos csend lett. Kendall nem szólt egy szót se. Még Lili szájában is megállt a falat annyira figyelt minket. 

(91.rész) A te fiad!

 Sokan vártátok ezt a részt,jó olvasást! Köszönöm a 7(!!) kommentet az előző részhez és a sok olvasót.

Elkezdett szakadni az eső,mindannyian a járdán ülve áztunk. De nem hagytuk cserben Logant.

"Srácok álljatok félre kérlek!Nem fér el különben a hordágy.Melyikőtök jön be a mentővel?"- Tolták be Logant a mentőbe és azonnal elkezdték ellátni hihetetlen gyorsasággal.Szóhoz sem jutottunk. Ezek szerint él még!!Ez jó.

"Hatalmas seb van a fején uram isten."- Kapott a fejéhez Carlos. Nem nagyon bírja a vér látványát. James vállához bújt."Szóljatok nekik hogy vigyék be Logant,mi bemegyünk kocsival a kórházba utánuk."- Tette hozzá sietve. "Rendben a Szent István kórház sürgősségi részlegén keressétek majd a barátotokat. Szólok majd a nővérnek,hogy jöttök."- Felmászott a mentőbe becsapva a kocsiajtót előttünk. Egyszerre néztek rám mindketten Carlosék. Hisz mindig is én voltam a banda vezér.Én tartom össze őket ha valami nagy gáz van és ez most igenis az.

"Én szólok anyunak,hozok pénzt meg kabátot és sietek vissza. 5 perc múlva itt találkozunk!"-Rohant vissza a házba Kendall.

"De nagyon siess! Minden perc számít!"- Szólt utána James sietősen. "Remélem felépül. Nem akartam megijeszteni Kendallt de amekkorát zuhant szegény...jobb esetben pár törött bordával megússza..."- Mondta ki nehezen."Csak ne legyen kómában. Tudod hogy onnan nincs kiút. Ha magától nem ébred fel,nem is fog soha."-Tette hozzá Carlos. Még belegondolni is rossz volt.

Kendall szemszöge:

Beszaladtam a lakásba,fogtam egy cetlit és minden infót ráírtam anyunak, majd a hűtőre tapasztottam.Itt biztos észre veszi mert szem előtt lesz.Körbe néztem gyorsan kell-e valami. Ekkor hallottam meg a tündérkémet suttogni: "apu sok sziréna.ki van bajban?"- Hirtelen kellett döntenem de biztos voltam benne hogy jobb ha tudja. "Logannek nagy balesete volt. Hozzá sietek be a kórházba."- Pakoltam el a polcról pár müzlit meg sport italt a táskámba a srácoknak.A kicsi kezei átfogták a lábamat.Lenéztem a szőke kis alakjára. "Megyek én is!Vigyél!"- Mérlegelve a helyzetet rábólintottam.Felvittem átöltöztetni pikk pakk,kifele menet a szobából felkaptam a takaróját és elindultunk lefele a lépcsőn.A táskát a vállamra kapva,balamon Lilit tartva bezártam a lakást szaladva ki Jamesékhez akik már a kocsit beindítva vártak. "Siettem! Jönni akart,indulhatsz James."- Kapcsoltam be Lili övét is amint James rátaposott a gázra. Mind a hárman nagyon aggódtunk a mi dilis Loganünkért. De a szakadó eső éjjel nem a legjobb kombináció a száguldozáshoz.

~Bent a kórházban~

"Carlos megtennéd nekem,hogy nem járkálsz fel-alá? Kezdesz az idegeimre menni.Ülj le inkább te is."- Szólt rá James irritáltan. Kendall Lilivel a karjaiban elaludt a sarokban levő székben.Hagytuk is őket hisz rájuk fért egy kis alvás. Logant még mindig műtik...már bő 4 órája van benn. Hajnali 3:21 óra van. Minden egyes órával múlt el a remény belőlem,hogy nem lesz semmi komoly baja sem.Sokkal később a nap keltett minket. Erősen a szemembe világított.Ébresztgetni kezdtem Carlost.

"Haver kelj fel!Loganhez betudunk menni!Hozom Kendalléket addig nyugodtan menj előre. A folyosón balra a 2.ajtó."- Veregette meg bíztatva a barátja vállát. Tudta hogy rosszul viseli ha valakinek baja esik,főleg ha ez a legjobb barátjával történik. El is indult lassan de Lili szaladva utolérte. "Carlos vájj meg!Fogom a kezed."- Fogta meg a kicsi kezével Carlos ujját. Carlos vett egy nagy levegőt. "Bemenjünk Lili?"- Kérdezte tőle halkan de Kendall meghallotta.

"Nyugodj meg hiszen él még.Maximum egy jó erős fájdalom csillapítóval van tele nyomva de túléli."- Válaszolt Kendall rá logikusan.Mind a 4-en egyszerre mentek be a kórterembe. Lili azonnal elkiáltotta magát "LOGAAAAN!! JÓL VAGY!" - Mind annyiunk meglepetésére ébren volt,viszont nagyon csúnyán nézett ki.A mellkasa be volt kötözve a hasáig,a fején pedig a nagy sebet összevarrták. Ha most Halloween lenne,simán megnyerné a jelmez versenyt vicc nélkül! 

"Ó..óvatosan Lili.Ne ugorj fel rám.Mindenem fáj."- Dőlt hátra szenvedő tekintettel a hatalmas kórházi párnájára."Köszi áúú hogy bejöttetek.És sajnálom még egyszer Kendall ami történt."- Sütötte le a szemeit,nem mert a szemembe nézni a történtek után. Egy részem igen is utálta másik részem viszont aggódott érte.Hiszen az ég szerelmére leugrott egy hídról vagyis zuhant csak ez nem változtat a tényen hogy majdnem meghalt. Lili ott ácsorgott egyik lábáról a másikra állva türelmetlenül Logan ágya mellett. 

"Akkor is meg akarom ölelni Logiet!!"- Kezdett el hisztizni én pedig rászóltam,hogy most nem szabad. Erre fogta magát és kiszaladt a folyosóra. Sóhajtottam egyet."Mindjárt jövök srácok!"- Ezzel utána iramodtam és próbáltam kikerülni a dolgukra igyekvő nővéreket és orvosokat akikkel csak szembe találkoztam. Lili majdnem neki ment egy öreg néninek. Úúú az csúnya esés lett volna!Szerencsémre az osztályt egy nagy ajtó zárta le amit Lili már nem tudott kinyitni. Egy nővér felkapta és megkérdezte tőle,hogy hova fut.Lefékeztem azonnal.Természetesen Lili rám fogva az egészet felém mutatott amint közeledtem hozzájuk.Kezdett égni a fejem,mióta dolgoznak ilyen dögös nővérek ebben a kórházban? A kisasszony nagy bajban van!

"Elnézést nem tudtam utolérni a kisasszonyt.Elszaladt m...mert nem tud...tudta megölelni a barátját akit most hoztak be."- Kezdtem dadogni és zavarban voltam. Kendall szedd össze magad!Mi a fenét művelsz? Zajlott le bennem a rövid vita.

"Semmi gond nincsen. Szerencsére nem jutott tovább ennél az ajtónál.Hogy hívják a barátodat aki miatt szomorkodtál?- A nővér rám nézett egy kis segítségért név ügyileg. "Lilinek hívják,a kislányom."- Beledugtam a zsebembe a kezeimet. Hogy tud ekkora hatással lenni rám egy hétköznapi csaj ha már van feleségem? Megtudnám pofozni magamat Martina helyében. És jogosan kapnám!

"Szép nevet kaptál Lili és mivel nem szeretem ha szomorkodás van az osztályomon,segítek neked. Óvatosan megölelheted a barátodat.Rendben?"- Simogatta meg Lili haját kedvesen. Elábrándozott a tekintetem,hogy a kórházon kívül is ilyen kedves-e. "Apa te is jössz vagy bámulod őt?"-Felkaptam a fejem azon nyomban és egy pillanat alatt ment át bőr színűből rákvörösbe a fejem színe. "M..megyek persze. Csak elgondolkoztam ne haragudj kincsem."- Követtem őket lassan kullogva a háttérben,elég kínossá vált már így is a helyzet. 

"Itt vagyunk! Ő az!"- Nyújtózkodott Lili az ajtóért.Tartottam nekik az ajtót és a végén én is bementem.

"Jó reggelt Logan....Henderson."- Gyorsan leolvasta az ágy végén lévő papírokról a teljes nevét.Mikor Logan és a nővér egymásra néztek szikrázott a levegő. "Lili azzal fordult hozzám segítségért,hogy segítsek neki megölelni téged. A jelenlegi állapotodban ez fájdalmas lesz de nagyon odafigyelve megölelhet.Szabad?"- Lili az első pillanattól kezdve a bizalmába fogadta a fiatal nővért.Úgy oda volt bújva hozzá hogy az már túl szívet melengető volt. "Ó Lili babám ha én ezt tudom. Adj nekem egy maci ölelést!"- Lili szemei felcsillantak-e hallatán.Áljon meg a menet!Én miért nem tudok semmilyen maci ölelésről?

Lilit mindvégig a nővér tartotta a karjaiban Logan fölé emelve vigyázva hogy még véletlenül se támaszkodjanak rá Logan mellkasára."Nem akarlak elengedniii."- Görbült le Lili szája amint el lett húzva Logantől. Carlos,James és én csendben néztük végig a szemünk előtt lejátszódó jelenetet. 

Martina szemszöge: 

Reggel iszonyatos fejfájással ébredtem egy nagy koppanással a földön.Igen.Sikerült legurulnom az ágyból miközben aludtam. Halkan felnyögtem mert nem volt valami kellemes érzés.

 

Kopogtak egyet az ajtón. Száraz volt a torkom alig tudtam megszólalni. "Gyere csak be"- Böktem ki miközben feltápászkodtam a földről az ágy szélébe kapaszkodva. A szekrényen levő tükörben meglátva magamat elszörnyedtem! Tiszta kóc volt a hajam,nem is beszélve az arcomról. Mintha kétszer kimosták volna...

"Csillagom ezt idd meg először.Segítek mindenben. Van fejfájásod?"-Rövid vallatásba kezdett Kathy amint átlépkedett az éjjel földön hagyott dolgokon hogy eljusson az ablakhoz lehúzni a redőnyöket. Megkönnyebbülten felsóhajtottam." Oh így már sokkal jobb!A fejem attól még iszonyúan hasogat.Uggh."- Nagy nehezen sikerült megállnom a két lábamon. De egy lépést sem tudtam volna megtenni támasz nélkül.

"Tegnap este csúnyán felöntöttél a garatra. Teljesen kikeltél magadból,csodálkozom a fiúk nem tettek be téged a kádba hogy magadhoz térj."- Rázta a fejét rajtam Kathy,elszégyellni magamat se volt erőm.Kíváncsi vagyok Kendall merre van. És miért passzolt le Kathynek. Leültem az ágyra,a biztos pontra ahonnan nem tudok lezúgni vagy leesni."Csak kérek reggelit. Össze szedem magam. Ne haragudj hogy így kell látnod."- Csoszogtam ki a fürdőbe amilyen gyorsan csak tudtam.

"Készítek,pirítós jó lesz tükör tojással? Mást nem tudok ajánlani mert kijönne a gyomrodból."- Mondta az ajtó félfának dőlve.Bólogattam."Rendben,siess lefele.Kendallék mindjárt haza érnek.Láttam hogy megrázta a fejét...szégyent hozok a családjukra. Örülnöm kellene,hogy egyáltalán befogadtak mikor terhes voltam Lilivel a pocakomban.

Vettem egy forró fürdőt és felöltöztem.Kicsit se néztem ki jobban.Az arcom nyomott volt,én pedig fáradt.Lementem Kathyhez a konyhába. Leborultam a konyha pultra olyan álmos voltam. "Hé hé ne aludj el! Itt van a reggelid egyél inkább."-Folytatta tovább a reggeli rutinját.

Nem sokkal később csengettek. Dühösen felnyögtem."Miért kell csengetni...létezik kopogás is.Kathy nyitod?" Semmi válasz.Hárítottam volna rá a nemes feladatot,hogy kinyissa az ajtót de nem volt a konyhában sem a nappaliban. Remek. Felkászálódtam a konyhai bár székről. Mikor lassan kinyitottam az ajtót azt hittem rosszul látok. "Na ne..."- Az arcába csuktam az ajtót mire sírni kezdett valaki. 

"Kérlek engedj be minket.Ne miattam hanem a kisfiam miatt! Gyalog jöttünk a reptérről és "-Dörömbölt hangosan az ajtón.Ki vagyok én hogy szállást adjak neki? Minek jött vissza!

"Lindsey tűnj el innen és az életemből is.Nem hiszem el hogy mindig vissza jössz."- Kiabáltam az arcába frusztráltan.

"Ana fájadt vagyok ...és éhes is."- Jött a hang a kicsi sráctól.El sem hiszem,hogy ezt tettem de beengedtem őket hadd cuccoljanak le. Kiderült Lindsey fiát Kaydennek hívják.Amint beléptek a lakásba lepakolta a nehéz táskákat míg Kayden felfedező útra indult. Lindsey hálálkodni kezdett,de letörtem az álmait."Ne szokj hozzá,amint van szabad hotel szoba kicuccoltok innen ok?"- Mogorva voltam vele mert semmi kedvem nem volt jópofizni.

"Felfogtam. Ethan szívem gyere le! Csinálok szendvicset neked."- Máris otthon érezte magát.Befejeztem két nagy falattal a reggelimet és lefeküdtem a kanapéra aludni. Nem akartam részt venni ebben.Pár órával később veszekedésre keltem fel."Lindsey nem jöhetsz csak úgy ide! Kizárt,hogy ő az én fiam!!Attól még hogy szőke haja van és arcra is hasonlítunk nem jelenti hogy pont az én fiam lenne tényleg...- Tagadta le azonnal a tényt a férjem.Felültem a kanapén ledöbbenve. Lepillantottam Kaydenre aki kiköpött Kendall volt.

 

"Manó....ugye nem igaz amit mond...."-Nem tudtam feldolgozni az imént hallottakat. "Kendallnek van egy fia.Üdv a családban."-Közölte velem büszkén Lindsey.Ezek után felviharzottam a szobánkba.

"Remek ezt jól megcsináltad. Muszáj volt??! Megint tutira kamuzol mint szokásod. Nem vált javadra a szakításunk úgy látom. "- Zárta rövidre a vitát,a lépcsőn fél úton járva.

"Kendall,itt az anyakönyvi kivonata ha nekem nem is hiszel.Attól még Ethan a tied.Szokj hozzá a gondolathoz."