Hazamentem és levágtam magam az ágyamra. Anyum szólt hogy ebéd van de én csak ráordítottam hogy hagyjon békén és felmentem a szobámba. Leültem az ágyamra. Ott ültem percekig a falat bámulva,csak gondolkozva.
Annyi minden történt. Végre összejöttem Martinával aztán kiderül az egész csak egy baromság volt. Egy fogadás. Lehet hogy neki vicces volt,de az én szívem összetört. A gitáromért nyúltam volna éppen,mikor anya szólt lentről," Kicsim! Itt vannak a barátaid,beszélni akarnak veled én már megyek is,puszillak"- Én kelletlenül de visszaraktam a gitárom a fal mellé és lementem hozzájuk. Anya már ment munkába,mivel éjszakás volt. Ha érdekel,a szüleim elváltak két éve. Így csak kettesben lakunk itt anyummal. Csak Carlos és James jöttek el. Logan mégis hol maradt? Vele talán még beszélni is tudnék... a gondolataim megszakadtak mikor James a falnak nyomott.
" MIÉRT CSINÁLTAD?"- Fújtatott James mérgében. Carlos sem volt nyugodtabb.
"Mégis miért kapom ezt? Már nem azért,de engem dobott a barátnőm. NEM TÉGED! BOCS NEKED NINCS IS!" - vágtam vissza neki. De nem éreztem jobban magam. Sajnos dühösek voltak rám.
" MOST MARADJ CSÖNDBEN MIELŐTT ..."- James nem mondta ki. Felnézett a plafonra lehunyt szemmel. Nem bírta volna bántani Kendallt. De mégis,Kendall bántotta Martinát és James aggódott érte és csak így tudta rendbe rakni a dolgot a szívében.
"JAMES! MI A FENE ÜTÖTT BELÉD? ELMONDANÁD? "- Kendall kérdezte felháborodottan.
"TUDOD TE AZT JÓL! NEHOGY AZT PRÓBÁLD MEG BEMESÉLNI NEKEM,HOGY NEM IS TUDSZ RÓLA. NEM IS Ő BÁNTOTT TÉGED,HANEM TE ŐT. NEKÜNK ELMONDTA. MI ERRE A MAGYARÁZATOD?"- Carlos közbevágott. Megfogta Kendall állát és folytatta," ROSSZUL VAN! HÁNYT! POCSÉKUL VAN! NEM ÉRTED MEG?"
Kendall lehunyta a szemét,hogy visszafojtsa a könnyeit amik már annyira égették a szemét. Nem bírta tovább. Kendall elkezdett sírni. Túl sok volt neki ez,nem csak a szakítás hanem az is,hogy a leges legjobb barátai nem hittek neki,sőt. Őt okolták hogy Martina rosszul van.
"Menjetek el,kérlek."- Kendall suttogta ahogy átölelte magát és zokogott.
"De Kendall! Ennek még nincs vége! Megfogjuk még ezt beszélni. Csáó"- Carlos és James elmentek,becsapva a bejárati ajtót hangosan. Kendall nekidőlt az ajtónak és lecsúszott sírva.
Másnap reggel ( Kendall szemszögéből nézve) :
Fáradtan és kisírt szemekkel ébredtem következő reggel. Felültem álmosan az ágyban és a telóm csengett de nem vettem fel hanem kinyomtam. Visszadőltem még aludni. Egy óra múlva kb, anya jött fel a lépcsőn,hogy felébresszen ha esetleg bealudtam volna.
"Angyalom nyomás készülődni aztán meg suli!" Keltegetett de én csak azért sem mozdultam. Átjött a másik oldalamra,hogy megnézze baj van-e. Elkapta a sírás mikor látta,hogy én is sírok.
"Héééé mi a baj? Mond el. "- Anyukája leült az ágya szélére és egy nagy ölelésbe húzta Kendallt.
"Martina szakított velem."-Böktem ki megtört szívvel. Motyogtam valami olyasmit hogy jól vagyok semmi az egész így anya egyedül hagyott és felöltöztem és elkészültem hogy suliba menjek. A kapuban lévő találka helyre mentem ahol mindig is talizunk a srácokkal. Egyedül Logan várt rám. Viszont én direkt másfelé néztem ahogy elmentem mellette,de ő utánam szólt " Kendall ide jönnél?"
Sóhajtottam egy nagyot,de visszamentem Loganhez. Egész végig a földet néztem.
"Tegnap mit mondtak neked Jamesék?"- Kérdezte óvatosan. Logan tudta és ismerte eléggé Kendallt ahhoz,hogy tudja Kendallnek magával is meg kell birkóznia ilyenkor.
"Kb annyit mondtak hogy én miattam van Martina pocsékul és James majdnem arcon nyomott. Elég infót kaptál?"- Kendall megint elindult,de Logan megfogta a csuklójánál és visszarántotta.
Kendall zavartan nézett Loganre. Logan csak mosolygott és megölelte Kendallt. Ez nagyon jól esett az összetört szívű Kendallnek.
"James és Carlos még eléggé mérgesek rád,de nem engedem hogy bántsanak. Viszont Martina is jött ma suliba,úgyhogy próbáld meg elkerülni őt."- Ezek után Kendall és Logan együtt mentek órára.
Martina szemszöge :
Semmi kedvem nem volt reggel suliba menni,de muszáj volt. Felkaptam a kedvenc ruháim és megcsináltam a hajam. Fél óra alatt el is készültem. A suliban szerencsére se Kendall-be sem a lányokba nem ütköztem. Nem lett volna kedvem semelyikükkel bájcsevegést folytatni. Viszont matekunk volt az utolsó órában. Igen. Kendall veszély.
Éppen mentem volna ki a teremből mikor valakibe beleütköztem. Gyorsan felpillantottam nem vigyázva,hogy akár Kendall is lehet. Két zöld szem párral találtam szemben magam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése