(113.rész) Mókás nap és kaja csata

Jó olvasást! Valamiért Taylor Swiftet hallgattam egész végig írás közben.Ez lett a legeslegaranyosabb rész amit valaha irtam :$

(2 komment után hozom a következő részt)

Martina szemszöge: 

Éppen Kendall mellkasán fekszem a kanapén.A film vége felé járunk.Nagyokat ásítottam mire felemelte a fejét felém fordulva."Hé az ott a telefonod?Tedd le.Tudod hogy nem szeretem a sunyi fotókat."-Próbáltam kiszabadulni az öleléséből,esélytelenül.Még szorosabban magához húzott.Mindketten nevető görcsöt kaptunk emiatt."Mond  hogy Spongyabob a király!"-Tőlem csak kuncogást kapott válaszul,a kép viszont elkészült.

Rögtön a megosztás gombra ment rá és kiválasztotta Logan nevét.Mohón rázni kezdtem nemlegesen a fejemet.Féltem,hogyha az a kép elküldődik,Logan lefújja az egész mulatozásunkat és azt egyáltalán nem szeretném.Nagyon is jól szórakoztunk eddig! Most tartunk a 3.filmnél,tele ettük magunkat muffinal,chipssel és minden édességgel amit Kendall előszedett a rejtek helyről. 

"Nyugi baba,réges rég alszanak.Reggel szokta csak megnézni a telefonját.Most pedig van kedved csinálni egy kis pizzát?Láttad mekkora konyhája van egyáltalán Logienak??Hatalmas azt elárulom.Tökéletes a kaja csatára is.A hűtője mindig tele van."-Mosolyra fordult pimaszul az ajka.Kinyújtózkodtam.Felkelt felém nyújtva a jobb kezét hogy kézen fogva mehessünk ki a konyhába.

Elámultam teljesen."Minek neki ekkora konyha ha nem is hív át minket főzni?"-Megtámaszkodtam a konyhapultnak dőlve hassal.Könyökölve figyeltem a férjemet ahogyan kinyitja a hatalmas fém hűtőt.Életemben nem láttam még ennyire tele pakolt hűtőt!Ellöktem magamat a pulttól odaszaladva hozzá, "Ó légyszi azt kóstoljuk meg.Úgy néz ki mint Logan anyukájának a híres pitéje.Biztos tele van töltve almával vagy áfonyával."-Előjött belőlem az éhesebbik felem."Ahogy a hercegnőm szeretné.És meg is esszük az utolsó falatig!"-Kontrázott rá.Kendallnek pontosan háttal álltam miközben azon agyaltam mit is ehetnénk még meg a pite után.Hirtelen a derekamnál fogva felemelt és felültetett az asztalra mire felsikoltottam.
Elhallgattatott egy finom csókkal.Az ámulattól megszólalni se tudtam.A szemem követte az alakját.

Hátra lépett az egyik fiókhoz,kivéve két kanalat majd visszajött hozzám.Adni akartam neki egy puszit de megrázta a fejét."Nyisd ki a szád.Hamm."-Egy nagy kanálnyi pitét bele tett a számba.Az édes íz rögvest bekapcsolta az agyamat.Képtelen voltam kibírni,megcsókoltam Kendallt akinek emiatt a kezéből kiesett a pite a földre.Nagy koszt csináltunk ezzel.Persze hogy a pités felével esett le!Megtörte a csókot azonnal.
"Baba ezt most ne.A bohóckodás miatt vagyunk itt,rémlik?"-Leguggolt hogy össze kaparja a tönkretett pitét.Felvonta az egyik szemöldökét amitől mindig röhögő görcsöt kapok.Most se volt másképp.
Annyira belefeledtkeztem a nevetésbe hogy leestem a konyhapultról,egyenesen a hátára.Félre gurultam a földön."Hoppsz!Ne haragudj!Esküszöm véletlen volt"-Tovább folytattam képtelen voltam abba hagyni.

Valami nedveset éreztem a homlokomon,és mire észbe kaptam,tele volt nyomva az arcom pitével ami a földön volt még percekkel ezelőtt.Fúj! "Kendall Schmidt!! Véged van!!"-Felkászálódtam sietve a padlóról a pultba kapaszkodva nehogy ismét elcsússzak."Nem is csináltam semmit.Teljesen ártatlan vagyok."-Válaszolta magabiztosan,hallani lehetett a kaján nevetését.Egy percig sem figyeltem rá,igyekeztem ugyanis össze szedni mindent ami por állagú ebben a konyhában.Volt a kezemben a kakaótól kezdve liszt meg sütőpor.A mosogató mellé lepakoltam a kis fegyvereimet.Kivettem a hűtőből 2 darab tojást és a hátam mögé rejtettem.Kendall eközben eltűnt.Pár perc elteltével egy kis kamerával jött vissza.Felállította az állványára és bekapcsolta."Mostmár mehet a csata."-Húzott magához átölelve.Kibújtam a kezeimmel és a feje búbjára törtem a két tojást. Tátott szájjal meredt rám teljesen meglepve.

"Ezt nem néztem volna ki belőled."-Kacsintott valamiért rám.Mielőtt bármit is mondhattam volna,a szám és az arcom is tele volt kakaóporral.Nagyokat köhögve a mosogatóhoz léptem a kezembe véve a lisztes tasakot.Ő ezt egy könnyed mozdulattal kitépte a kezemből a fejemre szórva az egészet.Én próbáltam elvenni tőle de nem eresztette el.Hátulról megfogott és nyakon szórt még egy kis jéggel amitől hangosan sikongatni kezdtem.

"Kendall segíts ne ne ne ez nagyon hideg!!"-Ugra bugráltam össze vissza a nappaliban,hogy kiessenek a kockák a pólómból.Még a kanapéra is felugrottam.Össze lisztezve a párnákat.Kendall utánam jött a kamerával a kezében.Furcsa módon a kamerához beszélt."És itt van az én szépséges feleségem akit eláztattam egy tasaknyi jéggel.Áucs biztos hideg volt.Úgy néz ki most mint egy fehér hógolyó"-Folyamatosan engem vett.Összenéztem vele,amikor eszembe jutott hogy simán leveszem a pólómat és megszabadulok a hidegtől,plusz Kendall se fog engem tovább filmezni mert melltartóban leszek.Önelégülten mosolyogtam miközben megtettem.Ahogy sejtettem rögtön eltakarta a tenyerével a kamerát."Hé ezt nem teheted meg!Még el akartam tőlük köszönni!Élő adásban voltunk!"-A lépcsőn állva hallgattam.

"Tudom,de saját magadat nem mutattad meg nekik pedig tiszta néger vagy és az orrod pedig lisztes haha!"-Nyújtottam ki rá a nyelvemet.Feliszkoltam az emeletre amilyen gyorsan csak tudtam mert félre dobta a kamerát és kergetni kezdett."SEGÍTSÉG!!ITT NEM IS LEHET ELBÚJNI SEHOVA."-Mondtam hangosan,rejtekhely keresés közben.Végig mentem egy fürdőszobán,irodán és egy kisebb filmnézős szobán is mire megtaláltam az erkélyt.Levegőmet visszatartva a ház falához simultam.Reménykedve,hogy nem talál rám.Egy buktató van,ő ismeri a házat,velem szemben aki azt se tudja merre van a mosdó.Lépteket hallottam ezért behunytam a szememet.Felkapott valaki és futni kezdett velem."Mit akarsz csinálni?"-Kérdeztem ijedten.Hiszen szinte félmeztelenül rohangál velem a karjaiban.

"Csak a medencéig megyünk.Nyugi baba,nem ejtelek el."-Ekkor ellazultam a karjaimban és élveztem ahogy lecipel a hosszú lépcsőn,egészen a medence pereméig.Talpra állított."Hozom a pezsgőt!Addig mártózz meg. Ne félj,kellemesen meleg a víz."-A mondatának a második felét már csak távolról hallottam.Körbe néztem a kertben.Jó magas fakerítéssel volt bekerítve,így nem szégyelősködtem.Levettem a nadrágomat és fehérneműben beugrottam a vízbe.Vizben lubickolva elgondolkoztam miért nem jártunk még Loganéknél ezelőtt.Még egy grillezős partit se szervezett ide.Pedig meglett volna a maga hangulata.

"Min gondolkozol ennyire?"-Jött felém Kendall egy tálcával.Egy egész pezsgős üveg volt rajta,két pohár és rengeteg nassolni való.Felcsillant a szemem.Odaúsztam a medence széléhez.Az államat a peremének támasztva.Leguggolt elém és kitöltötte kettőnknek a buborékozó italt.A tálcát félre tette a kávézó asztalra.A saját pezsgős poharát fogva bemászott mellém.Koccintottunk."Egészségedre.Mienk az egész nap."

A nap hátralevő részét a medencében töltöttük.Pancsoltunk,versenyt úsztunk,beugráltunk a medence széléről és még labdáztunk is.Nagyon hamar eltelt a délután.Kezdett lemenni a nap,én pedig vacogni kezdtem akaratlanul.Viszont nem akartam még bemenni,sokkal jobb itt a vízben mint bent a  kanapén fetrengeni."Nézd csak mit tudok!"Kendall ugrott még egy fejest a vízbe miközben én, magamat átölelve próbáltam melegen tartani a testemet.Esélytelenül mert a szám már kezdett lilulni jelezve hogy igenis szétfagytam.Amikor feljött a víz felszínére a mosolya azonnal alábbhagyott."Miért nem mondtad hogy fázol?"-Dörzsölgetni kezdte a karomat hátha felmelegszek.Nem tett semmit.A szám lila maradt az ajkaim pedig remegtek."Így is fázok még...."-Mondtam halkan.

Kiment belőlem az energia és talán be voltam csípve egy kicsit.Bár erre nem mernék fogadni.Kimászott a medencéből engem egyedül hagyva.Követtem a példáját,kimásztam a medencéből és ott álltam dideregve,vizesen."Hova mentél?"-Totyogtam oda hozzá hogy körém terítsen egy nagy törölközőt.A hirtelen kapott meleg megnyugtatott és odabújtam hozzá.Kitudja mennyi ideig állhattunk egyhelyben mikor hozzám szólt,"Jól esne neked most egy meleg fürdő?A konyhától a második ajtó jobbra lesz a fürdőszoba ajtaja."-Puszilt meg a homlokomon.Behozta tálcát és a poharainkat is miközben bementünk.

Kendall szemszöge: 

Felsöpörtem és letöröltem a pultot amit össze maszatoltunk teljesen.Ezek után tudtam csak neki látni a vacsora készítésnek.Találtam a mélyhűtőben fagyasztott zöldségeket,halat amit sikerült hamar megsütnöm és vágtam mellé egy kis petrezselymet díszítésnek.Pofás kis tányérat tettem össze neki.Bevittem a tányérjainkat a kanapé előtti kávézó asztalra.Második fordulóban pedig teát hoztam magunknak.Elvégre holnap vissza kell mennünk még a dokihoz.Nem szeretném hogy ittasan jelenjünk meg.Levágtam magamat a kanapéra és betakartam a lábamat.Kerestem valami érdekes tévéműsort hogy elüssem az időt amíg a Picim fent fürdik.Egy unalmas reklám blokk alatt kiindultam a mosdóba,mikor megcsörrent egy mobil.Az enyém nem lehetett mert kivan kapcsolva.Kizárásos alapon Martináé lesz az.Átkutattam érte az előszobát meg a nappalit.Megtaláltam a keresett mobilt a táskájában.Illetlenség volt bele nézni az üzeneteibe de a kórház nevét írta ki feladóként.Rögtön megnyitottam és pillanatnyi sokkot kaptam.Mert nem voltam képes elhinni amit benne írtak.Egyszerűen képtelenségnek gondoltam.Mégis ott állt feketén fehéren a telefon kijelzőjén.Egy sms ami mindent tönkre tehet.Tényleg mindent.

Martina szemszöge:

Ilyen kellemesen még soha nem zuhanyoztam.Logannél még a zuhany fülkében is világit a plafon!El is időztem bent egy darabig énekelgetve mindenfélét.Kilépve a vízsugár alól,magam köré tekertem a törölközőt mert rájöttem,hogy nincsen tiszta ruhám.

Egyedül Kendall tud adni valamit Logan ruhái közül,hiszen tudja mi merre van ebben a hatalmas házban.Lekapcsoltam kifele menet a lámpát a fürdőszobában és a lépcső felé vettem az irányt.Igen kellemes illat csapta meg az orromat.Kendall vacsit csinált volna?!Imádom érte,mindig annyira gondoskodó és aranyos.Vigyáz rám amiért hálás vagyok.Leérve a lépcsőn,megdermedve találtam rá.A hátára tettem óvatosan a kezemet mire ijedten megfordult."Én...te....rákos vagy."-Bambán néztem egy darabig majd megráztam a fejemet.Az teljes képtelenség.Jól vagyok!

Nemrég született meg Kayden....oké volt az egy éve talán,azonban biztos nem lehetek rákos.Semmi bajom nincs.Térdre rogytam egy szál törölközőben.Homályos lett a látásom ahogy csendben kitört belőlem a zokogás."Nem akarok meghalni..."-Küszködtem a beszéddel.Két meleg kar átölelt hátulról és édes dolgokat suttogott a fülembe.A szivem hevesen vert,az agyam pedig leblokkolt.....Lehet hogy így ér véget a mi történetünk?