(22.rész) Hamis szerelem&védelmező szavak

 Visszatértem! Tele ötlettel és tervekkel,hogy miként folytatódjon tovább a történet. 

(: Jó olvasást :) Előre is bocsánat a kései frissítésért! 

Ashley szemszöge: 
 
     Magamban örültem mikor láttam ,hogy Martina eléggé összeomlott és elbizonytalanodott végre. Kendall haza is vitte rögtön. Logan azonban ragaszkodott a randihoz ha már elhozott. Ezért maradtunk és eléggé jól sikerült a randi. Sokat nevettünk,beszélgettünk a legbutább dolgokról amik szóba kerültek. Megtudtam,hogy van még két másik haverja Logannek,Los és James.  James az a fajta srác aki nagyon védelmező típus míg Los imád hülyülni és szórakozni.  Az is kiderült,hogy ugyanazon suliba járunk. Ő is 10.-es mint én csak ő másik osztályban van a suli másik végén. Hamar eltelt az idő. Mikor elővettem a táskámból a telómat,hogy lecsekkoljam az időt láttam már elmúlt 10 óra is. Holnap pedig hétfő lesz,azaz sulis nap. Logan kifizette a vacsorát,rám adta a kabátját mivel én csak pulcsit hoztam és fáztam. Hazavitt kocsival. A kapunk előtt álltunk,kézen fogva.

“Örülök  ennek a szép estének! Nagyszerű csaj vagy!” – Logan elpirult ahogy ezt mondta, “ Hogy őszinte legyek a haverjaim nyaggattak a barátnő kereséssel,de szerencsés vagyok! Mivel nemcsak hatalmas szíved van,de dögös is vagy! Kérdeznem kell valamit....” – Logan beparázott és lenézett a földre.

Tudtam,hogy félénk,de ennyire nem kéne ilyennek lennie. Aranyos fiú.

Ezért átvettem tőle a nagy kérdést, " Logan lennél a pasim?" - Adtam neki egy csókot majd vártam a válaszára. Ami egy igen volt. A sötét éjszakában egymás karjaiban maradtunk percekig.

Jól végződött a randi. Tervem első pontja kész.
Kendall haverját elcsábítani : ✓
Már csak végig kell vinnem. És enyém lesz Kendall. *gonosz kacaj*

Martina szemszöge :

Nem is figyeltük az időt. Picit még egymás karjaiban voltunk és élveztük a csöndet,meg azt hogy kettesben vagyunk. Sikerült lenyugodnom,Kendall átemelt az ülésembe,bekötöttük magunkat majd hazavitt engem. De ha tudom mi vár rám otthon,inkább elmenekülök! El is mesélem mi történt.:
Kendall beállt a kocsi felhajtóra míg én összeszedtem magam amennyire tudtam,hogy ne legyen gondunk belőle. A váll táskám a kocsi hátsó ülésén volt amit kivett és nekem adta. Kéz a kézben felsétáltunk a kővel kirakott ösvényen a lakás ajtóig.

 Gyorsan oldalra néztem : Kendall mi lesz ha apu még fent van? Balhét fog csinálni! És én is kapni fogok....(lesütöttem a szememet és próbáltam nem vissza gondolni a múltkori esetre,mikor nem fogadtam szót apunak)

" Nem fog bántani! Emlékszel hogy én vagyok a pasid? Én velem kell üvöltöznie ha baja van. Nem veled. Csak menjünk be. Essünk túl rajta.' - Átkarolt hátulról miközben elővettem a lakáskulcsom és kinyitottam az ajtót. Egy mérges apuka állt előttem....az enyém. Kendall meg épp a nyakamat puszilgatta ugyan abban a pózban,hátulról átölelve engem. Ezek után állj neki meggyőzni apukámat,hogy Kendall nem csak az ágyba akar vinni. Annak annyi! Elárulom.

"Kislányom! Azonnal gyere be! Köszönjük Colen vagy Kolan akárhogy is hívnak hogy haza hoztad a lányomat."- Mondta álszenten apa. Éreztem ahogy Kendall megfeszül mellettem és próbál nem vissza szólni,hanem illedelmesen kijavította apát , " Kendallnek hívnak,Kendall Schmidt." - mondta egy apró bólintással.

"Kislányom menj be azonnal! Beszédem van veled amint Kendallel megbeszéltem amit akarok!"- Megfogta a csuklómat és behúzott a házba,de Kendall átkarolt és nem engedett el. Ezért mindketten küzdöttek,hogy ki nyerjen.
Ment a huza-vona rajtam. Azonban Kendall jobbnak látta ha enged apumnak amiért hálás voltam tényleg! Suttogtam egy "köszönöm,szeretleket" neki majd felmentem. Szégyelltem magam ahogy apa mondta nekem mikor már a lépcsőn mentem felfele. -" Öltözz át aztán lefekvés! Anyuddal majd még beszélünk erről!" 
Hány évesnek hisz??? Oké,nem vagyok felnőtt de kis pisis sem!
" Igen apa" - válaszoltam majd felmentem fürdeni. Nem is akartam hallani mit művel apu. Elég amit én fogok kapni érte. Alig várom.....

( Lent )
Kendall szemszöge :

Nagyon dühös voltam Martina apukájára. Elhiszem,hogy ő a felelős a lányáért és ő neveli,DE senkinek nincs joga így beszélni a lányával! Miután szomorúan beballagott a picim,az apja félre húzott és neki kezdett a mondandójának. Az arcán tisztán látszott a düh,harag szemei pedig villámokat szórtak,

" Késő van! Negyed 11 van!!Mi a büdös francot képzeltél magadról?? Örülj,hogy elengedtelek a lányommal!! Erre későn hozod haza. Holnap suli van! Korán kell kelnie! Jobb ha közelébe se jössz többet. Megtiltom hallod? " -mire én csak sóhajtottam egyet frusztráltan és vissza szóltam mert betelt nálam a pohár,

" Elhiszem,hogy félti a lányát de nézzen rá! Tönkre teszi amiben én nem fogok részt venni! Én szeretem őt és kiállok érte! Nyugodtan gyűlölhet ezért,de ami igaz azt kimondom......durván rászállt a lányára aki már majdnem érett nő közben pedig ön úgy  kezeli őt mintha egy kis elsős lenne! Mindent elmond nekem! Komolyan ki kap olyan büntetést,hogy nem jöhet ki a szobájából egy egész napig? Maga nem normális! Hagyja békén a barátnőmet!"- Végre kimondtam ami nyomta a szívem. Ez hívja magát apának? Amire viszont nem számítottam az egy nagy égető pofon volt.....az apjától....égett az arcom tőle....


Remélem tetszett! Sokat szenvedtem a résszel,mivel a szituáció megvolt de védelmező pasiként akartam megmutatni Kendallt és ez csak most sikerült így egy hét alatt. Ígérem a kövi rész gyorsabban fent lesz. XoXo Köszi az olvasást!