(26.rész) Mit tettél?!

Tudom sokan olvassátok,de ha tetszett,a rész végén szavazzatok kérlek ;) Hátha könnyebben írodnak majd a részek <3 Pusziii <3

Los és én Kendall kocsijánál vártunk. Logan a sajátjában ült és várta Ashleyt aki visszament az életbevágóan fontos szájfényéért. Én csak forgattam a szemem rajta. Lossal találkozott a tekintetünk és elkezdtünk röhögni majd átölelt a vállamnál. Fáradt voltam,a fejemet a vállára hajtottam és így néztük tovább a suli kapuját,hogy mikor jönnek már. Majd 10 perc elteltével mind egyszerre jöttek ki. Megkönnyebbülten felsóhajtottam. Los adott egy puszit a homlokomra majd elállt a kocsitól így Kendall rögtön egy csókkal üdvözölt. Beültünk a kocsiba és elmentünk hozzám. 

James egész kocsiút alatt szótlan volt. Még azon is morgolódott,hogy Kendall más zenét akart hallgatni mint ő és ezen folyt a vita mind addig míg Lossal meg nem untuk és kikapcsoltuk inkább a rádiót. Néha elviselhetetlenek! De imádjuk őket.

Haza érve Kendall leparkolt a házunk elé,Logan pedig mögénk. Kendall lezárta a kocsit miután kiszálltunk és átölelt a derekamnál fogva,de amint ezt James meglátta,közbe avatkozott és megfogta a kezem és elhúzott Kendalltől. Nem értettem. Elgondolkodtam,alig vagyok a srácokkal mióta Kendallel ugye együtt vagyunk. Csak hiányzom nekik és így tudatják velem. - Gondoltam.

"James ha bementünk beszélnem kell veled!"- Motyogta Kendall feszülten mivel nem ő ölelt meg engem hanem James. Nagyon zavarta ez őt....látszott. Az egy dolog hogy a kocsiban ezt játszották,de egy biztos,itthon nem fogják folytatni. Különben nem jönnek be. Beengedtem a többieket kivéve Jamest és Kendallt.

"Én is kíváncsi lennék rá miről kell vele beszélned. Egész idefele dühöngtetek! Mi olyan nagy dolog amin ennyire összevesztetek? Őszintén!"- Elhúztam a kezem Jamestől és megálltam előttük keresztbe font karral., " Na? Hallgatlak titeket. Csupa fül vagyok. " 

"Valami amiről nem kell tudnod. Bemegyünk?"- Megcsókolt hosszan. A csók után kinyitottam a szemem és minden dühöm elszállt. Hogy mondhatsz nemet azoknak a szemeknek?? 

"Felejtsétek el ami történt és ne piszkáljátok vele egymást a kedvemért. Oké?" - Néztem cukin mindkettőjükre mire ők elmosolyodtak és megöleltek egyszerre.

"Tényleg bocsi!"- Mondta James kedvesen.

"Én rám se haragudj. Nem lesz többet vita."- Átölelt engem és adott még egy csókot majd mi is bementünk. Los már a kanapén ült és végig nézte a fele DvD-s dobozt a többi meg körülötte hevert. Elnevettem magam.

"Los! Ma csak két filmet tudunk megnézni. Kettőt válassz ki! Anyuék este már itthon lesznek."- Levettem a cipőm és beljebb mentem. Logan és Ashley a konyhában csinált popcornt. Én pedig felkérezkedtem a mosdóba gyorsan.

Kendall leült Los mellé és ő is segített filmet választani. 

Mikor leértem mind a nappaliban voltak és rám vártak,hogy elkezdjük a filmet. Mivel Kendall beült a kupac közepére,át kellett kelnem egy földön fekvő Loson és James lábán mire Kendall ölébe tudtam ülni. Los még párnát is kapott a fejére mert megdobtam. "Hééé!! Ez nem volt fair! Kérsz vissza egyet?"- Mondta huncut mosollyal. 

"Nincs párna csata!!" -Állítottam le Lost mielőtt még eldobta volna. Duzzogni kezdett és a párnát a mellkasához szorítva nézte a filmet. A választás a Szerelem Kölcsönbe című filmre esett.

Egy éppen jegyben járó párról szól akiknek pár hét múlva lesz az esküvőjük,de a férj a születésnapi buliján furcsa dolog történik. Mivel a volt barátnője karjában köt ki. A haverjai pedig figyelmeztetik hogy ha ez kiderül akkor veszélyben a házassága. Választania kell egy régi barátság és a szerelem között.

Nagyon megtetszett a film,de bealudtam a közepénél.....és csak a nagy veszekedésre keltem fel. Los ölében voltam,Kendall pedig a falnak volt nyomva egy nagyon mérges James által.

"Mondtam,hogy mond el neki!! A francba is! Ő a Barátnőd!!! Nincs vér a pucádban vagy mi? Bezzeg ahhoz volt merszed,hogy smárolj Ashleyvel mi !!???"- Behúzott egyet Kendallnek aki így a földre zuhant fél-ájultan. 

Oda akartam menni de Los nem engedte.Félt,hogy közéjük kerülök és bajom lesz.  Logan kérdőn nézett Ashleyre.

"Miért néztek rám? Kendall smárolt le!! Tehetek én róla??"-magyarázott Ash. Logan meg hitt neki...

De még tartoztam valamivel,valakinek. Kibújtam Los fogása alól és visszamentem Kendallhez és adtam neki egy pofont." Ezt a smacizásért kaptad! És köztünk mindennek vége! Tűnj el a házamból!!! Nem hallod?" - ordítottam zokogva és nyeltem a könnyeim.....a szobában megfagyott az élet....

( Ennyi lett volna :) Bocsi a végződésért ;) de várnotok kell hogy miként folytatódik :D ) 

(25.rész) A gyűlölet gyűlik,nem múlik

Martina szemszöge: 

Vivien elhúzott engem az öltözőbe gyorsan és leültetett. Leguggolt elém,megfogta a térdem és rám nézett," Nem lesz semmi baj. Ne félj. Vigyázunk rád."- Mikor ezt kimondta elkapott a síró görcs és megöleltem őt.

"Aww sírsz? Milyen megható!!"- mondta gúnyosan Ashley barinője,Kinga. Azonban Vivien visszaszólt,nem hagyta annyiban," Mi lenne ha csúfolódás helyett inkább észt keresnél magadnak? Nem könnyen lehet találni! Festett szöszi!! "- Picit nevetni kezdtem ezen,Kinga el is vonult dühösen. Becsapta az öltöző ajtót.
"Ez igen! Sikerült felbosszantanod.Imádlak ezért!"- Pacsiztam a barátnőmmel majd megöleltem gyorsan és letöröltem a könnyeim," Essünk túl a napon.....jut eszembe! Este filmezünk a srácokkal nálam. Van kedved csatlakozni? Habár Logan foglalt,de James és Los nem. Jó pasik! Össze kéne jönnöd az egyikkel." -böktem oldalba Vivit mire ő elpirult.
"Tudod,hogy zavarba jövök könnyen! Hagyd abba. És öltözzünk át. Mindjárt becsöngetnek. Van....2 percünk."- Mondta nyugodtan,mikor megütött minket a tudat,hogy elfogunk késni. Hirtelen sietni kezdtünk és átöltöztünk tesire.

Kivételesen nem volt semmi összetűzés köztem és Ashley között. Kezdek félni,hogy ez csak egy álca. Valamit tervez és biztos nem fogok neki örülni. Sőt!
Végig ültem az angolt,bioszt,kémiát majd az utolsó óra jött. Matek,egyedül ezt várom minden nap mióta Kendallel együtt vagyunk.

Kendall szemszöge: 
Matek óra előtti szünetben a tanteremben lógtunk,nevettünk és hülyéskedtünk mindannyian,még Ashley is csatlakozott hiszen Logan barátnője. Félre ismertem a lányt! Kiderült,hogy valójában nagyon rendes és vicces. És utálom ezt mondani,de kicsit dögösebb mint Martina. Féltékeny vagyok Loganre! - Elvesztem a gondolataimban mikor hátulról megölelt engem valaki,a barátnőm.

"Találd ki kivagyok!"-mondta egy nagy mosollyal a hangjában. Én pedig eljátszottam,hogy nemtudom," Ömm....mondjuk az a lány kémiáról aki mindig magazint olvas?"- Nevetve mondtam,de csöndben maradtam mikor kaptam tőle egy taslit jutalmul.
"Áúú! Imádlak meg minden,de ez fájt!" - Tettettem vigyorogva. Loganék látták és közbe szóltak, " Haver ennyire hülye még te se lehetsz!" - Húzták az agyát.

"Ja! Még én is simán megmondom hogy Martina az!"- Vonta meg a vállát Los.

"Los most lebuktattál! Mert ez a lüke nem találta ki!" - az ölébe ültem Kendallnek és adtam neki egy nyelves csókot mindenki szeme láttára. Egy dolog miatt tettem csak meg és az nem más mint Ashley. Ha játszunk,legyen fair! Mikor elhúzódtam levegőért láttam Kendall arcát. Leírhatatlanul cuki volt. Lossal pacsiztak mert ez úgymond a kapcsolatunk következő szintjének mondható és örültek nekünk ők is.

Kivéve egy valaki de nem is törődtem vele. Matekon egész végig Kendallel szemeztünk. El is telt az óra. A srácoknak mondtam,hogy elmegyek még a könyveimért  ezért kint várjanak meg a kocsinál.

Kendall elment még gyorsan mosdóba. James követte őt. Kendall viszont nem jutott sokáig. A folyosón megállította Ashley és megcsókolta.

James szemszöge:

A drágalátos Ashley ledugta a nyelvét Kendall száján. Nem avatkoztam közbe. Tudnom kellett! Tudnom kellet ha csak Martina miatt is,Kendall elhárítja-e a csókot vagy sem. Amennyire is égett bennem a gyűlölet végig néztem ahogy smárolnak,de hál az égnek Kendall eltolta magától Ashleyt,

" Ezt...nem történt meg jó? És te másztál rám! Nem én rád! Ha ezt elmondod bárkinek is,rossz vége lesz."- Kendall mondta halál komolyan.
Ekkor vettem bátorságot magamon és odamentem hozzájuk," Sziasztok! Mizu? "- Ashleyre néztem aki meglepődött nagyon.

"Haver. Tisztellek,de ha ezt Martina megtudja.....a kapcsolatotoknak pff annyi! Te mondod el neki vagy én fogom. A döntés a tied. De ami késik az nem múlik!"- mondta James komolyan.

"James nem árulhatod el! Ennek titoknak kell maradnia! Ha megtudja Martina,engem kidob!!! Tartsd a szád!"- Mondta Kendall védekezően.

(24.rész) Sajnálom.....!

Itt az új rész <3 :) Problémáim voltak,de lassan megoldódtak és beteg is voltam/vagyok picit. Remélem tetszeni fog nektek ez a rész,igen nem a legjobb de így sikerült..... :D
Amint tudom felkerül a kövi rész,de most nehezen jönnek az ötletek,legyetek türelemmel. Igyekszem!

   
Kendall megsimogatta az arcom és adott egy puszit majd a fülembe súgta," Picim,én beszélek vele. Menj át a nappaliba. Hátha nekem elmeri árulni." -átölelt majd egyedül hagytam anyával.
Fogalmam sem volt mi fog történni. Az sem segített,hogy apu már elment dolgozni. Ha anyu nem árulja el,akkor belőle kiszedtük volna.

Kendall szemszöge: 

Martina amint leült a fotelba  én leültem az anyukája mellé a konyhában. Nem tudtam hogyan kezdjek bele a mondanivalómba. Segíteni akartam tényleg csak féltem ha bármi rosszat mondok,akkor rontanék a helyzeten. De ennél rosszabb nem történhet úgysem ezért vettem egy nagy levegőt és megszólaltam," Mrs Wilson....én vagyok az,Kendall. A lánya most nem hall minket.El tudja mondani mi történt? "- mondtam kedvesen. Vártam valamilyen jelre. Akár egy bólogatásra vagy csak egy apró gyenge mosolyra,de nem kaptam. Lehajtott fejjel sírt tovább.
Nagyon tehetetlennek éreztem magam. Az anyukája válla fölött elnéztem és láttam Martinát ahogy idegesen várakozik és piszkálja az ujjait. Visszanéztem az anyukájára. Megesett a szívem rajta.
Ott és abban a pillanatban megfogadtam,hogy bármi van megoldjuk együtt a dolgot. Bármibe is kerül. Újra beszélni kezdtem Mrs Wilsonhoz, " Tegeződhetünk? Úgy könnyebb lenne nekem picit."
Igazi csodának számított mivel az anyukája halkan,de válaszolt nekem," P-persze. Nyugodtan hívj Marie-nek de Mrs. Wilsonnak is hívhatsz."

"Köszönöm,Mrs Wilson. Tudom suli idő van,de Martina szeretné hogy beszéljünk. Ígérem köztünk marad! Ha pedig nem szeretnéd nekem elmondani,akkor viszont neki  mond el."- Mondtam reménykedve. Szótlan percek teltek el. Kinéztem az ablakon mikor éreztem valaki megszorítja a kezemet. Visszacsöppentem a való világba és rájöttem Martina anyukája megfogta a kezemet és engem nézett könnyes szemekkel, "N-ne haragudj hogy itt sírok előtted. Csak történt valami és félek. Látod a piros foltot a csuklómon? Martina apukája volt......tegnap este..."-

Megint zokogni kezdett,nagyon sajnáltam a dolgokat,ezért megöleltem és próbáltam megvigasztalni. Mikor látta Martina hogy az anyukája sír ijedten odajött hozzánk. " Kendall minden rendben van? Megtudtad mi bántja anyumat? Nagyon félek!" Martina is csatlakozott az öleléshez.

"Picim,tegnap ugye felhívtál. Mondtad apud szokatlanul nem bántott.....attól tartok....helyetted....anyukádat bántotta."- mondtam sajnálva az egészet.
Egyszerre jelent meg a rettegés és az aggódás a picim szemében. Utáltam,hogy ez történik velük.

Martina szemszöge:

"Anyu miért nem jöttél át a szobámba? Látod milyen ha apu megver?ROSSZ!! ÉS FÁJ!!! .........Nem is komoly a dolog,csak rossz napja volt..... Ismerősek a szavaid anyu?? "- Jött ki belőlem hirtelen a düh. Felkaptam a táskám és kifutottam a kertbe. Hallottam Kendall mondott valamit anyumnak majd utánam jött.

"Picim várj már meg!! "- Megfogta a karom,maga felé fordított és magához húzott. Küzdeni akartam,hogy kikerüljek a karjai alól de inkább hagytam a dolgot.
"Kendall engedj el. Most ne ölelj meg....utálom apumat!! Miért nem engem bántott inkább? KENDALL MIÉRT? MIÉRT??? - ütöttem a mellkasát mire ő lefogott és elnémított egy csókkal.
Nagy szemekkel néztem fel rá,"...romokban az életem!...a..anyut...bá....bánt...otta...utálom aput!!" Megöleltem szorosan Kendallt,de éreztem magam mögött valakit ahogyan csatlakozik harmadikként.
"Köszi hogy jöttél.Tegnap óta ...zajlanak a dolgok..de Martinát kell most megvigasztalnunk.Suli van 1 órán belül.Shhh édesem. Kitalálunk valamit,hogy ne kelljen félned ha hazamész. "- Nyugtatgatni próbált Kendall nem sok sikerrel.
J: Alhatok nála.Az apja számára nem vagyok célpont. Megvédem ha kell.Martina,jó az úgy? "
Szipogva bólogattam.Egész végig Kendall pulcsijába csimpaszkodtam szorosan.

Anyu kijött: Édesem menned kellenne suliba.Kendall akkor elviszed őt ha jól tudom? Ó,szia James. "-Köszönt anyu Jamesnek.

"Persze Mrs.Wilson. Most viszont irány a suli!" -Kendall megfogta a kezem. A kocsijához mentünk. James is velünk jött,suli után mind átjönnek ezért a kertben hagyta a kocsiját és velünk jön. Beszálltam a hátsó ülésre,mire James gondolt egyet és kiszállt.hogy átüljön mellém hátra.
"James nem fogok elárulni neked semmit.Kendall legközelebb legalább ne ilyen feltűnően tedd meg,hogy szólsz Jamesnek....mit tennél ha mondjuk azt mondanám....szakítunk emiatt?" Durva voltam de aznap pocsék kedvem volt nagyon.
Előrenéztem,hogy lássam Kendallt.
"Azt mondanám,hogy okkal teszed és hibázol mert mi összeillünk. De ha nagyon ragaszkodnál hozzá ....nem nehezen de el kellene engednem téged.Várj. Most szakítottál velem???"-Hirtelen pánikba esett.

" Ez aranyos hogy ezt gondolod. A kérdésedre  pedig a válaszom egy nem.Ne ijedezz! Nem akarok szakítani! Sajnálom.... csak nem bírom megérteni apu miért tette amit."- Kinéztem az ablakon és figyeltem ahogy sorra haladtunk el a suli felé sétáló nevető,vidám diákok mellett. Irigyeltem őket.
Én is mosolyogni akartam. Őszinte mosollyal! Nem azzal,amit minden reggel magamra erőltetek csak,hogy elfedjem a bajaim. Teljesen elmerültem az álmodozásban,mikor James oldalba bökött és Kendallre mutatott. Lehunytam a szemem,megráztam a fejem majd ránéztem Kendallre.

"Igen? Mostmár figyelek."- Mondtam sietősen.

"Elgondolkoztam amit James mondott. Jobb lenne ha James hozzád költözne egy időre...mondjuk szoba festés miatt? Bármi miatt lehet csak biztonságban legyél. Ő meg megtud védeni ha olyan van. Reméljük nem lesz.Picim hallottad amit mondtam???"- Szólt rám Kendall megint. De én a telefonommal voltam elfoglalva.
 Gyorsan felkaptam a fejem és válaszoltam,nehogy feltűnő legyek,"Hogy mi? Bocs nem figyeltem. Smst olvastam."- Hazudtam félig. Mivel tényleg smst olvastam,de közben választ is írtam vissza Ashnek. Nem elég,hogy felkelek 0-a életerővel reggelenként,de még ő is rak rá egy lapáttal a kedves szavaival...imádom!

"Mi olyan fontos ami nem várhat? Közben ideértünk a suliba. Kiszállás!"- Leállította a kocsit és mindketten kiszálltak. Rám vártak. Sóhajtottam egyet mérgemben majd kiszálltam. Kendall rám mosolygott és megfogta a kezem. Így mentünk be a suliba. De rögtön félni kezdtem. Tesi az első óra. A szörnyetegekkel. Mielőtt szólni tudtam volna bármit is letámadott a barátnőm egy hatalmas öleléssel majd a fülembe súgta," Logan mióta jár egy ribivel?"- Nem értettem mire gondol,de amint felnéztem elfehéredtem teljesen. Villámcsapásként ért,hogy Logan összejött a fő ellenségemmel.

"Reggelt srácok!! Bemutatom nektek Ashley Bensont a barátnőmet. Járunk. És képzeljétek ide jár suliba! Elképesztő nem?? -Mondta szerelmesen és büszkén. Majd a szemem láttára lesmárolta nyelves csókkal az új csaját.

 Nekem pedig hányingerem lett amint ránéztem Ashleyre. A kezem kicsúszott Kendall kezéből és úgy éreztem mentem elájulok. De nem így lett. Vivien elhúzott engem az öltözőbe gyorsan és leültetett. Leguggolt elém,megfogta a térdem és rámnézett,
" Nem lesz semmi baj. Ne félj. Vigyázunk rád."

(23.rész) Ki lehetett?

           Meghoztam az új részt :) Remélem tetszeni fog nektek.

Kendall szemszöge: 

Nem bírtam elhinni.Megütött?!! Ezek után jogosan fél a picim tőle. " Mondja meg a szerelmemnek,hogy reggel 7-re érte jövök kocsival!" - Ezzel otthagytam,hazamentem mielőtt balhét csinált volna az éjszaka kellős közepén. Otthon letusoltam,felöltöztem majd átkullogtam anyu szobájába. Ébren volt és könyvet olvasott az éjjeli szekrényen lévő kis lámpa fényénél ami félhomályba terítette a szobát.

 Leültem az ágyra. Tekintetem a falon díszelgő régi családi fotóra vándorolt. Emlékszem mikor még csak 4 éves voltam,akkor tanított meg apu biciklizni. Vicces eset volt az biztos. Minden egyes próbálkozásnál mikor elengedett,hogy próbáljam onnantól egyedül,egy eséssel végződött,de ha egy egész napba is telt,megtanultam biciklizni,mivel apu bíztatott. Néha még ma is azon tűnődöm hova tűnt a régi kedves énje amire olyan büszke voltam. Már csak egy emlék a sok között. Elment és nem él már velünk.Boldog az új nőcskéjével...
Ránéztem anyura. Ő is a képeket nézte...a családunkról.
Sóhajtott egyet majd félre rakta a könyvét, " Kendall,már nagy vagy. Mégis tudom mikor vagy magad alatt. Most is baj van. Mi bánt?"- Kérdezte tele szeretettel.

Kendall csak hátradőlt az ágyon és a plafont nézve elmondta," Mit tennél ha az a lány.....akibe szerelmes vagy....annak az apja egy kegyetlen ember?"- bökte ki ami a szívét nyomta.

 Kathy egy pillanatig elgondolkodott. De mint mindig hasznos tanácsot adott Kendallnek, " Nézd,tudom mennyire szereted ezt a lányt. És a tény,hogy mindent megtennél érte,felbecsülhetetlen,de neki is van egy élete amibe te belecsöppentél. Ki fog idővel alakulni minden de adj neki időt. És mellesleg azt is tartsd észben,hogy az egyszem kislányának már van egy hódolója,te. Kell egy kis idő míg feldolgozza magában a dolgot. Csak ennyi az egész."- adott egy puszit Kendall homlokára ahogy minden este szokta. Ez az ő kis rituáléjuk mióta kettesben élnek. Ettől lesznek egy család még akkor is,ha egy valaki hiányzik belőle.

" Jóéjt anyu! És köszi a segítséget."- Kendall éppen ment volna át a szobájába de félúton visszafordult és megállt a szoba ajtóban- " Reggel kéne a kocsi. Megkaphatom?"-Anyukája csak megrázta a fejét mosolyogva és bólintott azt jelezve,hogy igen a kocsi várni fogja reggel a garázsban. Kendall dobott egy puszit majd átment a saját szobájába. Aludni akart,de csak ha tudta hogy a szerelme épségben van. Tárcsázta Martina számát és amíg várt,hogy a telefon kicsöngjön beugrott az ágyába és bekapcsolta a tv-t.

Martina szemszöge : 

Ahogy apu parancsolta,feljöttem a szobámba. Felkapcsoltam a villanyt és körbe néztem könnyes szemmel. Egy dolgot utálok ami az,hogy ha apu mérges én mindig megsérülök. Fizikailag és lelkileg is. Nincs menekvés! Anyu persze nem tesz semmit. Pedig hallja az üvöltözésünket apuval. De apu ráfogja,hogy serdülök és emiatt vagyok ilyen ingerült vele.
 Gyorsan össze szedtem a pizsimet és elmentem fürdeni. 10 perc alatt kint is voltam a fürdőszobámból. De féltem,mert felnéztem és apu állt ott. Mérgesen... nekem végem van...
A szennyesem a mobilommal együtt egyszerűen kiesett a kezemből amint megláttam őt.

Gyorsan bemásztam az ágyamba és a sarokba ültem,lenéztem és reméltem apu békén hagy. Így is lett. Szó nélkül csak úgy elment. Ilyen SOHA nem volt még. Hallottam Kendall csengőhangját,gyorsan az ágyra feküdve elnyúltam a telómért és válaszoltam, " Manó! Úgy féltem,de semmi bajom nincs. Apum csak szó nélkül elment. Nem bántott." - Sikerült kinyögnöm.

"Ezt jó hallani! Minden okés akkor. Nehéz este volt,de alvás legyen picim! Szeretlek,szép álmokat!"- Mondta lágy hangon Kendall. Rögtön helyre állt a szívverésem. Lenyugodott. Elmosolyodtam ahogy felültem az ágyamban és a falnak dőltem.

" Én is szeretlek. Alig várom a holnapot. Anyud elengedett a kocsival?"- Kérdeztem nevetve mire hallottam a vonal másik végén azt az imádnivaló Kendall nevetést. Mindig megmelengeti a szívem.
Elmosolyodtam nagyon.
"Kapsz egy kis utalást. Reggel 7-re készülj össze. A ház előtt fog várni egy szőke srác várva a csodálatos barátnőjére."- Mondta a hangjában tele pajkossággal.

"Várlak,szeretlek!"- Megfogadtam,hogy nem játszunk Kendallel ilyet,de nem tudtam visszafogni magam. Mindig az egyikőnk folytatta. Több "én szeretlek jobban" után leraktuk és elmentünk aludni.
( Reggel,6:25kor) 

A hajamat próbáltam rendbe szedni nem sok sikerrel mivel bármit is csináltam égnek állt. Utoljára átfésültem a nagy rohanásban majd lófarokba kötöttem és felöltöztem. Megnéztem az időt,van még 30 percem.Kijöttem a fürdőszobámból,elraktam a fülhallgatóm az iskola táskámába és a telómat a zsembembe. Elindultam lefele a lépcsőn,de túl nagy volt a csönd. Anyu sírt.

Láttam ahogy törölgeti a könnyeit,azonnal leültem a mellette ülő székre és átöleltem.
"Anyu,ne sírj! Kérlek. Csinálok egy teát neked. Jó?"- adtam neki egy puszit és nem törődve az idővel megcsináltam a teáját és magamnak is töltöttem egy bögrével.
Még mézet is raktam bele majd leültem anya mellé. A kezét simogattam de láttam hogy vörös a csuklója. Nem tudtam elképzelni mi történhetett.
"Anyu? Kérlek szólalj meg! Bármit,csak mondj valamit."- Kérleltem félve.
De nem szólt hozzám,csak letörölte a zsebivel a lefolyó könnyeit és megittuk a teát. Csak azt vártam Kendall minnél hamarabb ide érjen. Amint csöngettek,rohantam az ajtóhoz és Kendall karjaiba borultam, " Olyan jó hogy ideértél! Vedd le a kabátod,segítek. Anyu sír és nem tudom miért.Beszélj vele!"- mondtam hadarva mert aggódtam. Kendall levette a cipőjét és megfogta a kezem. Reméltem,hogy ő tud majd segíteni.

Ne felejtsetek el szavazni és kommentelni. Köszönöm! <3

(22.rész) Hamis szerelem&védelmező szavak

 Visszatértem! Tele ötlettel és tervekkel,hogy miként folytatódjon tovább a történet. 

(: Jó olvasást :) Előre is bocsánat a kései frissítésért! 

Ashley szemszöge: 
 
     Magamban örültem mikor láttam ,hogy Martina eléggé összeomlott és elbizonytalanodott végre. Kendall haza is vitte rögtön. Logan azonban ragaszkodott a randihoz ha már elhozott. Ezért maradtunk és eléggé jól sikerült a randi. Sokat nevettünk,beszélgettünk a legbutább dolgokról amik szóba kerültek. Megtudtam,hogy van még két másik haverja Logannek,Los és James.  James az a fajta srác aki nagyon védelmező típus míg Los imád hülyülni és szórakozni.  Az is kiderült,hogy ugyanazon suliba járunk. Ő is 10.-es mint én csak ő másik osztályban van a suli másik végén. Hamar eltelt az idő. Mikor elővettem a táskámból a telómat,hogy lecsekkoljam az időt láttam már elmúlt 10 óra is. Holnap pedig hétfő lesz,azaz sulis nap. Logan kifizette a vacsorát,rám adta a kabátját mivel én csak pulcsit hoztam és fáztam. Hazavitt kocsival. A kapunk előtt álltunk,kézen fogva.

“Örülök  ennek a szép estének! Nagyszerű csaj vagy!” – Logan elpirult ahogy ezt mondta, “ Hogy őszinte legyek a haverjaim nyaggattak a barátnő kereséssel,de szerencsés vagyok! Mivel nemcsak hatalmas szíved van,de dögös is vagy! Kérdeznem kell valamit....” – Logan beparázott és lenézett a földre.

Tudtam,hogy félénk,de ennyire nem kéne ilyennek lennie. Aranyos fiú.

Ezért átvettem tőle a nagy kérdést, " Logan lennél a pasim?" - Adtam neki egy csókot majd vártam a válaszára. Ami egy igen volt. A sötét éjszakában egymás karjaiban maradtunk percekig.

Jól végződött a randi. Tervem első pontja kész.
Kendall haverját elcsábítani : ✓
Már csak végig kell vinnem. És enyém lesz Kendall. *gonosz kacaj*

Martina szemszöge :

Nem is figyeltük az időt. Picit még egymás karjaiban voltunk és élveztük a csöndet,meg azt hogy kettesben vagyunk. Sikerült lenyugodnom,Kendall átemelt az ülésembe,bekötöttük magunkat majd hazavitt engem. De ha tudom mi vár rám otthon,inkább elmenekülök! El is mesélem mi történt.:
Kendall beállt a kocsi felhajtóra míg én összeszedtem magam amennyire tudtam,hogy ne legyen gondunk belőle. A váll táskám a kocsi hátsó ülésén volt amit kivett és nekem adta. Kéz a kézben felsétáltunk a kővel kirakott ösvényen a lakás ajtóig.

 Gyorsan oldalra néztem : Kendall mi lesz ha apu még fent van? Balhét fog csinálni! És én is kapni fogok....(lesütöttem a szememet és próbáltam nem vissza gondolni a múltkori esetre,mikor nem fogadtam szót apunak)

" Nem fog bántani! Emlékszel hogy én vagyok a pasid? Én velem kell üvöltöznie ha baja van. Nem veled. Csak menjünk be. Essünk túl rajta.' - Átkarolt hátulról miközben elővettem a lakáskulcsom és kinyitottam az ajtót. Egy mérges apuka állt előttem....az enyém. Kendall meg épp a nyakamat puszilgatta ugyan abban a pózban,hátulról átölelve engem. Ezek után állj neki meggyőzni apukámat,hogy Kendall nem csak az ágyba akar vinni. Annak annyi! Elárulom.

"Kislányom! Azonnal gyere be! Köszönjük Colen vagy Kolan akárhogy is hívnak hogy haza hoztad a lányomat."- Mondta álszenten apa. Éreztem ahogy Kendall megfeszül mellettem és próbál nem vissza szólni,hanem illedelmesen kijavította apát , " Kendallnek hívnak,Kendall Schmidt." - mondta egy apró bólintással.

"Kislányom menj be azonnal! Beszédem van veled amint Kendallel megbeszéltem amit akarok!"- Megfogta a csuklómat és behúzott a házba,de Kendall átkarolt és nem engedett el. Ezért mindketten küzdöttek,hogy ki nyerjen.
Ment a huza-vona rajtam. Azonban Kendall jobbnak látta ha enged apumnak amiért hálás voltam tényleg! Suttogtam egy "köszönöm,szeretleket" neki majd felmentem. Szégyelltem magam ahogy apa mondta nekem mikor már a lépcsőn mentem felfele. -" Öltözz át aztán lefekvés! Anyuddal majd még beszélünk erről!" 
Hány évesnek hisz??? Oké,nem vagyok felnőtt de kis pisis sem!
" Igen apa" - válaszoltam majd felmentem fürdeni. Nem is akartam hallani mit művel apu. Elég amit én fogok kapni érte. Alig várom.....

( Lent )
Kendall szemszöge :

Nagyon dühös voltam Martina apukájára. Elhiszem,hogy ő a felelős a lányáért és ő neveli,DE senkinek nincs joga így beszélni a lányával! Miután szomorúan beballagott a picim,az apja félre húzott és neki kezdett a mondandójának. Az arcán tisztán látszott a düh,harag szemei pedig villámokat szórtak,

" Késő van! Negyed 11 van!!Mi a büdös francot képzeltél magadról?? Örülj,hogy elengedtelek a lányommal!! Erre későn hozod haza. Holnap suli van! Korán kell kelnie! Jobb ha közelébe se jössz többet. Megtiltom hallod? " -mire én csak sóhajtottam egyet frusztráltan és vissza szóltam mert betelt nálam a pohár,

" Elhiszem,hogy félti a lányát de nézzen rá! Tönkre teszi amiben én nem fogok részt venni! Én szeretem őt és kiállok érte! Nyugodtan gyűlölhet ezért,de ami igaz azt kimondom......durván rászállt a lányára aki már majdnem érett nő közben pedig ön úgy  kezeli őt mintha egy kis elsős lenne! Mindent elmond nekem! Komolyan ki kap olyan büntetést,hogy nem jöhet ki a szobájából egy egész napig? Maga nem normális! Hagyja békén a barátnőmet!"- Végre kimondtam ami nyomta a szívem. Ez hívja magát apának? Amire viszont nem számítottam az egy nagy égető pofon volt.....az apjától....égett az arcom tőle....


Remélem tetszett! Sokat szenvedtem a résszel,mivel a szituáció megvolt de védelmező pasiként akartam megmutatni Kendallt és ez csak most sikerült így egy hét alatt. Ígérem a kövi rész gyorsabban fent lesz. XoXo Köszi az olvasást!