(119.rész) A nagy befejezés 2/2

Hihetetlenül hosszú rész lett a mostani,viszont befejezésnek tökéletes.Jó emlékkel zárul le ez a blog,olyan könnyen megírtam ezt a két részt.Ezek lettek a kedvenceim,őszintén szólva.Nem kellett sokat gondolkozni közben.A véleményeteket szívesen olvasom!! Most már kimarad a 3 komment után jövő rész.A magyarázgatásomat félre teszem,olvassátok inkább a befejezést.Zsepiket előkészíteni!!! 

(Bármilyen helyesírási hibáért elnézést kérek,20-szori elolvasás után is van amit képtelenség észre venni) 

Kendall szemszöge:

Félre álltam a többiektől.Beültem a fiúkkal a kocsiba.Ott vártuk meg míg a Picim elköszön mindenkitől.James felhúzta a kocsi ablakát hirtelen."Mit csinálunk ha ma....tudjátok...srácok...."-Tördelte idegesen a kezét."Fogalmam sincs,viszont most velünk van.Használjuk ki a pillanatot.Logie te jól vagy?Egy szót se szóltál mióta a nővér elmondta a rossz hírt."-Hátra fordultam a vezető ülésben az utastér felé.Logie kifele bámult az ablakon.Szerintem még mindig érez valamit Martina iránt.

"Hiányozni fog.Srácok,amikor kimentetek alig bírt felkelni a földről.Nincsen már ereje!!Max estig fogja bírni!Örülök hogy ti ennyire nyugodtak vagytok."-Duzzogott a hátsó ülésen keresztbe font karral.Nagyot nyeltem,Logan messzire ment."Ide figyelj imádlak mert a haverom vagy de legközelebb válogasd meg a szavaidat.Bizakodnunk kell az utolsó pillanatig,k..kétlem hogy ma megy el."-Képtelen voltam folytatni.Megmarkoltam a kormányt olyan erősen hogy  fehérek lettem az ujj perceim.

Martina szemszöge:

Elsőnek Kathytől köszöntem el.Alig akart elengedni az ölelésből."Vigyázz magadra kislány.Tudd hogy csodás unokákkal ajándékoztatok meg a fiammal együtt és vigyázni fogok rájuk.Kendall pedig teljes szívből szeret.Használjátok ki az utolsó napokat."-Suttogta a fülembe,én pedig nem voltam képes vissza tartani az eddig elnyomott érzéseimet.Eltört nálam a mécses.Valaki átölelte a lábamat.

"Mami mesélte hogy elutazol messzire de soha nem jössz már vissza.Apu fog ránk vigyázni ez igaz?-Kathyre pillantottam.Igenlően bólintott. "Ö...Örülök hogy elmondta nektek.Nekem nem lett volna erőm hozzá kincsem.Gyere ide anyuhoz.Kayden te is."-Kevin segítségével oda totyogott hozzám.A kis kezével Kevin ujját szorongatta.Felemelte nekem hogy a karjaimban tarthassam.Hogyan tudnak velem ennyire kedvesen bánni ha tudják mennyi van csupán hátra nekem.

"Kayden kedvel engem,szinte alig bír elengedni.Tündéri a kis srác."-Mosolygott rám."Látom,figyelj sajnálom amiért lecsuktak.Csupán emlékeket szerettem volna szerezni mielőtt EZ bekövetkezik."-Mondtam neki.

"Hé ne kérj bocsánatot,jól szórakoztunk megérte.Plusz Carlos pénzéből fizettem ki az óvadékot egy fillérembe se került."-Megölelt féloldalasan Kayden miatt.A nyakamba csimpaszkodott a kisfiam.

"Babám indulnunk kéne,minden perc számít!"-Megrezzentem a duda szó és Kendall hangja hallatán.Kevin megtörte az ölelés sorozatot."Utolsó puszik aztán menj oda Vivihez.Mennetek kell."-Mindketten kaptak egy-egy puszit.Hihetetlenül fognak hiányozni amit valószínűleg nem fogok többet érezni.Borzalmas maga a gondolata is."Mi akkor mennénk,a kicsik nem uzsonnáztak éhesek lesznek perceken belül.Szia angyalom."-Kaptam egy utolsó puszit a Schmidt család 2 tagjától.Végig néztem ahogy becsatolják a gyerek ülésbe a piciket akik nem is olyan csöppségek már.Kevin szállt be utolsóként a kocsiba miután mindkét oldalt bekapcsolta az öveket.A vissza pillantó tükörben figyelt engem.

Két kar ölelt át."Miért kell elmenned??Az orvosok miért nem találták fel a rák ellenszerét....ez kicsit sem fair.Annyira fiatal vagy.Együtt kellett volna megöregednünk....mindig is ezzel ugrattál.Ki fog mosolyt csalni az arcomra ha sírhatnékom lesz?Nélküled minden a feje tetejére fog állni....nem engedlek el.Nem mehetsz."-Az életért kapaszkodott belém.Darabokra törik ismételten a szívem.A búcsúzkodás a legnehezebb dolog a világon.Az össze szép emlék lepereg az ember orra előtt egy szempillantás alatt."Hiányozni fogsz,tudom ez furcsán hangzik de igaz.Megígéred hogy a picik jó iskolába fognak járni és Kendall nem keres új anyukát nekik?"-Éreztem a vállamon a bólintását.

"Megígérem.Számíthatnak rám ezek után is. Itt leszek.Ezek az utolsó mondataink azt hiszem..."-Nyelt nehezen egyet."Te voltál a legeslegjobb barátnő a világon."-"Szint úgy.Most pedig menj,a szőke herceged türelmetlenkedik."-A kocsink felé mutatott.A fiúk valami hihetetlenül furcsa számot ordíttattak a rádióban és táncoltak rá."Dilisek.De a mieink."-Vetettem a barátnőmre egy pillantást.
Valahogy éreztem ez lesz az utolsó.Az ember az ilyesmit megérzi,alig hittem az ilyesféle dolgokban pedig nagyon is valósak.Elhessegettem a rossz gondolatokat.Vivi beszállt Kevinékhez én pedig Carlos és Logan között kaptam helyet bepréselődve az ülésbe.Szokásomhoz híven sikerült elaludnom a kocsiban. A vidámparkot jelző fényes betűk alatt álltunk meg.Ébresztgetni kezdtek engem.

Kendall szemszöge:

"Menjetek előre.Szerintem hagyom még aludni fél órát.Addig szálljatok fel pár hullámvasútra itt egy tizes Carlos."-Logan és James elindultak előre a bejárat felé a nagy beszélgetésükbe merülve.
"Rendben,ez csak természetes.Legyél vele.Hívj ha bejöttök oké?"-Carlos a maga vidám természetével egy pillanatra elfeledtetett velem mindent."Hívni foglak.Menj csak."-Megráztam a fejemet rajta.Kiabálva futott a fiúk után kalimpálva a kezeivel.A Picim haját simogatva töltöttel el a következő 2 órát.

A lábai az ülésen voltak a feje pedig az ölemben.Fel se tűnt mennyire elrepült az idő.Negyed 7-et mutatott a műszerfal. Este 9ig van kimenőnk a kórházból ezt az utasítást kaptam.Amíg aludt,

összefogtam lófarokba a haját.Nagyon éberen aludhatott mert a tüsszentésemre azonnal felkelt."Huh?E...elaludtam megint nemde?"-Lehajolva megpusziltam a homlokát.Igazából tökre cuki hogy ilyen hamar elaludt."Uhum,kb 2 órát aludthattál.A srácok bementek előre.Várnak minket ha készen állsz az indulásra."-Meséltem el neki.Felkelt az ölemből megkísérelve a kiszállást.De menet közben mintha lefagyott volna.Oda szaladtam hozzá a kocsi csomagtartóját megkerülve.Az ajtóba támaszkodott csak semmit nem ért el vele.Megfogtam a kezeit terpesz állásban állva."Kapaszkodj belém!"-Talpra állítottam.Ezt követően kéz fogás nélkül egy lépést se tettünk.Mérges leszek ha Logan tippje bejön.Elviselhetetlen lenne! 

"Mit nézünk meg legelsőnek?"-Húzott engem a kezemnél fogva.Elmentünk a büfék mellett.Vissza húztam.Furcsán nézett rám.A jégkásás standnál álló sráctól kértem két jégkását szívószállal.Még ha nem is vallja be,ez Martina kedvence.Kifizettem és tovább indultunk.Gyorsabb voltam ezért elé álltam.Felé nyújtottam mindkét poharat.Az egyik kék volt a másik rózsaszín,a büfés ezt pasi&barátnő jégkásának nevezte el.Szerintem aranyos ötlet.Persze Martina a rózsaszínre bökött azonnal."Az az enyém.Bocsi."-Kacsintottam a kezébe adva a kéket.

"Hihetetlen vagy!Az utolsó napon is képes vagy piszkálódni velem."-Hason ütött játékosan.Tátva maradt a szám.Ártatlanul rám nézett a csillogó szemeivel."Na jólvan....3 másodperc előnyt kapsz.Fuss!!"-Kiáltottam.Kergetni kezdtük egymást.Jó hogy volt kupak a jégkásáinkon különben búcsút mondhattunk volna nekik.Akármennyire igyekeztem utolérni a beteg feleségemet valahogy lekörözött.ísikerült eltűnnie.A nagy tömegben körbe fordultam sehol se látva őt.

"MARTINA!!!SZÍVEM NE MOST JÁTSSZUNK BÚJÓCSKÁT,KEZDED RÁM HOZNI A FRÁSZT.GYERE ELŐ?"-Igyekeztem túlkiabálni a vidámparki hangzavart.Vadul kalimpált a szívem.Majdnem káromkodni kezdtem mikor megláttam őt a srácokkal.Logant ölelgette.Megint együtt vannak.Nyílván nem úgy....de mégis látni rajtuk.Mint jó férj kötelességem hagyni őket.Hadd tudjanak elbúcsúzni rendesen.Mikor hozzájuk sétáltam Carloskánk a kezembe nyomott egy sor játék jegyet.Ezt kell oda adni a jegyszedőnek mielőtt bármilyen játékra felülünk.A szemem sarkából figyeltem a kamu párosunkat.Halkan nevetgéltek valamin.Megköszörültem a torkomat."Nos,ki választ hullám vasutat?"-Kérdeztem.Remélve hogy ez rám vonzza a figyelmüket.Martina csak a vállát vonogatta.Logan pedig kézen fogta mint én, percekkel ezelőtt.Talán itt ment messzire. 

"A halálos fordulat jónak tűnik,Jamessel benne vagyunk.Jöttök ti is?"-Hadarta el teljesen elámulva Carlos.Szerintem sokkal jobban élvezi ezt a helyet mint mi 4-en.

"Aha,nyomás ki nem hagynám!!"-Letettem a korlátra az üres poharamat,mivel egyetlen kuka sem volt a közelben a hullámvasutakra pedig tilos felvinni ilyeneket. Hármasban elindultunk gondolván Logan is elindul Martinával utánunk.Így is lett,csak ami ezek után történt azt furcsálltam nagyon.Én James mellett kaptam ülést míg Carlos bevállalta az egyedül létet.Később egy csinos lány lett a szék társa aminek hihetetlenül örült."Ezen még sosem voltam.Mennyire ijesztő mondjuk a 10-es skáládon James?"-Feléje fordultam.Komoly arcot vágott.Megfogva a vállamat keményen."Halálos,készülj fel hogy cafatokra szaggat a menet szél."-Bohóckodta el a végét.Karon csaptam."Te tiszta lökött vagy.Mondták már? Bizonyára."-A balamra nézve láttam ahogy Logan vissza tartotta Martinát.
Reflexből ki akartam csatolni az övemet csakhogy ez nem így működik.A menet végén nyílnak csak ki.A beléptető csajjal veszekedtek valamin.

Annyit hallottam ki belőle hogy Martina rákos és utána olvasott Logan mindennek,a hullámvasutazás pedig tilos ilyenkor.Hihetetlen,az egyetlen örömforrásomat elvenni tőlem ilyen könnyen...bele süllyedtem az ülésembe."James mindent elront.Martina fel akart volna ülni.Látni rajta."-Együttérzőn elhúzta a száját.

"Logan az okosabb,ha ebben igaza van akkor nem lehetsz rá mérges mert megóvta Martinát.Inkább köszönd meg neki.Jobban járnál vele."-Megráztam hanyagul a vállamat.Tökmindegy mit mond,féltékeny vagyok rá.Azt hittem ez az este legfőképp rólunk,róla és rólam fog szólni.Logannek megvolt a saját 3 hónapja vele!! Nekem csupán ez a pár órácskám maradt.Carlosék végig sikitozták az utat,én unott képpel és keresztbe font karral ültem végig.Ahogy beértünk a kiszálló részhez szinte kitéptem magamat az öv fogságából.

Loganék a padon ücsörögtek a szabad ég alatt.Szép csillagos esténk van.Csatlakoztam hozzájuk.Nagy sóhajtás után belekezdtem,"Tudjátok alig vártam ezt az estét.Kettesben töltöttük volna a Picimmel de sajnos valaki képtelen 2-ig elszámolni."-Fel se bírom fogni hogy tényleg duzzogtam.

"Logan jót akart nekem.A jegyszedő lány szerint is jobb ha inkább a barlang vasútra ülök fel veled."-Hozzám bújt,a kapucnis pulcsim szárába kapaszkodva."Tesó ne haragudj rám."-"Rá se ránts,a szórakozásért vagyunk itt.Aki utolsónak ér el a barlang bejáratáig az fizeti a vacsit mindenkinek!"-Mondtam hangosan.Jamesék beértek minket."Nem azért de ide fogok okádni."-Jamesre borult Carlos.Félre léptünk nehogy eltaláljon minket."Eww haver.Mi lett az én mindenre felülök mondattal?"-Megrázta a fejét a kuka fölé hajolva."Az valójában..bleeh."-Eltakartam Martina szemét."Biztos jól vagy?Haza tudunk kísérni ha kell."-Adtam neki egy zsepit a farmerom zsebéből."Kösz passzolnám.Inkább kiülök a kocsiba.Ti maradjatok nyugodtan."-Elindult a kocsink felé.Utána kellett dobnom a kulcsot annyira megfeledkezett róla a rosszullét közepette.

"James jössz velem egy kört?Ők úgyis együtt mennek."-Motyogta Logan,ránk mutogatva."Igen menjünk. Kiváncsi vagyok milyen lesz.A csaj szerint az első fele eléggé rémisztő viszont jól össze lehet bújni a vége felé bennt."-Mesélte a tündéri hangján.Így történt meg hogy felültünk a barlang vasútra amiből röhögve jöttünk ki mert a James párosról is készült "szerelmes" kép.Mint kiderült ezt általában párok próbálják ki.Ezt bebukták!Viszont jót röhögtünk rajta.Mindegy is,elmentünk még ezek után céllövöldézni,a fiúk felültek szinte az összes hullámvasútra ami csak létezik,míg én a ki tud nagyobbat ütni oszlopnál ütögettem a labdát.Olyan 1 órával később sikerült megdöntenem a rekordot.Kikerült a legtetejére a nevem.A beesteledő vidámparkban rengeted lámpás világított körbe-körbe.A büfés asztalnál ültem mikor kaptam egy smst Kendalltől.Egy korty forró tea után a kezembe vettem a telefonomat hogy megkukkantsam az smst.Felcsillant a szemem.Ennél jobban nem is zárulhatna ez az este.Még koncertre is nézhetek.

A színpadon vagyunk,felkértek minket beugrónak bandának a rock koncert helyett,a gitáros elkapott valamit.Baba utána hazamegyünk mármint a kórházba.Utóirat:  a szeretett Kendalledtől<3 

(a számot kapcsoljátok be ha egy kis zenei aláfestést kértek)

Intettem a pincérnek,hogy az asztalon hagyom a tea árát.Betettem a telefonomat a zsebembe és a nagy színpad felé szaladtam.A hangulat lassan a tetőfokot hágta,mindenki táncolt,bulizott.Könnyen besurrantam a színpad elejéig a tömegben.Lehet felismertek ki vagyok.Ki tudja.A fiúk Carlos hiányában a legkönnyebb dalokat választották.Először a Love Me Love Me volt a soron,ezt követte a Boyfriend  meg még pár dal,az utolsó pedig a kedvencem az Elevate lett.Kendall megpillantott a táncoló lányok között,Jameséknek oda intett.Valamiért ettől fogva,az én oldalamon táncoltak,
énekeltek.Logan soraira sikongatni kezdtek a lányok örjöngve a hátam mögött.Magával ragadott a hangulat és én is becsatlakoztam.A kezeimet a magasba tartva táncoltam csukott szemmel a zene ritmusára,a második szám után megpihentem picit.A következő pillanatban kinyitottam a szememet,de a fények elvakítottak.A színpad előtti korlátra dőltem.Utolsó erőmből felnéztem a fiúkra.

Nagyokat pislogva is ugyan úgy el volt mosódva minden.Halkan segítségért kiáltottam ami az erősítők mellett felesleges energia pocsékolás volt."K...ken..."-Ott helyben össze estem elájulva.A zene ment tovább,két lány guggolt le segíteni nekem."Hívj valakit!! A biztonságiakat vagy akárkit.Itt maradok vele!!"-Kiabálva kommunikáltak egymással.A tömeg alján alig volt fény.A lány volt olyan erős és félre húzott a színpad jobb széle felé.Ekkor állt le az éneklés meg a fene vad parti."BABY!!!!VIGYÁZZANAK"-Leugrott a színpadról Kendall,át a kordonon felém tornyosulva miután térdre rogyott."Mi történt vele?Mondjátok el,fontos lehet bármi!Hé szólaljatok meg!"-Kérlelte a fiatal megszeppent lányokat akik mellettünk térdeltek a földön.

James szemszöge:

"Kendall nyugodj meg,a mentősök úton vannak."-Valahogy meg kellett állítanom,nehogy dühös legyen."James pofa be!!Ez megint roham volt.Ismét nem tudtam mellette lenni a pillanatában.
Fogalmad sincs milyen érzés.Honnan is tudnád,soha se néztél úgy rá mint egy jó barátra vagy húgra!!Csodálom,hogy most ez megráz."-Félre tolt Martina testétől.Logannel a háttérbe vonultunk.
Kendall szavai jártak a fejemben,tényleg igaza van,mindenben.Ki nem állhattam Martinát régebben a suliban.Mindig ő nyert meg minden versenyt és szabad napot.Aztán ahogy összejöttek felhúztam egy álcát aki kedveli Martinát.Az egész egy jól kijátszott hazugság volt.Zsebre dugott kézzel kimentem inkább Carloshoz.Csendben mobilozgatott a hátsó ülésen mikor beszálltam az anyós ülésre."Te is tudtad végig mennyire nem bírom Martinát?"-Böktem ki az oly kínos kérdést.Féltem a választól.

"Huh?James....miért lyukadunk ki ennél?Történt valami amiről nem tudok?"-Félre dobta a telefonját.
"Beugrottunk a másik rock banda helyett pár dalt énekelni,mire Martina a közönség soraiban összeesett ájultan.Kendall totál ki van borulva,elküldött mert véleménye szerint utálom Martinát."-Vontam vállat.Carlos szemei majd kiestek a helyükről."Tessék?!Totál lökött vagy."-Innentől kezdve minden olyan gyorsan zajlódott le.Fel se tudtuk fogni igazán.Logan idegesen beszállt a kocsiba,beindítva a gyújtást."Kapaszkodjatok,száguldani fogunk."-A kocsiból kinézve láttuk a mentősöket szaladni egy hordággyal,a nyomukban Kendall loholt.Betolták a mentőbe Martinát.Az egyik mentős megvárta míg mindenki beszáll.Kettőt ütött a kocsi oldalára majd elindultak szirénázva a helyszínről.

"Martina életveszélyes állapotban van."-Logan rátaposott a gázra úgy fordult ki a parkolóból az egyik ülés fejtámláját fogva hátra nézve.Egyikőnket sem izgatta igazán a gyorshajtási csekk.Szorosan a mentősök mögött haladtunk.

Kendall szemszöge: 

(mondanom se kell mit tegyetek,ismétlésre téve :) ) 

A két mentős rengeteg zsinórt,csövet szúrt be a Picim bőrébe miközben a másik szétvágta a topját egy határozott vízszintes vonalban.Kis tapaszokat tettek a mellkasára.Élettelenül feküdt a hordágyon a szemeim előtt.Bekapcsolták az EKG-t.Még volt szívverése.

"Ez az első utuk mentővel?"-Kérdezte tőlem az idősebbik fickó.Egyedül bólogatni voltam képes.

"Nyugodjon meg mindent megteszünk érte,a felesége?"-"Rákos,biztosra veszem ez megint roham volt.Kemény kemón esett át,a nővér szerint nincs sok hátra neki."-Nyeltem nagyokat hogy beszélni tudjak egyáltalán.Akkora gombóc volt a torkomban."Esik a vérnyomása!!Ha 50 alá megy,
defibrillálnunk kell.Készítsd elő a gyógyszereket hozzá."-Félre állítottak a mentő vezető fülkéjéhez közelebbi sarokba."Mentsék meg...el se tudok tőle köszönni!!"-Feszülten bele túrtam a hajamba.Azt se tudtam mire figyeljek akkora kapkodás volt a szemem előtt.A gyógyszeres táskát kivették a fiókból,és kinyitották az ülésen."Felszívtam mindkét fecskendőbe elegendő szívlazítót!"-Mondta a kollégájának majd felém fordult,"Fiam ez nem lesz szép látvány,van egy perced elköszönni tőle arra az eshetőségre nézve,hogy nem sikerül újra élesztenünk."-Részvéttel szólt hozzám.Helyet adtak nekem.Vissza ültem a közelebb levő ülésre,megfogva a Picim kezét."Istenem miért olyan nehéz ez.Szívem tudd mindig is szeretni foglak,a kicsiket felnevelem és szuper okos felnőtté fognak válni.A fiúkkal mindent megteszünk majd érte,Vivit pedig megvigasztalom majd mindig.Akár hozzánk is költözhet.Nehéz lesz nélküled de folynia  kell tovább az é...életnek.És soha nem volt alkalmam elmondani neked milyen bátor lány vagy.De tudnod kell hogy büszkévé tett.-"-Itt tört darabokra az életem.A szívciklusát jelző csík egyenesre változott.Félre toltak azonnal."1,2,3!!"-Kiütötték csakhogy semmit sem használt,azon kívűl hogy a mellkasán keletkezett két tenyérnyi égett folt.Minimum 8-szor próbálták meg a procedúrát véghez vinni.

Martina meghalt,szembesülnöm kellett a makacs ténnyel.A két mentős igyekezett megvigasztalni,én azonban leráztam a kezüket a vállaimról. Hagyjanak békén.Csupán 2 percre voltunk a sürgősségitől.
Leparkolt a mentő és kisegítettek a járműből.Leültem remegő lábakkal a patkára."Maga erős srác,ki fogja bírni.Fel a fejjel."-Elköszöntek a mentős kollégák tőlem."M...minden...esetre...köszö...nöm..a segítségüket."-Sírni kezdtem megállíthatatlanul.A mi kocsink is beért eközben.Mind a 3-an reménykedve jöttek felém.Lehervadt a mosolyuk meglátva az arcomat.

"Elvesztettük Martinát,a mentőben meghalt.Utána akarok menni...."-Borultam a térdemre.Felhúztak a földről."Dehogy mész utána,ne legyél bolond.Egyedül rád számíthat Lili és Kayden.Na meg Vivi."-Bátorított Carlos miközben halálra szorongatott."Igaza van,sikerült elköszönnöd tőle?"-Elindultunk a kocsi felé.Kókadt fejjel beültem hátra."Elmondtam neki milyen erős lány,a mondat végét már nem hallhatta."-"És mi lett volna a befejezés?"-Kérdezett rá Logie.Lerúgtam a cipőmet a lábamról,felkuporodtam az ülésre."Hihetetlenül büszkévé tett az imádnivaló személyiségével."-Az este hátra levő részében senkihez se szóltam.Loganék körbe telefonáltak a szomorú hírrel.Éjjelre mindenki tudta hogy egy mosolygós lánnyal mint Martina soha nem fogunk többet találkozni.Mindig küzdött,az utolsó percekig.Ezért is szerettem bele.Örökre felforgatta egy fiatal fú életét.Az enyémet.

KÖSZÖNÖK MINDENT! MOST TÖRIK EL NÁLAM A MÉCSES,MINDIG KÜZDJETEK AZ ÉLETÉRT ÉS A SZEBB NAPOKÉRT,A SOK JÓT EGYSZER FELVÁLTJA A BOLDOGSÁG.SZERETLEK TITEKET. Puszi Timi

(119.rész) A nagy befejezés 1/2

Sziasztok lányok s fiúk.Sajnálom ezt kimondani,leírni de ezt a blogot hamarosan lezárom.A blog örökre megmarad az eredeti helyén,bármikor tudtok majd nosztalgiázni.Csak a történetnek lesz vége.

Hogy az illúzió meglegyen tegyétek ismétlésre :)(Videóra kattinva jobb gombbal : ismétlés )

Alexa szemszöge: 

3 hónapja vagyok bent ebben az elkülönített szobában,3 hónapnyi kemó ment le és 3 hónapja vannak a fiúk mellettem.Szinte ide költöztek mindenestül.Éjszakánként James a az ablakkal szemközti fotelban aludt,míg Carlos és Logan a kanapén osztoztak amit szerencsére ki lehetett nyitni.....Jól esett a jelenlétük,egy bizonyos személyét kivéve.Kendall.Ő rá támaszkodhatnék a legjobban erre fel be sem méltóztatik jönni látogatóba.Hihetetlenül megbántott ezzel.Ráadásul James az elmúlt időszakot azzal töltötte el,hogy próbálta bemesélni nekem hogy Kendall tovább lépett és cseppet sem izgatja mi van velem.Egy részem el is hitte,ellenben a szívemmel ami azt súgta valami nagyon nincs rendben. Carlos éppen az ebédjét ette az egyik fotelban miközben tévét nézett."Óh!! Martina nézd most ugrik a csávó!!"-Mutatott izgatottan a tévére.Egy kaszkadőrös filmet játszottak a tévében.

Lassan felültem az ágyban az infúzióval a jobb karomban.Szinte 3 naponta kell cserélni,ezért immunis lettem a fájdalmára amikor rosszul mozdulok. "Várj meg.Én is kérek a tésztából."-A bal kezemmel félre húztam az állványt hogy letehessem a lábamat a padlóra.Logan felnézett a telefonozásból,pont jól időzített.A derekamnál tartott ahogy egyesével el lépkedtem a kanapéig. Segített leülni."Tudod azt mondták hogy semmi hirtelen mozdulat mert rosszul leszel."-A kanapéhoz lépve lehajolt megpuszilva a hajas fejemet.Amióta Kendallt nem láttam,Logan védelmező üzemmódba van átkapcsolva és nem szerelmesen értem."Nyugi bratyó,teljesen jól van ahhoz képest hogy ez az utolsó óriás adag a kemójából.Utána végre mehetünk haza.Milyen jó lesz otthon aludni.Hmm."-Ábrándozott hangosan Carlos.Elcsentem tőle a fehér műanyag tányért ami tele volt pakolva finom ebéddel.Tátva maradt a szája mikor rájött mit is csináltam.Rögtön Loganhez fordult aki folytatta a telefonozást.Kezd furdalni a kíváncsiság hogy kivel beszélhet mióta behoztak a kórházba. 

"LOGIEE Martina elvette az ebédemet....kérd tőle visszaaa"-Duzzogott mellettem mint egy kis ovis.De be kell vallanom írtó aranyos volt.Fel se nézett a telefonjából úgy motyogott az orra alatt."Martina ne szedd el más ételét,Carlos légy úri ember és vegyél el egy tiszta tányért az éjjeli szekrényről hogy el tudjátok felezni a tésztát.Ne neki kelljen szaladgálnia.Megterhelné."-Hé ebből semmi sem igaz!Mindennél jobban vagyok.Carlos felpattant de vissza nyomtam."Majd én. Kezdem élvezni hogy jobban vagyok.Meg kell tanulnom járni elvégre hazamehetek holnap."-Mondtam vidáman még annak ellenére is hogy a szemeim úgy néztek ki mint aki már pár hete nem aludt.Az arcom lesápadt a szemeim pedig vörösek voltak.A sok mellék hatás egyike.Nem a szívem csücskei.

Elértem hosszú percek alatt a szekrényig és oda adtam Carlosnak a tányért."Tessék.Ez tiszta."-Vaku villanást éreztem a hátamon.James hazament felfrissíteni magát ezért csak Logan lehetett a bűnös.Amilyen gyorsan csak tudtam oda mentem hozzá.Felém tartotta a kamerát és szinte azonnal összeomlottam ott helyben.Kendallel videó chatelt."Baby!! Logan segíts neki!!! Úton vagyok."-A videó chat félbe szakadt én pedig sehogy sem tudtam felkelni a földről.

Loganbe kapaszkodtam sírva."Mindig beszéltél valakivel,az éjjel is ez volt.Azt mondtad valakinek a telefonba hogy vigyázol rám és kezd javulni az állapotom....kérlek mond hogy vele beszéltél....mond hogy nem hagyott cserben örökre."-Vissza nyeltem a könnyeimet.Letörölve az arcomat.Erős vagyok  nem sírok.Mindvégig hallgatott.Carlosnak még a villa is a szájában maradt a döbbenettől."Srácok kimenjek?Beszéljétek meg ezt.Ha esetleg James visszaérne feltartóztatom kicsit.Hármunk között szólva kicsit bekattant mióta tudja a nagy hírt."-Idéző jelbe tette a nagy hírt.S az ebédjével kiült a folyosóra a szobánk előtti padsorra ami a földnél is keményebb mint mikor a tábortűzet körbe kell ülni. 

Pár másodpercig Logant figyeltem.Nem volt szándékában felsegíteni.Odébb állt."Ijesztő ez elhiszem,de egyedül is megtudod csinálni.Hadd legyen Kendall büszke rád mikor ide ér."-Biztatott nagyon.Az ágyamtól 5 centire térdeltem a padlón.Kinyújtottam a bal kezemet belekapaszkodva az ágykeretbe és felhúzódzkodtam nehezen."Aha persze...ha lenne erőm.Logan ez a kemó nem tesz jót érzem.Inkább állítsák le...."-Vissza ültem a lejjebb engedett ágyra."A doki előre szólt hogy ezt fogod mondani,azt mondta muszáj."-Sajnáló arccal figyelt engem.Maradtam ülve,nem volt kedvem újra feküdni.Egyszer csak bejött a szokásos nővér hozzám.Tudtam mi a menet. Kinyújtottam a karomat a vérvételig.Pár perc alatt készen is lettünk."Nagyon ügyesen bírtad.Cserébe hozok neked pudingot a kedvencedet.Látom nincs jó napod."-Szinte az anyukámként bánik velem.Apropó, a szüleim meg se látogattak a kórházi létem során.De hogy őszinte legyek örülök neki.Inkább a pudingomra gondoltam mosolyogva.

A fülébe súgtam,"Hozz 5 darabot,a férjem is itt lesz mindjárt."-Teljesen elámult a hír hallatán. Szorosan megölelt."Élvezd ki minden percét szívem.Most viszont mennem kell.A pudingot pedig majd behozom!!Szia Logan!"-Kiszaladt a szobából."Neked is szia!"-Vágta rá Logie.Vigyorogva felém fordult.Valamit tud amit én nem."Csukd be a szemed."-Úgy tettem ahogy kérte.Nyílt az ajtó majd csukódott.Ha most kiszökött,én agyon ütöm!!Ezzel kinyitottam a szememet,"Logie nagy bajban vagy!!! Ó...hát te itt."-Logan furcsán nézett rám megrázva a fejét."Azt hitted leléptem? Ez sértő!"-Dobott nekem egy párnát amit Kendall elkapott mielőtt engem,azaz a célt elért volna.

"Haver nem bántjuk őt.Kimennél kérlek?Beszélni szeretnék vele kettesben."-Leült mellém az ágyba.

Zöld ruhában volt a kinti ruhájára véve ezért teljesen ártalmatlan."Óhajod számomra parancs."-Meghajolt mint egy buta udvari bolond.Kaptam az alkalmon és fenéken dobtam.Lepacsiztam Kendallel."Na látod ebben benne vagyok.Bocsi Logie!"-Teljes komolysággal figyelt minket majd kitört belőle a röhögés."Ti ketten lököttek vagytok."-Mutatott felénk.Kendall felvonta a szemöldökét rám nézve kaján vigyorral s megcsókolt.

Pillanatra a föld fölött jártam de vissza csöppentem a valóságba.3 hónapig azt se tudtam hogy él-e még."Ezt most....miért kaptam.Van új csajod nem?"-Mondtam csalódottam,elhúzódva tőle."Itt se vagyok!"-Kiszaladt maga után becsapva az ajtót.Kendall a kezeimért nyúlt."Mégis ki mondta neked ezt a nagy hülyeséget?Az egyetlen csaj az életemben maximum Lili volt akivel minden nap bohóckodtunk.Voltunk az állatkertben,víziparkban meg Disneylandben is.Na ott tényleg ő volt, a hercegnőm."-Mesélte pici mosollyal a száján.Én pedig igyekeztem minden kimondott szavát feldolgozni.

"Logan eressz el!!! Miért hagytad őket kettesben??-Behallatszódott James kiabálása."Ez mióta megy így?"-Kérdezte Kendall.És még szépen fogalmazott.Piszkálni kezdtem a kezemet."Mióta te nem vagy itt és azt hiszi hogy mindent megtehet.Agyára ment az egész."-Kendall megfeszült mellettem."Tudod mi az igazság?Mikor leállt a szíved én beakartam menni hozzád de James elküldött!! Azért nem látogattalak meg a 3 hónap alatt.Ne haragudj rám.Azt hittem sok vagyok neked.A folytonos okoskodásommal."-Mit volt mit tenni odabújtam hozzá."Akkor tényleg nincs új lány a láthatáron Ugye?-Ravaszul rám nézett,hogy összekócolja a hajamat."Most már van,te."-Kirobbant az ajtó.Egy dühös James trappolt felénk.

Logan és Carlos mellette álltak szótlanul."Képzeld amíg nem voltál itt,szövetkeztünk ellened.Martina hozzám költözik a kemó után.Ugye srácok?"-Logan vállat vont kelletlenül.Majdnem röhögtem rajta.

Carlos is vívódott rendesen.De Jamest lesokkolták a következő pillanatban.Mindketten mellénk álltak.

"Én Kendallel vagyok.James teljesen el vagy szállva magadtól! Hogy tilthattad el őket egymástól ....nézz rájuk.Szükségük van egymásra."-Veregette meg Kendall hátát.Nyerve tőle egy igenlő mosolyt.Magához húzott mégjobban.Pont jókor kopogtak."Bocsánat a zavarásért,meghoztam a pudingokat.Ó maga biztosan a sokszor emlegetett szuper férj.Martina minden fürdés,vizsgálat,sétálás alatt magáról beszélt szüntelenül."-Kendall ismét felvonta a szemöldökét én pedig elpirultam."Igen én lennék az.Kendall,Kendall Schmidt."-Bemutatkoztak egymásnak."Örvendek a találkozásnak. Egyék meg mielőtt meleg lesz.Martina a tesztek eredményei egy óra múlva jönnek be.Majd még jövök látogatóba."-Magunkra hagyott minket. 

"Nővér várjon egy percet! Elvihetnénk Martinát a közeli vidámparkba?Holnap úgyis hazamehet."-Szaladt ki Kendall. A fiúkra néztem vállat vonva."Ne nézzetek így.Kaphatnék gyümölcslevet?Azt amelyik piros."-Az ágyammal szembeni szekrényre mutattam.Minden finomság ott tornyosult.Csak étvágyam nem volt.James azonnal ugrott,ki gondolta volna."Tessék hugica."-Tényleg le kell állnia mostmár."Köszi de James? Nyugodj le.Rendben vagyok.Még jó sokáig az agyamra mehetsz majd csak itt a kórházban maradj picit csendben."-Arcon puszilt egy nagy ölelés kiséretében."Rendben. Vissza fogom magamat. Együk meg azt a pudingot.Tessék Carlos,Logan ez a tied.Ez pedig a tied."-Nálam kötött ki utoljára miután körbe ment a szobában.Hamar elfogyott a puding azzal a ténnyel kellett szembesülnünk.

Kendall boldogan jött vissza.Összecsapta a tenyereit a mellkasa előtt."Srácok kalandra fel,a délutánt a szabad levegőn töltjük!"-Carlos hirtelen ugrálni kezdett izgatottan,Logan felvette a cipőjét mert eddig mezítláb volt,én viszont elszomorodtam.Én nem mehetek ki innen.Puha érintést éreztem a homlokomon és árnyékot felettem.Elsimogatta a kósza hajszálakat az arcomból."Babám azt hitted nélküled megyünk? Vedd fel a kedvenc felsődet és irány a vidámpark."-Logan ide dobott egy sárga csíkos topot.Jól ismer,tényleg ez a kedvencem.A nővér leszedett közben a gyógyszerekről,kivette az infúziót a kezemből.Hosszú hónapok után ez nagyon jól esett.Kendall karjaiba borultam az ágyról felkelve.Felemelte a kezeimet"Tartsd meg őket így!"-Levette a pizsama felsőmet rám adva a topot.Nyugi volt rajtam melltartó.Olyan mintha bikiniben láttak volna a fiúk.Nem zavart. 

"Fiúk pár perce kitudnátok jönni? Van valami amit tudnotok kell.Martina neked majd elmondják ők."-Nyitott be a kedvenc nővérem.Aggódtam a tekintete miatt.Rossz híreket hozott.Leültem a kanapéra indulásra készen.Türelmetlenül vártam a híreket.Több mint 10 perc elteltével Kendall bejött értem.Leguggolt a térdemnél."Most kaptuk meg a teszt eredményeket.A dokik most úgy látják a rákos sejtek egyáltalán nem tűntek el a szervezetedből.Sokkal inkább szétterjedtek és már a szívedet is ellepték.N...nincs sok időd....*a térdemre hajtotta a fejét,úgy zokogott* a nővér szerint jobb esetben m...megéled a pénteket de nem ígért semmit.Sajnálom Picim,én mindent megtettem érted.Nagyon nagyon sajnálom."-El se bírom hinni,hogy Kendall most darabokra tört.Lehet hogy ez az utolsó napunk.Nem akarom itt hagyni.Szenvedni fog nélkülem..és ott van Vivi...úristen.Alig láttam a könnyeimtől."Hé még van egy kis időnk amit együtt tölthetünk.Tudod miért választottam a vidámparkot?"-Érintette össze a homlokunkat.Nagyot nyeltem.Nehéz volt minden szó.

"Nem.M...miért?"-Lágy csókot nyomott az ajkamra."Mert ott volt az első hivatalos randink."-Tisztára eláztattuk a pólóinkat mostanra. 

"Menjünk."-Keltem fel.A karomért nyúlt."A szüleidet nem érdekelte hogy kórházban vagy viszont a picik,a szüleim és Vivi lent várnak a kórház bejáratánál na meg Kevin.Gondoltam elköszönnél tőlük is...."-Szegénykém szenvedett rendesen.Lementünk lifttel a kórház földszintjére.A liftben egy szót se szóltam.Láttam hogy Kendall aggódott emiatt.Nagy levegőt vettem mikor kiléptem az ajtón amit Kendall tartott.Mindenki a nyakamba borult.