Martina szemszöge:
Miután lepakoltuk a cuccainkat,táskáinkat az osztályteremben,megkértem Vivient a barátnőmet hogy gyorsan kísérjen még el wc-re mielőtt becsöngetnének. Egyrészt le kell magam hűtenem,másrészt wc-znem kellett nagyon. Bementünk a női wc-be és láttam hogy üres.
"Mit nézel annyira?"- Kérdeztem egy kuncogással ahogy leöblítettem a kezemet és megtöröltem.
"Kendall elmondta a haverjainak és nekem is hogy összejöttetek. Tényleg cukin nézhettetek ki tegnap amikor megcsókolt. Miért nem hívtál fel azonnal? Ilyen jó dolog történik veled és engem teljesen kihagysz a hírekből?"- Kérdezte tettetett sértődötséggel és egy sunyi mosollyal.
Szólni akartam valamit de semmi nem jött ki a számból. Egy nyamvadt szó sem. Lefagytam.
"MARTINA! Hahóó"- rángatott vissza a barátnőm a valóságba. Sóhajtottam egyet és csak megöleltem. Nem tudtam mit mondani. És ezt ő nagyon jól tudta.
"Siessünk mert be fognak csöngetni"- mondta és a karomnál fogva vonszolt végig az osztálytermünkig.
Biosz volt az első óránk ami azt jelentette hogy az egész osztály egyben van. Hál istennek,nem kellett a sulin végig menni ami azt jelentette volna hogy Kendall-ékkel tutira hogy összefutottunk volna. A mai történés után nem is akarom látni egy időre. Nem ezt beszéltük meg tegnap. A nap többi része hamar eltelt. Igaz,egyszer a folyosón sétálva belefutottam Logan-be aki adott egy ölelés,rám mosolygott aztán ment tovább a dolgára. Akkor észleltem fel mikor tesi óra után öltöztünk az öltözőben. Észbe kaptam hogy percek múlva látni fogom Kendallt. Biztos voltam benne hogy megvár suli után,hiszen ma is korrepetálnom kell.
"Martina jössz már?"- barátnőm szólt amikor ő már kész volt,felöltözve. Készen az indulásra. Én még a karkötőimet raktam fel a csuklómra amikor halottam röhögéseket. Mikor újra felnéztem barátnőmnek nyoma se volt. Mi a franc folyik?!
3 lány állt velem szemben,egyik csaj ki nem áll engem. Végül is ez oké mivel én is utálom őt mindennél jobban. így kvittek vagyunk szerintem. A másik két csaj meg gondolom a barátnői. Tényleg fogalmam sem volt hogy mi rosszat tettem addig amíg egyikük a falnak nyomott és a torkomnál fogva tartott. Jó hogy levegőt még bírtam venni különben ott estem volna össze.
"Szóval hallottam hogy az én pasimmal összejöttél,igaz ez?"- Jennifer kérdezte,a vezérük. Az egyik csaj elkezdte mondani, " Persze! Hiszen hallottam hogy erről beszéltek a wc-ben."- Francba. Akkor a wc mégsem volt teljesen üres.
Ritkán pánikolok be és nem vagyok gyenge lány aki segítségre szorul,de most tényleg beszartam. Próbáltam visszafolytani a könnyeimet de amikor láttam hogy az egyik lány felemeli a térdét és egyenesen a gyomromba rúg ott eltört a mécses. Kár volt mondanom, " KENDALL NEM A TIÉD! Ő ENGEM SZERET!"- mert kaptam egy pofont az arcomra az egyik csajtól.
"Most pedig jól jegyezd meg hogy ne történjen nagyobb bajod ennél. Hagyd békén Kendallt vagy én magam fogok gondoskodni róla hogy így legyen! Megértetted?"- Mondta vörös fejjel. Kicsit begőzölt. Röhögtem volna rajta ha nem fekszem a padlón összeverve a 3 lány által.
"Na ennyi volt csajok,menjünk"- Hátradobta a haját és szegett fejjel eltűntek olyan gyorsan ahogy jöttek.
Gyorsan feltápászkodtam és megnéztem magam a tükörben. Szerencsére semmi nyomott nem hagyott a pofon az arcomon,más kérdés hogy a szívem mennyire fog össze törni. Gyorsan elővettem a mobilom és küldtem egy smst Kendallnek.
" Rosszul lettem.Ne várj meg.Szeretlek " -ez állt benne,se több se kevesebb és szívet sem raktam a végére. Direkt. Könnyekkel a szememben megnyomtam a küldés gombot. Felkaptam a táskám és semmivel nem törődve kimentem a suliból és hazarohantam. Tudtam hogy anyáék még úgy sincsenek otthon. Így nem is aggódtam hogy meglátnak ilyen állapotban. A hűtőből kivettem valami fagyott dolgot és becsavartam egy konyharuhába aztán az arcomhoz tartottam ahol a pofont kaptam. Ha azt eltudom mulasztani hogy ne lássa senki akkor sima ügyem van. Felmentem az emeltre,ledobtam magam az ágyra telóval és fül hallgatóval az ágyra.
Csak bőgtem. Nemtudtam mit kezdeni a szituval. Ekkor kaptam egy smst a barátnőmtől mondva hogy sajnálja hogy otthagyott de az anyukája várt rá a suli előtt kocsival és mennie kellett.
Őszintén szólva nem változtatott volna a helyzeten,Kendall közelébe nem mehetek mert azok a beképzelt csajok összetépnek... Elütöttem az időt tv nézéssel de amikor csöngettek akkor leugrottam az ágyról és lecsekkoltam ki lehet az ilyenkor. Hátra hőköltem picit mikor láttam Kendall az és mosolyog azzal az édi mosolyával. Fenébe a menő csajokkal. Megöleltem Kendallt szorosan aki a karjait a csípőmre rakta és így maradtunk percekig.
"Nem akarom megzavarni ezt a pillanatot de matekozni kéne ha már itt vagyok"- Mondta félénken semmit sem tudván a korábbi történésekről.
"Persze,gyere utánam"- mondtam és felmentünk a szobámba. El is felejtettem hogy tiszta könny az arcom,csak akkor eszméltem fel amikor leakartam hajolni a táskámhoz de Kendall megfogta a csuklóm és a testéhez húzott.
"Miért sírtál? Tudni szeretném és azt is hogy miért hazudtál azzal hogy rosszul lettél. Nem vagyok mérges csak aggódóm."- Mondta finoman.
"Semmit nem értesz,semmit! Mondtam hogy a kapcsolatunkat nem akarom bevinni a suliba ,de te mit tettél? Elmondtam a haverjaidnak. Köszönöm szépen"- mondtam szomorúan ahogy próbáltam visszanyerni a hangomat.Elhúzódtam Kendall öleléséből és odasétáltam az ablakhoz. De ő jött utánam. A karját körém fonta.Megígértettem magammal hogy nem fogja megtudni se Kendall se a haverjai vagy a barátnőm hogy mi történt ma. Megtörtént és nem lesz több ilyen úgysem.
"Megtudom oldani,ne aggódj. Ha már itt vagy akkor matekozzunk."- Mondtam egy kis mosollyal. Megörült hogy mosolyogni tudok így nem kérdezősködött tovább. Leültünk és matekoztunk este 10-ig, amikor is anya hazaért és bejött szólni hogy kész a vacsi és hogy a barátom is maradhat vacsorára. Persze ő neki sima barát,nekem a pasim. De ez elég is neki. Ha úgy érzem komolyra fordul akkor tudni fog róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése