2014. május 29., csütörtök

(2.rész)Kendall

       
Martina szemszöge: 

Este negyed 9 volt mikor a polc melletti órára néztem. Mikor visszafordultam váratlanul és szemtelenül Kendall,kihasználva az alkalmat rám vetette magát.Belemosolyogtam a csókba mire ő elhúzódott,

"Mi az? Hmm?" - Kérdezte aztán újra megcsókolt. Nem bírt magával.
És semmi nem törhette meg ezt a varázslatot,vagyis csak gondoltam.

M-matekozni- kéne"- válaszoltam minden egyes csók között. Kendall elgyengített. Nem mintha nem álmodtam volna ilyenről az elmúlt időszakban,de basszus ez mégis csak velem történik és nem a párnámat áztatom el a nyálammal. Ez akkor is más! A barátnőm nem fogja elhinni.
Mikor Kendall megfogta a derekam és felemelt és a saját dereka köré rakta a lábaim akkor visszazökkentem abba ami éppen történik.

"Kendall! RAKJ LE!"- Ordítottam,mivel nem eszméltem rá mit csinál amikor a derekamnál fogva felvett,és a lábaim a dereka köré csavartam.

"Ó csak szeretnéd,mi?"- és kiröhögött! Na ezt még vissza fogja kapni abban biztos vagyok.
A konyhában kötöttünk ki. Lerakott a konyha pultra  és még mindig megállás nélkül csókolóztunk amikor észre vettem hogy a hátamon folyik le a víz,méghozzá langyos. Próbáltam Kendall figyelmét felkelteni de mivel nem sikerült mert annyira bele felejetkezett abba hogy puszikat adott a nyakamra,így hát magam gondoskodtam róla.
Megfogtam a csapot és lespricceltem vízzel,mivel olyan fajta volt mint a zuhanyzó csap így könnyen tudtam vele célozni rá. És teli találat volt! Egyenesen az arcába. IGEN! Mire erre ő egy sunyi mosolyt adott nekem és mivel nem akartam a közelében lenni mikor visszaadja nekem így elrohantam előle kifelé a konyhából egyenesen fel a szobámba.

"ÚGYIS ELKAPLAK HERCEGNŐM"- Kendall utánam kiáltotta kedvesen. Hallottam a lépteit és hogy közeledik. Tudtam hogy nem úszom ezt meg büntetlenül így hát megadtam magam,ami avval végződött hogy hirtelen kinyitottam a szoba ajtómat és enyhén szólva orrba nyomtam Kendallt az ajtómmal.

Felkiáltott, " Hé ez fáájt!" És egy szoros ölelésbe húzott engem. Ekkor hirtelen megcsörrent a telefonom. Csengőhang alapján tudtam ki az,és nem jelentett semmi jót. Kigoboztam Kendall karjai alól magam és válaszoltam a hívásra. Anya volt az. Azért hívott mert segítenem kell neki a vacsival,és mindjárt itt van. Ekkor döbbentem rá. 

KENDALL! 

"Kendall el kell tűnnöd innen,anya itthon lesz perceken belül és ha meglát akkor nem fog békén hagyni a kérdéseivel és-" -Megint nem bírtam befejezni a mondatom mert Kendall hogy elhallgattasson megcsókolt. Amennyire utálom ezt,egyszerűen túl aranyos tőle. Imádom őt.

"Értem én. Ne aggódj segíts összepakolni a cuccom és már itt sem vagyok"- Mondta és lerohantunk a nappaliba bepakolni a cuccait a táskájába. Oda dobtam neki egy törölközőt hogy megtörölje a vizes haját. Hamar készen lettünk,így Kendallnek még volt ideje elköszönni tőlem.

"Szeretlek,holnap találkozunk a suliban és majd én kereslek ne aggódj ha nem találsz,jó éjszakát"- És puszit nyomott a homlokomra. Búcsú csókot adott és hazament. Én ott álltam földbe gyökerezett lábakkal mikor anya megjelent. Rám nézett azzal a gyanakvó mosolyával és megkérdezte , " Miért vigyorogsz ennyire?"
Bementünk a konyhába és beszélgettünk amíg csináltuk a vacsit,de Kendallről egy szót sem szóltam. Vagyis majdnem,de mikor rákérdezett mi volt ma a suliban,lerendeztem a témát egy egyszerű :semmi-vel. 
Így hát megértette hogy inkább hagyjuk a témát és befejeztük a vacsora készítést,eközben apa is hazaért és leöltünk enni. Ekkor sem mondtam egy szót sem,csendben ettünk aztán leráztam anyáékat egy : Megyek tanulni,jó éjszakát" mondattal.
Felmentem a szobámba és rádobtam magam az ágyra,mosolyogva fültől fülig.
Aztán éreztem ahogy a nadrágomban rezeg a mobilom,kaptam egy sms-t. Furcsa. Megnyitottam és ez állt benne :   Máris hiányzol Kis Manóm  ♥  Álmodj Szépeket! :))

Másnap


Kicsit később keltem mint szoktam,így rohanásban voltam. Kipattantam az ágyból,fogat mostam. Elővettem a kedvenc ruháim és emellett döntöttem :

Csekkoltam az üzeneteim és láttam a barátnőm irt hogy ma nem tudtak felvenni,sajnálja. Suli előtt megvár. Nem nagyon érdekelt,mivel vártam hogy Kendallt lássam. Ahogy odaértem a sulihoz 10 perc alatt gyalog,láttam a barátnőmet és Kendallt meg a haverjait. Görcsbe szorult a gyomrom. Ideges voltam,tegnap jó volt vele lenni de mindenki előtt nem akarom.

" Sziasztok" - Köszöntem. Mindenki rámnézett,barátnőm megölelt és aztán Kendall szemébe néztem,láttam hogy ő is üdvözölni akar de megráztam a fejem. Nem akartam megbántani,de hát a suli élet nem ilyen egyszerű. El sem tudom képzelni mi lenne ha mindenki tudná hogy mi történt kettőnk között Kendallel. Semmi jó.

"Gyere már"- barátnőm magával húzott így otthagytuk a srácokat. Kendallnek küldtem egy sajnálom nézést mire ő lehajtotta a fejét...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése