Ma van pontosan 3 éve hogy elindítottam ezt a blogot.Egyszerűen hihetetlen,hogy ennyi részt megéltünk azóta ti pedig azóta is izgulva olvassátok!Köszönet nektek hogy ennyire szeretitek amit írok.Nem is húzom tovább a szót,kellemes olvasást :)
UI. Köszönet Rusher Girlnek az ötleteiért.Sokat segített! Másrészt pedig Erdei Viktóriának aki miatt ez a rész most megíródott. ❤✌
Kinga szemszöge:
Két hét telt el a kávézóban történt incidens óta.Leálltam a twitteres zaklatással,azonban a többi rajongó ugyanúgy folytatta Martina piszkálását.Hajnali fél hat óta itt ülök a kocsiban,betakarózva mert eléggé hűvös reggelünk van és a kocsim fűtése nsm a legjobb.Sikerült egy fa mögé leparkolnom Kendallék házához közel.Innen rálátni a kapujukra.Az utolsó pár korty kávénál tartottam amikor nyílt a kapu és kézen fogva sétált ki a fiatal házaspár.Majdnem félre nyeltem a kávémat.Rajtuk tartva a szememet,a jobb kezemmel kikerestem a spéci fényképezőgépemet hogy csinálhassak egy-két képet sietve.Sikerült elkapnom a tökéletes pillanatot.Bingo! Megvártam mig beszálltak a kocsijukba és elindultak.Félre dobtam a fényképezőgépet az anyós ülésre,beinditva a kocsit.Követni kezdtem őket.Információ gyűjtő hadjáraton vagyok.Loganék elég könnyen bedőltek a kedves oldalamnak.
Kendall szemszöge:
Egész éjjel összebújva aludtunk a Picimmel.A lábaink össze fonódtak a paplan alatt,a meleg testét a testemhez húztam.El sem akartam ereszteni a mai nap.Azonban korán kell kelnünk,jelenésünk van a dokinál.Igaz,Martina úgy tudja pszihológushoz viszem,pedig ez csak egy rutin kivizsgálás lesz.Megnézik rendben van-e az én hercegnőm.A hasára fordult,ezért eleresztettem a szorításomból.Kikeltem egy mukkanás nélkül az ágyból és bementem a csöppségek szobájába.
Lili felhúzott térddel hanyatt feküdve nézte a tévét amin valamilyen furcsa mese ment,Kayden pedig csendesen cumizott.Nehezen felemelte a fejét hason feküdve hogy rám nézzen.A cumin keresztül is látszott a kis mosolya.Hihetetlenül zabálnivaló.Most rajta kaptam a kisasszonyt!Hetek óta tagadja ugyanis,hogy betudja kapcsolni a tévét.Valamelyik nap Martina is arra jött be,hogy megy a tévé.Rám volt fogva az egész,de valamiért kezdtem Lilire gyanakodni.Múltkor is kérdezgette hogyan működik a távirányító mert neki nem sikerült a lenti tévét bekapcsolnia.Pár percig várakoztam még az ajtóban,kíváncsian.Semmi nem történt,tovább nézte a mesét.Besétáltam mire sietve keresni kezdte a távirányítót a takarójában.
De nem találta meg.Ijedten nézett felém."Bocsánat apu!Én nem akartam bajt okozni...csak képtelenség kibírni Kayden mellett a sötétséget.Miért kell lehúzott ablakkal aludnom?"-Ó!Szóval innen fúj a szél.Fél a sötétben.Kayden reggelente olyan fél nyolcig alszik.Lili viszont már 7 körül fent van mindig.Leültem a kiságyának a szélére.Az ölembe emeltem."Figyelj,Kayden a kórházban is rosszul aludt.A doki bácsi javasolta hogy lehúzott redőnnyel aludjon.És látod bevált csak a tévé zaja felébresztette most is."-"Értem én...nem vagyok butus apu."-Elnevettem magamat,ugyanolyan makacs mint én.Nem tehet róla."Anyuval megbeszélhetjük hogy kapsz egy új szobát de ahhoz ma jól kell viselkedned.Mindjárt itt lesznek a fiúk.Ő rájuk lesztek bízva amíg én elmegyek anyuval a kórházba."-Igyekeztem rövid fogni hogy összekészülődjenek mire átadjuk őket a srácoknak.Lili el is kezdett öltözni,addig én kicseréltem Kayden pelusát,ráadtam a napi ruháját.A pelenkázótól hátra lépve csodáltam meg a remek művemet.Akkor is jól áll neki a sapi!
"Apa ha készen vagy,lejössz reggelit csinálni nekem?"-Ugra bugrált a folyosón rám várakozva."Kincsem egy pillanat.Itt van Kayden a cumid,lemegyünk hamizni egy kicsit."-Sikerült felvennem anélkül hogy a menő sapija leesett volna róla. Lementünk a konyhába és beültettem az etetőszékbe.Amíg megcsináltam a reggelijüket,Lili szóval tartotta a kisuraságot.
"Oké,csücsülj le a helyedre."-Beült legbelülre betakarva magát egy takaróval amit az éjjel otthagytam."Jóétvágyat.Ez pedig a tied."-Adtam oda a meleg cumisüveget Kadyennek amit rögtön inni kezdett.Biztos nagyon éhes lehet.Elpakoltam a koszos dolgokat a mosogatóba,a két kávét kiöntöttem az utazós poharainkba majd elindultam a lépcsőn a Picimért.Gyorsabb volt nálam és fel is volt öltözve,míg én magamra nézve rossz látványt nyújtottam.Egy régi,szürke melegítő gatya volt rajtam és egy pókemberes póló.A hajam pedig szanaszét állt,ráadásul álmos voltam.Valamiért alig tudtam aludni az éjjel.Csak forgolódtam egész végig.Kaptam egy szájra puszit."Jó reggelt.A csöppségek már lent vannak?A szobájukban nem találtam őket."-Indult meg lefelé.Sarkon fordultam hogy követni tudjam."Lebuktattam a kis Lilinket.Nagyban tévézett mikor ma reggel bekukkantottam hozzájuk.Ja és külön szobát szeretne,
megengedtem neki."-Meséltem el neki a reggeli eseményeket.
Éppen én is leültem volna az asztalhoz amikor csöngettek."Nyitom!"-Kiszaladtam a bejárati ajtóhoz,mire kiértem beengedték magukat a haverjaim.Lepacsiztunk miközben beljebb jöttek és levették a cipőjüket. Lili azonnal félre tolta a tányérját odaszaladva hozzájuk."CARLOS LOGAN JAMES!!"-Mind a hármukat szorosan megölelgette.Lili Carlosra tapadt."Szeretlek én is bogárkám,de hadd köszönjünk anyukádnak.Megengeded?"-Bólintás volt rá a válasza.Megrázva a fejem felkéredzkedtem hogy rendbe szedjem magamat.Húsz percre rá,indulásra készen voltam.Lekocogtam a lépcsőn."Szívem indulnunk kéne úúgy most rögtön."-Hívtam ki a konyhából amíg felvettem a cipőmet és megkerestem a kocsi kulcsokat.
"Jövök!Csak nehezen akartak a srácok elengedni.Hihetetlen hogy szinte minden alkalommal átjönnek mégis annyira megörülnek nekem ha látnak."-Nevetve hozzá tette,kabát felvevés közben.
"Ők már csak ilyenek."-Vontam meg a vállamat mosolyogva.A fiúkra néztem akik a konyha ajtóban álltak.Carlos Lilit vette magához,míg Logan babázott."Akkor mi elmentünk,a fontos telefonszámokat a hűtőn megtaláljátok,ebéd a hűtőben van.Mi meg majd jövünk és.-"-Martina eltakarta a kezével a számat."Mindent kézben tartanak.Mostmár nyugodj le.Néha még nálam is rosszabb vagy."Rázta meg bohókásan a fejét."Most kivételesen egyet kell értenem Martinával."-Kotyogott bele James.Kinyitotta Martina az ajtót."Értettem!Csendben leszek."-Feltettem a kezeimet,megadva magamat."Pompás,sziasztok!"- Ezzel magukra hagytuk őket.Remélve hogy nem szedik szét túlságosan a házat.
A kocsiba beszállva jöttem rá hogy a kávét bent hagytuk.Gyorsan beszaladtam érte.Oda adtam Martinának a két poharat a lehúzott ablakon keresztül ameddig vissza szálltam a kocsiba."Köszi bébi."-Adtam neki egy csókot.Kényelmesen hátra dőlt az ülésben."Mondtam neked mennyire nem akarok agyturkászhoz menni?"-Remek,itt tartunk megint.Sóhajtva válaszoltam neki,"Van itt egy kis gond.Nem egészen oda megyünk.
Figyelj,nem ettél sokáig szinte semmit.Tudni akarom jól vagy-e,lehet-e egyáltalán babánk még a közel jövőben emiatt,nincs-e valamilyen betegséged a háttérben stb.Jobb ha tisztázzuk ezeket."-Informáltm őt,elindulva a csendes kis utcában majd ráfordultam a főútra ami egyenesen elvitt minket a kórházig.
~~~~
Martina szemszöge:
Miután bejelentkeztünk,felmentünk a második emeletre.Kendall kinyitotta nekem a nehéz ajtót."Köszi.De akkor sem szeretnék itt lenni. Tudod jól."-Vágtam hozzá durcásan.Nem tehetek róla,a kórházaktól mindig is kirázott a hideg.A zöld falak olyan ridegek,meg rengeteget kell várni.A kellemetlen szagú fertőtlenítőről nem is beszélve.Leültünk egy két személyes padra.Kendall magához húzta a kezemet,összekulcsolva az ujjainkat.Gyengéden megszorította."Hamar végeznek a vizsgálatokkal bízz bennem.Ügyes leszel."-Próbált enyhíteni a hangulatot,de jól tudtam hogy a nőgyógyásznál is kért időpontot,azt pedig ki nem állhatom.Kizárt hogy én bemegyek oda.A fele várakozási időt elütöttük apró beszélgetésekkel,viccekkel. A másik felét pedig idegesen végig járkáltam a folyosón.
"Melissa Herison?"-Hirtelen felkaptam a fejemet amikor ajtó nyitás után az asszisztens szájából az én nevem hangzott el.Megdermedtem.Képtelen voltam bemenni a vizsgálóba.
"Itt vagyunk,máris megyünk"-Odajött hozzám felém tornyosulva megfogta a kezeivel az arcomat."Shh minden rendben lesz.Bátor vagy megtudod csinálni."-Kaptam egy puszit az orrom hegyére."J...jólvan.Te miattad bemegyek és végig csinálom."-"Ez a beszéd."-Csókolta meg a nyakamat majd bementem egyedül.Először el kellett mesélnem mit csináltam és azt is hogy koplaltattam magamat,majd megmértek,meghallgatta a doki a tüdőmet stb.Felvettem a pólómat amikor megszólalt."Kérlek az ujját húzd fel vért is veszünk tőled."-Ijedten néztem.Megráztam a fejemet,kizárt hogy vért vegyenek tőlem.Kiszaladtam a folyosóra.Kendall felnézett a nővérpultból.
Gondolom autogrammokat osztogatott.Sehol nem bírja ki hogy ne írjon alá párat a rajongóinak. "Hé!Bébi állj meg!!"-Kiejtette a kezéből a tollat utánam szaladva.Mindenki minket nézett.Utolért,elkapta a könyökömet és maga felé fordított átölelve engem."Miért rohantál ki?Mi történt?"-Elsimította a homlokomból a hajamat."Vért akartak tőlem venni.Én félek tőle!!"-Lehajtottam a fejemet Kendall mellkasát nézve.A doki odasétált hozzánk."Hölgyem kérem jöjjön vissza.Egy perc lesz az egész utána készen vagyunk teljesen és mehetnek is."-Próbált vissza terelni a vizsgálóba.
"Doktor úr máris megyünk.Ne haragudjon rá.Sok dolgon ment keresztül az elmúlt időszakban."-Kendall megfogta a kezemet és követtük a doktor urat.Belépve az ismert szobába,leültem a székbe ami az orvosi asztal mellé lett téve.Köhögést hallva felnéztem,Kendall állt előttem kérdő tekintettel."Cseréljünk helyet."-Csupán ennyit mondott majd az ölébe emelt és körém fonta az erős karjait.Elfordítottam a fejemet jobbra nehogy lássam amikor beszúrják a tűt a karomba.Minnél jobban remegtem annál erősebb lett Kendall fogása rajtam."Shh mindjárt vége.Már folyik a véred.Ügyesen csinálod bébi."-Puszilgatta a hajas fejemet.
"Készen vagyunk Martina.Ide nézhetsz mostmár."-Ezt hallva sikerült megnyugodnom Kendall ölében.Hátra hajtottam a fejemet."Mostmár haza mehetünk,holnap kapjuk meg az eredményeket."-Súgta a fülembe halkan.Aprót bólintottam."Megcsináltam."-Büszke voltam magamra még ha le is kellett fognia.
"Akkor holnap várjuk önöket a tesztek eredményeivel.További szép napot."-Köszönt el tőlünk a doktorom.Mi is viszont kívántuk majd sietve kijutottunk a kórházból.Beszívtam a friss levegőt amíg Kendall előállt a kocsival a kórház bejáratához.Kinyitottam a kocsi ajtót és beszálltam becsapva magam után az ajtót."Ez gonosz húzás volt tőled Schmidt ugye tudod?"-Valamiért mindig a vezeték nevét használom csak ha mérges vagyok rá vagy rosszat tett.Egy mosollyal megvonta a vállát engem figyelve.A gödröcskéi is megjelentek."Hogy tehetem jóvá mégis?"- Játszott rá a szerepére.Elfordultam nevetés közben nehogy meglássa."Halottam ám,szóval?"-Rákanyarodtunk a főútra.
"Habfürdő és egy masszázs csodás lenne."-Pirulva adtam a tudatára.Megjelent az a pimasz mosoly az ajkain."Ha már rossz napod volt,tegyük emlékezetessé.Beosonunk Logan kérójába és ott töltjük az éjszakát.Tudom hol van a pótkulcsa.El lesznek ők a kicsikkel.Plusz neki van jakuzzija is meg pezsgője otthon.Kihagyhatatlan ajánlat."-Bújt oda vezetés közben egy csókért."Élvezzük ki minden percét!!"- Ujjongva a levegő emeltem a karjaimat."Imádlak!"-Nézett ámulva engem.
Lili felhúzott térddel hanyatt feküdve nézte a tévét amin valamilyen furcsa mese ment,Kayden pedig csendesen cumizott.Nehezen felemelte a fejét hason feküdve hogy rám nézzen.A cumin keresztül is látszott a kis mosolya.Hihetetlenül zabálnivaló.Most rajta kaptam a kisasszonyt!Hetek óta tagadja ugyanis,hogy betudja kapcsolni a tévét.Valamelyik nap Martina is arra jött be,hogy megy a tévé.Rám volt fogva az egész,de valamiért kezdtem Lilire gyanakodni.Múltkor is kérdezgette hogyan működik a távirányító mert neki nem sikerült a lenti tévét bekapcsolnia.Pár percig várakoztam még az ajtóban,kíváncsian.Semmi nem történt,tovább nézte a mesét.Besétáltam mire sietve keresni kezdte a távirányítót a takarójában.
De nem találta meg.Ijedten nézett felém."Bocsánat apu!Én nem akartam bajt okozni...csak képtelenség kibírni Kayden mellett a sötétséget.Miért kell lehúzott ablakkal aludnom?"-Ó!Szóval innen fúj a szél.Fél a sötétben.Kayden reggelente olyan fél nyolcig alszik.Lili viszont már 7 körül fent van mindig.Leültem a kiságyának a szélére.Az ölembe emeltem."Figyelj,Kayden a kórházban is rosszul aludt.A doki bácsi javasolta hogy lehúzott redőnnyel aludjon.És látod bevált csak a tévé zaja felébresztette most is."-"Értem én...nem vagyok butus apu."-Elnevettem magamat,ugyanolyan makacs mint én.Nem tehet róla."Anyuval megbeszélhetjük hogy kapsz egy új szobát de ahhoz ma jól kell viselkedned.Mindjárt itt lesznek a fiúk.Ő rájuk lesztek bízva amíg én elmegyek anyuval a kórházba."-Igyekeztem rövid fogni hogy összekészülődjenek mire átadjuk őket a srácoknak.Lili el is kezdett öltözni,addig én kicseréltem Kayden pelusát,ráadtam a napi ruháját.A pelenkázótól hátra lépve csodáltam meg a remek művemet.Akkor is jól áll neki a sapi!
"Oké,csücsülj le a helyedre."-Beült legbelülre betakarva magát egy takaróval amit az éjjel otthagytam."Jóétvágyat.Ez pedig a tied."-Adtam oda a meleg cumisüveget Kadyennek amit rögtön inni kezdett.Biztos nagyon éhes lehet.Elpakoltam a koszos dolgokat a mosogatóba,a két kávét kiöntöttem az utazós poharainkba majd elindultam a lépcsőn a Picimért.Gyorsabb volt nálam és fel is volt öltözve,míg én magamra nézve rossz látványt nyújtottam.Egy régi,szürke melegítő gatya volt rajtam és egy pókemberes póló.A hajam pedig szanaszét állt,ráadásul álmos voltam.Valamiért alig tudtam aludni az éjjel.Csak forgolódtam egész végig.Kaptam egy szájra puszit."Jó reggelt.A csöppségek már lent vannak?A szobájukban nem találtam őket."-Indult meg lefelé.Sarkon fordultam hogy követni tudjam."Lebuktattam a kis Lilinket.Nagyban tévézett mikor ma reggel bekukkantottam hozzájuk.Ja és külön szobát szeretne,
megengedtem neki."-Meséltem el neki a reggeli eseményeket.
Éppen én is leültem volna az asztalhoz amikor csöngettek."Nyitom!"-Kiszaladtam a bejárati ajtóhoz,mire kiértem beengedték magukat a haverjaim.Lepacsiztunk miközben beljebb jöttek és levették a cipőjüket. Lili azonnal félre tolta a tányérját odaszaladva hozzájuk."CARLOS LOGAN JAMES!!"-Mind a hármukat szorosan megölelgette.Lili Carlosra tapadt."Szeretlek én is bogárkám,de hadd köszönjünk anyukádnak.Megengeded?"-Bólintás volt rá a válasza.Megrázva a fejem felkéredzkedtem hogy rendbe szedjem magamat.Húsz percre rá,indulásra készen voltam.Lekocogtam a lépcsőn."Szívem indulnunk kéne úúgy most rögtön."-Hívtam ki a konyhából amíg felvettem a cipőmet és megkerestem a kocsi kulcsokat.
"Jövök!Csak nehezen akartak a srácok elengedni.Hihetetlen hogy szinte minden alkalommal átjönnek mégis annyira megörülnek nekem ha látnak."-Nevetve hozzá tette,kabát felvevés közben.
"Ők már csak ilyenek."-Vontam meg a vállamat mosolyogva.A fiúkra néztem akik a konyha ajtóban álltak.Carlos Lilit vette magához,míg Logan babázott."Akkor mi elmentünk,a fontos telefonszámokat a hűtőn megtaláljátok,ebéd a hűtőben van.Mi meg majd jövünk és.-"-Martina eltakarta a kezével a számat."Mindent kézben tartanak.Mostmár nyugodj le.Néha még nálam is rosszabb vagy."Rázta meg bohókásan a fejét."Most kivételesen egyet kell értenem Martinával."-Kotyogott bele James.Kinyitotta Martina az ajtót."Értettem!Csendben leszek."-Feltettem a kezeimet,megadva magamat."Pompás,sziasztok!"- Ezzel magukra hagytuk őket.Remélve hogy nem szedik szét túlságosan a házat.
A kocsiba beszállva jöttem rá hogy a kávét bent hagytuk.Gyorsan beszaladtam érte.Oda adtam Martinának a két poharat a lehúzott ablakon keresztül ameddig vissza szálltam a kocsiba."Köszi bébi."-Adtam neki egy csókot.Kényelmesen hátra dőlt az ülésben."Mondtam neked mennyire nem akarok agyturkászhoz menni?"-Remek,itt tartunk megint.Sóhajtva válaszoltam neki,"Van itt egy kis gond.Nem egészen oda megyünk.
Figyelj,nem ettél sokáig szinte semmit.Tudni akarom jól vagy-e,lehet-e egyáltalán babánk még a közel jövőben emiatt,nincs-e valamilyen betegséged a háttérben stb.Jobb ha tisztázzuk ezeket."-Informáltm őt,elindulva a csendes kis utcában majd ráfordultam a főútra ami egyenesen elvitt minket a kórházig.
~~~~
Martina szemszöge:
"Melissa Herison?"-Hirtelen felkaptam a fejemet amikor ajtó nyitás után az asszisztens szájából az én nevem hangzott el.Megdermedtem.Képtelen voltam bemenni a vizsgálóba.
"Itt vagyunk,máris megyünk"-Odajött hozzám felém tornyosulva megfogta a kezeivel az arcomat."Shh minden rendben lesz.Bátor vagy megtudod csinálni."-Kaptam egy puszit az orrom hegyére."J...jólvan.Te miattad bemegyek és végig csinálom."-"Ez a beszéd."-Csókolta meg a nyakamat majd bementem egyedül.Először el kellett mesélnem mit csináltam és azt is hogy koplaltattam magamat,majd megmértek,meghallgatta a doki a tüdőmet stb.Felvettem a pólómat amikor megszólalt."Kérlek az ujját húzd fel vért is veszünk tőled."-Ijedten néztem.Megráztam a fejemet,kizárt hogy vért vegyenek tőlem.Kiszaladtam a folyosóra.Kendall felnézett a nővérpultból.
Gondolom autogrammokat osztogatott.Sehol nem bírja ki hogy ne írjon alá párat a rajongóinak. "Hé!Bébi állj meg!!"-Kiejtette a kezéből a tollat utánam szaladva.Mindenki minket nézett.Utolért,elkapta a könyökömet és maga felé fordított átölelve engem."Miért rohantál ki?Mi történt?"-Elsimította a homlokomból a hajamat."Vért akartak tőlem venni.Én félek tőle!!"-Lehajtottam a fejemet Kendall mellkasát nézve.A doki odasétált hozzánk."Hölgyem kérem jöjjön vissza.Egy perc lesz az egész utána készen vagyunk teljesen és mehetnek is."-Próbált vissza terelni a vizsgálóba.
"Doktor úr máris megyünk.Ne haragudjon rá.Sok dolgon ment keresztül az elmúlt időszakban."-Kendall megfogta a kezemet és követtük a doktor urat.Belépve az ismert szobába,leültem a székbe ami az orvosi asztal mellé lett téve.Köhögést hallva felnéztem,Kendall állt előttem kérdő tekintettel."Cseréljünk helyet."-Csupán ennyit mondott majd az ölébe emelt és körém fonta az erős karjait.Elfordítottam a fejemet jobbra nehogy lássam amikor beszúrják a tűt a karomba.Minnél jobban remegtem annál erősebb lett Kendall fogása rajtam."Shh mindjárt vége.Már folyik a véred.Ügyesen csinálod bébi."-Puszilgatta a hajas fejemet.
"Készen vagyunk Martina.Ide nézhetsz mostmár."-Ezt hallva sikerült megnyugodnom Kendall ölében.Hátra hajtottam a fejemet."Mostmár haza mehetünk,holnap kapjuk meg az eredményeket."-Súgta a fülembe halkan.Aprót bólintottam."Megcsináltam."-Büszke voltam magamra még ha le is kellett fognia.
"Akkor holnap várjuk önöket a tesztek eredményeivel.További szép napot."-Köszönt el tőlünk a doktorom.Mi is viszont kívántuk majd sietve kijutottunk a kórházból.Beszívtam a friss levegőt amíg Kendall előállt a kocsival a kórház bejáratához.Kinyitottam a kocsi ajtót és beszálltam becsapva magam után az ajtót."Ez gonosz húzás volt tőled Schmidt ugye tudod?"-Valamiért mindig a vezeték nevét használom csak ha mérges vagyok rá vagy rosszat tett.Egy mosollyal megvonta a vállát engem figyelve.A gödröcskéi is megjelentek."Hogy tehetem jóvá mégis?"- Játszott rá a szerepére.Elfordultam nevetés közben nehogy meglássa."Halottam ám,szóval?"-Rákanyarodtunk a főútra.
"Habfürdő és egy masszázs csodás lenne."-Pirulva adtam a tudatára.Megjelent az a pimasz mosoly az ajkain."Ha már rossz napod volt,tegyük emlékezetessé.Beosonunk Logan kérójába és ott töltjük az éjszakát.Tudom hol van a pótkulcsa.El lesznek ők a kicsikkel.Plusz neki van jakuzzija is meg pezsgője otthon.Kihagyhatatlan ajánlat."-Bújt oda vezetés közben egy csókért."Élvezzük ki minden percét!!"- Ujjongva a levegő emeltem a karjaimat."Imádlak!"-Nézett ámulva engem.
Nagyon jo lett:) Es orulok hogy tudtam segiteni:)
VálaszTörlésEn meg csak kb 1 eve olvasom a blogod de koszonom hogy a reszese lehettek annyira imadom:)!!
Siess a kovivel!:)