Meg is hoztam az következő részt! Lassan az 50. részhez érünk közel 11ezer olvasóval! Szuperek vagytok!! Mivel az 50. rész jön ezért csinálhatunk egy játékot. Kommentbe írjátok meg az ötleteiteket,hogy miről szóljon a rész és igyekszem úgy írni! Aki a legjobb ötlet és nem 18+os azét fogom megírni! Mindenki csak ügyesen!
A kórházban másnap minden rendben folyt le. Lilit egészségesnek ítélték meg a vizsgálatok után. Én nekem sikerült kipihennem a szülést még ha csak egy kicsit is. A srácok bejöttek meglátogatni és megnézni a babát. Örömömre mind bent maradtak és babázgattunk egy kicsit míg este 8-at nem ütött az óra. Ugyanis ekkor van vége a visitnek és haza engednek minket. Kendall aláírta a papírokat míg én átöltöztem. Kathy és a többiek addig Lilivel foglalatoskodtak. Mindent össze szedtünk,Lilit Kendallre bíztam,mert még nem pelenkáztatta át soha és el kell kezdenie gyakorolni. Kizárt hogy én fogok cserélni a kakis pelusait a kis hölgynek! Így rá jutott a dicső feladat,felöltöztetni az apró Lilinket.
"Baby mindig ennyire nyöszörög és sír?"- Kezdett aggódó arcot vágni miközben a kis kezét átdugta a póló ujján." Ó ajjaj! Mikor szopizott?A kocsiban meg tudod szoptatni?"- Át húzta óvatosan a másik kicsi kezét is a pólón és felvette a karjaiba gyengéden. Hisz még olyan apró csöppség volt.
"10 perce kapott tejcit úgyhogy hazáig ki kell bírnia a kisasszonynak."- Mosolyodtam el. A fiúk elköszöntek és Vivien is. Négyesben maradtunk,Kathy Kendall Lili és én. Kathy hozta a táskámat,én Lilit hoztam a baba hordozóban és Kendall fogta mindvégig Lili kicsi kezét.
Nem akarta elengedni,szép lassan kiértünk a kocsihoz és hazaértünk épségben.
"Üdv itthon Lili!"- Kendall anyuja félre tette a kanapéra a táskákat amit haza hoztunk a kórházból. Én levettem a cipőm,kezet mostam a konyhában gyorsan és mentem is vissza az én kis tündérkémért. De már Kendall fogta a karjaiban. Megelőzött.A vállán elaludt.
"Naa!....téged jobban szeret. Én akartam felvenni és elaltatni mert szopiznia kell. Különben ha felébred sírni fog nagyon."- Nyúltam érte a kezemmel,hogy átvegyem tőle. De elhúzódott tőlem.
"A-a. Csak még egy picit hadd fogjam."- Mondta édesen. Megadtam magam! Senki nem tud ellenállni a kutya pofi nézésnek,szőke kócos hajjal és zöld szemmel."Tudod mit? Ha már így benne vagy készülj majd fel a kakis peluskára is! Lassan jönni fog! (nevettem) Én elmegyek letusolni és aludni. De ha bármi van szólsz anyudnak! Megígéred?" - Rámertem bízni teljesen Lilit Kendallre de azért volt bennem egy természetes féltés is. Hisz még csak két napos. Kitudja mi történhet vele.
"Megleszünk szívem! Lazíts nyugodtan."- Mondta lazán Kendall,de nem tudva mi vár rá. Míg én igen. Ugyanis az újszülöttek folyton csak esznek,alszanak és sírnak. És ez minden 10. percben újra kezdődik. Kihasználtam az alkalmat és pihentető hab fürdőt vettem. Jó kis meleg vizet engedve a kádba,sok habbal és zenével amit a mobilomról játszottam le. Így voltam el egy darabig. A nyugalom tengerén. Eközben lent Kendall nem nagyon bírt Lilivel.
Kendall szemszöge:
"Anyu! Sír már vagy 5 perce de nem hagyja abba. Mit csináljak??"- Kérdeztem ahogy Lilit próbáltam ringatni a karjaimban,hogy lenyugodjon. Egy kis idő után kezdett nagyon frusztrálni a dolog ahogy a nappalit körbe sétáltam már párszor,Lilivel a karomban. Sehogy sem akart csendben maradni. Lágyan dúdoltam is neki,beszéltem hozzá de az sem hatott rá. "Jól van megyünk anyucihoz. Kapsz tejcikét. Biztos éhes a kis pocid igaz?"- Simogattam az arcát ahogy az ölembe fektettem.
"Már fél órája nem evett,szerintem csak éhes. De a pelusát is nézd meg!"- Mondta a mosókonyhából anyu. Megfogadva tanácsát megnéztem a pelusát és csak pisi volt benne.De azt becsületesen lecseréltem. Kicsit abba hagyta a sírdogálást,de amint fel lélegezhettem volna újra kezdte.Nagyot sóhajtva felmentem a lépcsőn és bekopogtam a fürdő ajtón.
"Baby! Lili csak sír,a pelusa csak pisis volt,de kapott újat. Megtudod etetni most? Kérlek. Nagyon sír és.-"- Mondtam kétségbe esve. Amire nem számítottam az az hogy a kicsim már rég kész a fürdéssel és a pizsijét veszi fel éppen mikor bementem hozzá.
"Csak egy percet kérek,felfogom a hajam. Lili baba nagyon éhes. Semmi baja nincs."- Mondtam fogmosás közben.
"Igen azt én elhiszem,de nem bírom látni ahogy sirdogál. Annyira rossz,hogy én nem tudom megnyugtatni."- Ringatta amig én fogat mostam. Megtöröltem a számat,öblitettem és átvettem a kis hercegnőnket.
"Anyu itt van. Shhh..."- Elringattam."Ezt hogy csináltad? Nálad rögtön elaludt.De meg kell etetni nem?"- Kérdezte Kendall aggódva kezdő apaként. De ha Lili alszik még 10 percet és csak utána kap enni az is teljesen rendben van.
"Alvás után kapni fog tejcit,nem kell aggódnod. Megfürdesz gyorsan? Veled akarok ma aludni...a kórházban nem lehetett."- Vágtam hamis szomorú fejet.
"Bármit amit az én hercegnőm kíván."- Oda léptem hozzá,megfogva két kézzel gyengéden az arcát és nyomtam egy nagy puszit a homlokomára. Lehunyta ösztönből a szemeit. Olyan különleges pillanatok közé tartozott ez.
"Siess vissza!"- Dőlt be az ágyba Lilivel a karjaimban.
Hallottam ahogy édesen szuszog és forgolódik. Bementem fürdeni. Tudom hogy várt rám,de túl jól esik nekem a meleg víz. Már fél 12 elmúlt 4 perce és még mindig fürdök,döbbenten rá a kis órára tekintve ami a polcon volt. Erőt vettem magamon és gyorsan megtörölköztem,felöltöztem. Halkan nyitottam ki a fürdőszoba ajtót ami a szobánkba nyílt. Láttam,hogy milyen édesen alszanak egymással így megnéztem hogy a kicsim állított-e be értesítőt vagy ébresztőt mivel mindig mindent kézben tart,és igazam is lett.
"Oh most akartam szólni,gyertek enni de látom elkéstem vele."- Mosolygott és megölelt." Martinát és Lilit hol hagytad?"- Ült le enni és én is csatlakoztam hozzá. Igen éhes voltam már. Martinának raktunk félre ha éjszaka megéhezne. Betettem a külön adagját a hűtőbe és vissza ültem az asztalhoz.
"Fent alszanak. Nagyon aranyosak! Hagytam inkább őket. Ugye megvan az a tápszer amit kaptunk a kórházban. Tudod a kis macis."- Kérdeztem evés közben.
"Öm,nem tudom most így hirtelen.....várj csak. Megvan! A spájzban van a felső polcon két doboznyi. De miért kell neked az?"- Kérdezte kíváncsian felvont szemöldökkel. Most már tudjátok kitől örököltem ezt a szokásomat.
"Hát elég ha ma este azt kapja szopizás helyett? Martina nagyon kivan fáradva és szeretném ha legalább ma tudna rendesen aludni. Majd én felkelek Lilihez. Nem lesz nehéz."- Vontam a vállam egy ásítás közepette.
"Aha. Látom én. Figyelj feküdj le te is. A tápszer pedig igen lehet adni neki. Átveszem az éjszakára. Nálam lesz a babaágya. Rendben?"- Kaptam egy puszit miután befejeztük a vacsit. Apót bólintottam álmosan. Anyu gyorsan elpakolt és felmentünk aludni,anyunak át passzoltam Lilit és lefeküdtem én is aludni. Végre a jól megérdemelt pihenés. De lelkiismeret furdalásom volt anyuval kapcsolatban. Hisz ő is aludni szeretett volna ma este,nem óránként felkelni egy 2 napos babához.Annyira gondolkoztam,hogy észre se vettem de elaludtam.
Mikor lesz kövi rész??
VálaszTörlés