(87.rész) Mondj igent az esküvőn!

A jobb oldali sávban felül találtok egy G+ gombot :) Ezzel egyszerűen megtudjátok osztani a blogot. 
KÖSZÖNÖM a több hozzászólást<3!

Sokak kérésére összedobtam a végét még ma este,hogy feltegyem gyorsan. Remélem elnyeri tetszéseteket és az elképzeléseiteket. Jó olvasást;)

Martina szemszöge:

El sem tudom hinni,hogy ma van a nagy nap. Mikor felültem az ágyban Lili már nem volt az ágyában. Biztos az esküvői kis tasakokat segíti össze csomagolni anyunak. Meg lett neki ígérve,hogy beszállhat az esküvői munkálatokba. Túl későn vettem észre,hogy két kar rabságában vagyok csak mikor már próbáltam volna felállni, az ágyon landoltam hanyatt fekve.Tudtam ki a ludas érte. "Kendall Francis Schmidt megmondtam ezzel nem szórakozhatsz!"-Levettem a karjait a derekamról.

"Bocsánat! Mindenért amit az este mondtam. Olyan butaság volt,még szép hogy elveszlek feleségül. Buta lennék ha veszni hagynék egy ilyen kincset! Öltözzünk fel gyorsan. Én még átugrom a srácokhoz megbeszélni az eskümet. Pár óra múlva jövök. Te kezdj el készülődni a nagy napra szépségem."-Mondta két ing gomb begombolása közepette.Hogyan bújt bele ilyen gyorsan a farmerjába és az ingébe?! Lehajolva hozzám adott egy szenvedélyes csókot. Nem tehettem róla beindultak a hormonjaim és ha nem állított volna le Kendall,ott menten neki esek.

"Egész este megtehetjük majd ezt,várd ki türelemmel. Annál jobb lesz."-Vissza hozott a valóságba,megráztam a fejemet nemlegesen.Nem akartam,hogy elmenjen de muszáj volt.

"Menj csak,találkozunk a templomban pontban 1-kor. Ne késsetek el! Szeretlek manóm."- Adtunk egymásnak egy búcsú puszit és mentünk a saját dolgunkra. Ő a srácokhoz míg én a fürdőszobába megmosni a hajamat.Betekertem egy törölközőbe mert a fodrász,azaz Kendall anyukájának a kolléganője perceken belül ide érhet. Felesleges lett volna megszárítanom ha ő úgy is megformázza utána. Mikor lementem a többiekhez,Lili ott ácsorgott a széken az asztalnál csomagolva a kis díszeket. Úgy döntöttünk minden vendég kap egy apró madár párt mint emlék. Lili pedig oda meg vissza volt tőlük annyira aranyosnak találta őket. Szerintem emiatt szeretett volna besegíteni csak.

"Csengettek! Szívem nyisd ki! A pincében vagyok a pezsgőkkel! Nem tudok most felmenni!"- Kiabálta lentről Kendall anyuja. Azonnal megörültem és nyitottam is az ajtót. "Szia Martina vagyok. Örülök,hogy megismerhetlek. Gyere beljebb nyugodtan."- Félre álltam az ajtóból hogy be tudjon jönni a sminkes ládájával együtt a kezében.Nem gondoltam volna hogy ennyi féléből kell majd választanom. De közben fejben tartottam,hogy Kendall az egyszerű sminket szereti.

 Rendesen meglepett viszont izgatottan vártam a végkifejletet. Leültetett a kanapéra és neki látott a hajamnak. Bő egy és fél óra múlva már csak az utolsó simításokat kellett elvégeznie.

"Anyu készen vannak a madárkák! Ó de göndör lett a hajad!! Mutii!!"- Oda térdelt a kanapé karfájára beletúrva a hajamba.Teljesen tátva maradt a szája. "Ha apu meglát azt hiszi majd hogy egy hercegnőhöz megy hozzá és nem is hozzád."- Tette hozzá ámuldozva még mindig. Az óra három negyed 12-őt mutatott.

"Lili 10 perc múlva indulnunk kell! Szaladj fel és mami segít lehozni a ruhádat."- Szóltam neki mert csak engem figyelt hosszú perceken keresztül. Mintha nem lenne rajtam kívűl senki a szobában.

"Mindjárt esküvő!!! Én pedig a virágos lány leszek....mami hogy is hívják?"- Felnézett mamira aki mellette állt és velem beszélgetett.

"Koszorúslánynak hívják. Lili tényleg igyekezz különben itthon hagyunk a szomszéd nénivel."- Meg akarta ijeszteni Lilit,de ő rá se rántott. Tovább cseverészett Melanival inkább."Melani csak egy pillanat."-Megfogtam Lilit és felvittem a szobába felöltöztetni. Nagylány már de teljesen elvarázsolja ez az esküvői szervezkedés. Mikor nem figyeltem oda,letérdelt és bebújt az ágya alá. Nagyon keresett valamit de fogalmam se volt róla,hogy valójában mit is.Mielőtt bármit mondhattam volna felkiáltott. "MEGVAN!"- Kihúzta az ágya alól a baba takaróját.

"Minek kell ez neked?Hagyd itthon tényleg menni kell kismanó!"-Szedni kezdte a lábait lefele a lépcsőn. "Anyu már megyek! Látod?"- Motyogta magához ölelve azt a baglyos takarót. Megrázva a fejemet követtem én is.

"Martina csücsülj vissza,be kell fejeznem gyorsan a hajadat."- A smink cuccokat már elpakolta,annyival előrébb jártunk. "Anya!! Kaptál egy smst,apa van benne!"-Hozta oda nekem az arcomba nyomva.Olvasni még ugyan nem tud de az apa szó betűit már ismeri. Elolvastam az üzenetet amiben az állt,hogy ők már elindultak és minden klappol.Ezt én nem mondhatnám el itthonról.Válaszoltam rá,hogy sietünk majd vissza adtam Lilinek hadd játsszon rajta.

"Készen is vagy. Gyorsan vedd a kabátodat és induljunk. Kathy bepakoltad a kis csomagokat a kocsiba?"-Szedelődzkődtek miközben én lehoztam a két nagy bőröndöt az emeletről. Ugyanis éjjel azonnal indulunk a nászútra a lagzi után. Annyira izgulok miatta!!Álomszép lesz egyedül annyit árult el Kendall semmi mást. Még a helyszínt sem.

"Azokat bepakoltam,pénzt eltettem,Lili futás a kocsi ülésbe!Jól van megdicsérlek hamar szót fogadtál."- Kathy bekapcsolta Lili övét,miután mindenki rajtra készen állt elindultunk.

 Egész oda fele úton remegett a kezem. Mi van ha elesek az egész vendég sereg előtt...vagy ha rosszul mondom az esküt...féltem,hogy elrontok valamit. Kathy láthatta mennyire kattog az agyam hiszen rátette a kezét az enyémre. "Nem lesz semmi baj,életed legeslegszebb napja ez.Lili a koszorúslányod,kell ennél több?"- Ekkor jutott eszembe Vivien. Írta,hogy valószínűleg eltud jönni de nem volt biztos benne. Nélküle tuti bakizni fogok!! Gyorsan fel is hívtam mire megnyugtatott,hogy már a srácokkal dumálnak a kis teremben.

"Ideges vagyok és izgulok nagyon!!"- Kicsit hallani lehetett a pánikot a hangomban válaszoltam Kathynek a telefon után. Olyan 10 perccel később leparkolt a kocsi a kertben. A hátsó bejáraton mentünk be mint egy lány osztag a filmekben. Pont félúton jártunk a másik teremig eljutva mikor James kilépett szmokingban azon az ajtón Kendallel a nyomában.Anyám de sármos az én leendő férjem!!! James azonnal átlátta a dolgot és vissza tolta Kendallt becsukva az ajtót. Elnevettem magam hiszen csak a hangját hallottam az ajtó másik oldaláról. Viszont mentségére legyen nem látott meg Kendall. "James!!Ez meg mire volt jó?Muszáj szívnom egy kis friss levegőt. Állj el az útból."- Parancsolta mérgelődve,de mind tudtuk,hogy nem gondolja komolyan.

"Jól van,elállok!"- Felemelt hanggal mondta a végét,jelezve nekünk.

"Szívem gyere!"-Húzott magával Kathy be a mellette levő kis szoba szerűségbe. Egy igazán kicsi szoba volt,a széken pihent a menyasszonyi ruhám,Lili pedig kapásra megtalálta a fátylam.Hallottunk egy ajtó csukódást. Kendall volt az kintről. "Látod ugye nem volt nehéz. Mindjárt jövök."- Mondta egy fokkal nyugodtabban az előbbihez képest. Kathy felé fordultam aki már kicipzározta a ruhámat védő tasakot.Aztán rám adta a sok szenvedés után,mert elég szorosan kellett hátul a fűzőjét össze masnizni. De a végén csodásan állt és ez számított igazán.

"5 perc és kezdünk!"-Jött be Carlos szólni nekünk. Megakadt rajtam a szeme.Végig mért a hajamtól kezdve a ruha aljáig majd ennyit mondott. "Kendall egy mázlista. Írtó dögösen nézel ki. Szerintem a nászútig se fogja kibírni."- Poénkodott vigyorogva szokásához híven. Felvettem a magas sarkúmat hogy megnézzem az össz képet a tükörben. Végig simítottam a kezemmel a ruhám alját.Annyira szerencsés vagyok hogy sikerült megtalálni. Elbeszélgettünk egy darabig,még Logan és James is átjöttek megnézni miújság van velem.Lili James karjaiban csüngött.Kezdtem a sok bóktól elpirulni.Kopogtak az ajtón,ezúttal az esküvő szervező volt aki szólt nekünk,hogy itt a nagy pillanat. Mennünk kell. A srácok egyszerre fordultak felém letámadva egy öleléssel.

 

"Csak ügyesen. Vivien is ott áll majd mellettünk. Ne izgulj. Elvégre Kendall vár az oltárnál."-Próbáltak nyugtatgatni.Nagy levegőt véve léptem be az ajtón. Minden honnan szép virág díszek lógtak,a csillárról pedig egy szalagos variáció gondoskodott. Lélegzet elállító látvány volt.Kendall büszkén kihúzta magát ahogy rámosolyogtam.Gyerek kacaj töltötte meg a templomot ugyanis Lili ekkor pillantott meg. Szaladt a kis ünneplős ruhájában hozzám. "Kismanó előttem kell hogy menj. Ahogy mami mutatta. Amint bekapcsolták a zenét,elindult Kendall felé velem együtt.

"Gyönyörű vagy!"-Suttogta Logan a fülembe mivel ő kísért el.Lassan odaértünk az oltárhoz és átadott Kendallnek. Végig hallgattuk a ceremóniát majd az a bizonyos igen következett. Csak úgy repkedtek a pillangók a gyomromban.

"Kendall Schmidt feleségül veszed az itt jelen levő Varga Martinát?"- Elsőnek neki tette fel a kérdést majd nekem. "Persze hogy igen!"-Nézett mindvégig a szemembe. A lelkembe is belelátott abban a pillanatban. A nő aki összeházasít minket felém fordult egy gyenge mosollyal.Nem tartozik vallomással,de elég unottan beszélt.

"Varga Martina hozzá mész feleségül Kendall Schmidthez?"-Egy pillanatra se haboztam,azonnal rá vágtam az igent.Ezután felhúztuk egymás ujjára az esküvői gyűrűt.

"Most már férj és feleség vagytok. Megcsókolhatod a menyasszonyt."- Zárta le az egész esküvői ceremóniát.

"CSÓKOT!"-Kiáltott bele Carlos a csendbe. Hihetetlenül elpirultam amint magához húzott egy pillanat alatt és szenvedélyesen megcsókolt. Szinte kicsúszott a lábam alól a talaj és ez ellen védtelen voltam.

"Ezt tartogasd a nászéjszakára haver!"-Nevetve mondta James nekünk.Sokan a családból odajöttek nekünk gratulálni. Mindenkivel változzunk pár szót,mikor Kathy szólt hogy ideje elindulni az étterembe. Kb. 1 óra távolságra volt a templomtól. Ezért teljesen igazat adok neki.

"Akkor én most...megyek átvenni a ruhámat."-Azt hittem sokkal jobban fogom kezelni a nagy tömeget és a tényt hogy összeházasodtunk. Kendall egész végig ölelgetett,nem akart elengedni maga mellől egy percre sem. Mindenkinek büszkén áradozott rólam,de nem nagyon értettem miért.Nem vagyok ennyire különleges,habár számára lehet hogy igen. Az elrablás óta máshogy nézek a nagy tömegre.

"Babám,elkísérlek,én is leveszem a zakót,kezdek benne megsülni."-Érezhető volt a hangjában,hogy csak ürügyet keresett arra hogy ne szakadjunk ketté."Rendicsek. Elmegyünk átöltözni! Mindjárt jövünk."-Mondtam hangosan hogy mindenki tisztában legyen vele. A vendég sereg nagy része így is már elindult az étterembe.

Amint bejutottunk az üres kis szobába kifújtam a levegőt. "Szedd le rólam kérlek.Nagyon szorít!!"-Kezdtem bepánikolni,mert alig kaptam levegőt!Kevin kopogás nélkül benyitott."Oh de jó végre megtaláltunk kettőtöket.Annyira örülök nektek,sok boldogságot."-Hosszan mondta a mondani valóját. Kevin és Kennethet meghívtuk habár mindketten az apjuknál nevelkedtek fel. Később elköltöztek otthonról és két órányira egy kisebb városban találták meg az új otthonukat.

"Tényleg eltudtatok jönni ez fantasztikus! Alig hittem el Martinának mikor ezt mesélte nekem. Vacsorára is ugye maradtok,kár lenne kihagyni.-Jó volt látni mennyire örültek egymásnak. Percekig el sem engedték egymást.Kicsit kellemetlenül kezdtem érezni magam.Egyáltalán nem akartam beleszólni a kis pillanatukba.Elvégre a pasik sokkal hosszabban élik meg az ilyen pillanatokat.De rá kellett vennem magam nehogy elröhögjem magam a kicsi a rakás láttán.Elvégre érett férfikról volt szó.Nem is tudom,ez láttán kétségbe vonnám ezt a kijelentést.

"Na jó leszednétek ezt rólam előbb?! Kérlek....."-Frusztrált a gondolat hogy nem kapok rendesen levegőt úgy ahogy szeretnék. Mind a hárman azon nyomban felém pillantottak,mikor leesett nekik,hogy mit is mondtam nekik az imént,megszabadítottak a ruhától.

"Köszönöm!Sokkal jobb így. Kendall öltözz te is aztán induljunk,Kevin és Kenneth befértek még a kocsiba mellénk nyugodtan."-Vettem át a koktél ruhámat a vacsihoz.Megfordulva láttam,hogy mindketten engem bámulnak. Na csak ezt ne! Össze pakoltam a táskába a ruháinkat és a vállamra kaptam. Kendallhez lépve loptam egy csókot elindulva a kocsihoz. A kertben értek utol lihegve.

"Szivem ne haragudj,egyszerűen annyira szép vagy hogy a szavunk is elállt."-Próbálta menteni a menthetőt. De ácsi! Ki mondta,hogy mérges vagyok rájuk? Csak szivattam őket,rendesen bevették!!"Komolyan azt hitted mérges leszek emiatt? Ugyan,inkább volt vicces."-Kendall közbe szólt.

"Ja,Kevin le se tagadhatnád,hogy bejön neked a feleségem "- Erre mind a ketten nagy szemekkel néztünk rá.

"Te hátra ülsz Kennethel,Kevin itt a kulcs."- Tettem le a hátsó ülésre a nagy táskát majd beszálltam a kocsiba előre. Kevin volt a sofőr. Az étteremig sima volt az út,semmi dugóval se karambollal nem találkoztunk.

Kendall meg se szólalt egészen az étteremig. Akkor viszont nagyon rám hozta a frászt. "Ó szívem,hosszú még az este,ami tele van meglepetésekkel."- Mondta titokzatosan.

5órával később:

Mindenki jóllakott,fél óránként követelték a csókot tőlünk és addig nem maradtak csendben amíg meg nem tettük.Amit nem lehetett ugye figyelmen kívűl hagyni. Egy este alatt többet csókolóztunk mint az elmúlt napokban együttvéve.Az asztalnál ültünk mind,mikor Logan felkelt és figyelmet kért. A násznép nagyban fütyörészett majd elhalkult.

"Kendall felhatalmazott a jó hír közlésére ami nem más mint.....*síri csend* hogy Martina megint terhes! Ikrekkel!! Sok boldogságot nekik!!"-Ölelték meg egymást szorosan Kendallel. Logan átadta a mikrofont. Ezután James következett. "Szeretném felajánlani babyszitterkedési ajánlatomat ingyenesen mikor megszületnek az ikrek!"- Kacsintott James nekem. Nem nagyon esett le hirtelen a dolog.A vendégek,családtagok ujjongani kezdtek.

Megrúgtam picit a cipőmmel Kendallt. "Mióta tudod,hogy ikreket várunk? Nem is jártam még dokinál!"- Suttogtam halkan. Egyedül én lepődtem meg az ikrek dolgon?Akkora hasam lesz mint egy bálna! Egy gyerekkel könnyű,de kettő szinte súrolja a lehetetlenség határát. Hirtelen a nyakamba ugrott Vivien. "Keresztanya leszek megint!!!"- Ujjongott a hír hallatán.

"Méghozzá duplán!"-Csatlakoztam az öröméhez. Egy a négy dilinyós megint megcsinálta! Esküszöm nélkülük unalmas lenne az életem!

"Szerintem itt az idő egy kis táncolásra!"- Kiáltotta Carlos és odajött hozzám nyújtva a kezét felém."Szabad egy táncra hölgyem?"-Kacsintott édesen.Hihetetlen mennyire elpirulok a fiúktól. Annyira aranyosak nem beszélve arról,hogy mennyire dögösek.Viszont nekem már van párom. Kendallre néztem aki Logannel beszélgetett nagyban. Mindketten felém néztek. "Menj csak táncolni,utána majd eltáncoljuk a közös táncunkat."- Közel hajolva megcsókolt hosszan.Éreztem közben Carlos kezét a csuklómon amint huzigált. Belemosolyogtam a csókba.

"Carlos már vár."-Bicentette felé egy aprót én pedig elmentem a táncparkettre Carlossal. Megpillantottam Jamest és Vivit akik nagyon egymásra találtak. Vivi a puncsos asztalnak dőlve pezsgős pohárral csevegett Jamessel aki egy korty alkoholt se ivott még. Tehát Jamesnek tiszták az érzései a barátnőm iránt.Talán össze jönnek. Carlos a derekamra tette a kezét és lassúzni kezdtünk. A világítás elsötétült,csak kettőnket követett a fénysugár.

"Gratulálok az ikrekhez.Lilinek elárultátok már a nagy hírt hogy nővér lesz?"Megráztam a fejemet. "Senki nem tudott erről egyedül te. Viszont mikor elraboltak,csináltak egy ultrahangot és Kendall is megtudta. Nem hiszem el hogy eltitkolta. Ez hatalmas dolog!"- Egy gyors szám következett.

"Csak az esküvő előtt mondta el nekünk is. Annyira nehéz volt titokban tartanom. Nem áll be soha a szám,ismersz."- Nevettünk ezen egy jót mindketten.

"Elnézést,hogy félbe szakítom a táncot,de a feleségemmel el kell járnunk a menyasszonyi táncot."-Állt meg mellettem Kendall nadrágba dugott kézzel.

"Bocsi Carlos!Még folytatjuk később."-Kapott egy puszit az arcára tőlem majd odabújtam Kendallhez,nem érdekelt,hogy nem szabályosan táncoltuk a keringőt.A lényegen nem változtatott úgyse semmit. Ettől a pillanattól kezdve férj és feleség vagyunk. Ennél szebb pillanat nincs a világon. Mikor az újdonsült férjeddel  táncolsz egyetlen fényszóróval  megvilágítva.Sok vaku villant,biztos vagyok benne,hogy rengeteg videó és kép készül rólunk meg az esküvőről és még koránt sincs vége.