(116.rész) Búcsúzás

Itt is van az újabb rész! :) 
Aláfestő zenének pedig indítsátok el ezt a videót.A könnyek garantáltak.Előre is sajnálom.Én is elsírtam magamat a végén....2 kommentet kérek és hozom a folytatást<3

James szemszöge:

Egy órája ülök Lili mellett a földön de nem akar semmi áron meghallgatni.Nagyot sóhajtva ismét bele kezdtem,"Lili ne csináld.Először is apud megöl ha megtudja mennyire megbántottalak,
másodszor pedig nem haragudhatsz rám hetekig.Lehet hogy még pár hétig mi fogunk rátok vigyázni.Akkor is ezt csinálnád velem?"-Mocorgást hallottam majd belekuporodott az ölembe.A kicsi hangján szólt,"Szeretlek James bácsi.Kisujj béke?"-Édesen felém mutatta a kezét.Összekulcsoltuk az ujjainkat."Kisujj eskü.Örülök hogy kibékültünk.Kérsz gumicukrot?"-Gondoltam megkoronázzuk a békülésünket.Erre Carlos lentről felkiabált elszúrva a varázslatos pillanatot,"Ideért Vivi! Gyertek le."-A hangjában is hallani lehetett mennyire megkönnyebült. Hiszen mostmár 3-an vagyunk a házban 2 gyerekre leosztva.

Lili sikongatni kezdett és sebesen leszaladt a lépcsőn.A cukros ajánlatomat is figyelmen kívül hagyta.Rá kellett szólnom,hogy óvatosabban."Nekem van elsőbbségem a köszöntésében kisasszony!!"-Túl késő volt.Átvette a szerepemet és agyon ölelgette Vivit mire én a lépcső aljához értem.Ott ácsorogtam a falnak támaszkodva.

"Hogy vagy hercegnő?Hallottam anyuval mi történt.Megvisel?"-Nagyra nőttek a szemeim.Engem észre se vesz."Tudjátok mit akkor én kint leszek a konyhában.Szóljatok ha szükség van rám." -Egy pillanatra se vettem magamra az ügyet,inkább volt vicces mint bosszantó.Megláttam a finom reggelit a konyhapulton.Azonnal elővettem egy tányért a szekrényből tele pakolva minden finommal.Kiültem a nappaliba tévét nézni miközben enni kezdtem.Valaki a hátam mögül kivette a kezemből az evőeszközt.Hátra fordítottam a fejemet.Hirtelen megcsókolt a lágy ajkaival."Tudom ki vagy.Ide ülsz mellém?Kéérlek"-Paskoltam meg az ülést magam mellett hatalmas mosollyal."Persze.Hogyan bírtok a picikkel? Lili nem borított még ki téged?"-Vivi nagyon is jól ismeri milyen bohócságokat képes művelni ha nem figyelünk oda rájuk akár két percre se.Megráztam a fejemet,egy nagy falatot harapva a palacsintából."Tegnap este lent tévéztünk Carlossal az esti fürdetés után,mikor álmosan Lili mellénk bújt a kanapén.És Yumára azt mondta hogy pofa be.Esküszöm nem mi tanítottuk meg rá!

Ma pedig Kendall pókemberes alsójában táncikált össze vissza.Cserébe sarokbüntit kapott 4 percre."-Magamhoz húztam szorosabban a barátnőmet.Annyira hiányzott az elmúlt hetekben.Sokat segített a szüleinek az üzletben ezért csak kevésszer tudtunk találkozni.Én addig igyekeztem eltölteni a szabadidőmet értelmes dolgokkal. Például Logannel leugrottunk a partra szörfözni másnap meg a srácokkal mentünk vidámparkba.Minden belefért a szórakozás címszóba...ezidáig.Mostmár a kórházi látogatás fog a rutinunkká válni azt hiszem.Bírom Martinát ne érts félre,de ez az egész rosszkor történt.Nemrég jöttem össze Vivivel és szeretném minden időmet vele tölteni,a gyerekvigyázás meg kórház mellett ennek egyszerűen lőttek.Viszont Lili őrűltködései mindenért kárpótolnak.

"Ti büntetést is kiszabtok?Ez nekem újdonság."-Levette a felsőjét a két mondat között,nekem pedig végig vándorolt a karcsú felső testén a szemem.Már bikini felsőben jött,így kihagyta az átöltözést.Megpöckölte az orromat amitől megráztam a fejemet.Rögtön ráfigyeltem.

"Csobbanjunk egyet,nagyon meleg lesz ma, a rádióban is bemondták.Hozom a kicsiket."-A mellkasomra nyomta a kezemet egy gyors szájra puszi erejéig.Türtőztetnem kellett magamat.Az ajkamba haraptam.Felszaladt az emeletre lehozni Kaydent és Lilit mert fent legóztak a szobájukban."Okés,addig átveszem a fürdőgatyámat meg viszek ki limonádét és fürdős matracokat!"-Kimentem a konyhába megcsinálni az üditőket,mindent felpakoltam egy tálcára.Ezek után a garázsból kihalásztam a medencés játékokat.Természetesen minden egy eldugott dobozban hevert.Nagyon macerás volt kiszedni mindent a papír dobozból.A hónom alá kaptam két fürdős matracot,a másik kezemmel pedig a karúszókat szorongattam.A kertbe kiérve,Kayden és Lili a medence szélén áztatták a lábacskáikat hangosan nevetgélve.Carlos már javában úszott,Vivin pedig egy rohadt szexi bikini volt.Képtelen voltam vissza fogni magamat.

"Carlos megfognád Kaydent?Vivivel van egy kis elintézni valóm."-Mindketten furcsán néztek rám.Megvontam egyszerűen a vállamat.Kihúztam őt a vízből be az üres házba."James hallasz?Mit kell elintéz.-"Kénytelen volt csendben maradni a csókunk közepette.Egyre hevesebb csókcsatába keveredtünk a falnak támaszkodva.Éreztem hogy képtelen nekem ellenállni.A bal kezem a fürdőmelltartójának a masnijához vándorolt.Sikerült egy húzással kibontanom.Vivi felsikoltott ijedtében."James mit művelsz?"-A bejárati ajtóban zörgött valaki a kulccsal majd bejutott több próbálkozás után.Kaján hanggal Logan odaszólt
nekünk."James ezt inkább a szobában kéne nem a kicsik szeme előtt!"-Ledobott egy üres táskát a fotelra,szusszanva egyet.Vivi igyekezett takarni magát amennyire csak tudta.A háta mögé mentem és visszakötöttem a masniját."Ne haragudj szívem,elkapott a hév.Őrjítően nézel ki Martina bikinijében.Most értettem meg igazán Kendallt.Már mióta próbálta nekem ezt elmondani de nem esett le."-Miközben ezt ecseteltem,vörös lett egészen az arca.Karon ütött játékosan.

Logan odajött hozzánk ivi vállát átkarolva,"Nyugodj meg csak a hőség beszél belőle.Kontroll alatt tudja általában tartani az érzéseit amit onnan lentről kap."-Gunyorosan rám villantott egy vigyort.Ekkor gondoltam jobban bele,hogy nem tudjuk Logan mégis miért jött vissza a kórházból.

"Logan?Kendallnek viszel be tiszta ruhákat?"-Kérdeztem mert egész reggel nem láttam itthon Kendallék házában este óta.Bólogatni kezdett,"Igen össze pakolok pár holmit neki meg magamnak is aztán indulok vissza a kórházba.Ma csinálják meg a tesztjeinket hogy tudunk-e Martinának donort adni."-Elhadarta egyben egy szuszra.Meglepődtem ezen.Egyedül én nem tudok a donoros dologról?Carlos allergiás a gyógyszerekre ezért őt alapból kizártuk.Félre toltam Vivit az útból,mikor felszaladtam Logan után a lépcsőn. A szekrényben kutakodott sietősen.Minden nagyobb ruhát és pulcsit félre dobott az ágyon.Ilyen melegben semmi hasznát nem vennék úgysem.

"Engem miért nem kértetek meg hogy Martina donora lehessek??Mit fogtok csinálni ha egyikőtök sem lesz megfelelő??Mond meg!!"-Teljesen kiakasztott ez a helyzet.Kitéptem a kezéből a táskát az ágyra dobva.Őt pedig a szekrénynek nyomtam."Teljesen rendben van ha egy mozizásról lemaradok veletek,de ennek komoly súlya van.Meg kell értened.Hadd menjek be én is....kérlek.Hátha tudok segíteni.A közös nyarunkat Vivivel úgyis bebuktuk."-Kaptam egy öklöst az állkapcsomhoz.Nagy szemekkel néztem le a haveromra aki egy fejjel alacsonyabb nálam,mégis megtudta ezt tenni velem.

"Ne azért akarj neki segíteni mert úgyis romokban van a nyarad.Ez hatalmas baromság még tőled is.Inkább maradj itthon babyszitterkedni a gyerkőcökre.Ehhez legalább értesz."-Ez fájt!Mindketten olyasmit mondtunk amit egy percig sem gondoltunk komolyan.

"Megyek veletek,vita lezárva."-Öt percnyi csend után segítettem bepakolni a ruhákat az utazós táskába.Logannek sikerült a fürdős cuccait összeszedegetni ezért azt is betettük.A vállamra kaptam a nehéz táskát.Három adagnyi ruhát gyömöszöltünk bele.A hátsó udvaron keresztül mentünk ki a kocsihoz.Vivi kimászott a medencéből hogy utánunk szaladhasson."Várjatok.James válthatnánk pár szót mielőtt elmentek?Fontos lenne."-Odaadtam Logannel mindent a kezeimből,hogy addig be tudjon pakolni a csomag tartóba."Tényleg siess.Egy óránk van a vizsgálatig.Muszáj időben odaérnünk."-Figyelmeztett Logan."Jólvan haver,felfogtam.Két perc és megyek."-Visszasétáltam a medencéhez.A szemem sarkából láttam,hogy Logan beült a kocsiba.Ott várakozott rám.

"Tesó sok sikert!Drukkolunk nektek."-Szólt Carlos nekem.Aprót bólintottam."Sikerülnie kell,különben elveszítjük."-Mire a jobbomra néztem Vivi sehol sem volt.Carlos az ajtó felé biccentett.Remek.Bementem a hátsó terasz ajtón.Először Lilinek mondtam rosszat most meg a saját barátnőmnek,még mi jöhet ezek után??
A konyhapult tövében találtam meg a szívemet.Teljesen elvolt kenődve a sminkje.Leültem mellé,magamhoz húzva a reszkető testét.Megpusziltam a haján."Tudod nem azt akartam mondani....de a halál is benne van a kimenetelben.Sajnálom."-Szorongatni kezdte a csuklómat,ahogy belém kapaszkodott.Egyre nehezebben vette a levegőt.Rossz volt őt így látnom leginkább a tehetetlenség miatt.

"Hé,nézz rám.Az orvosok azon vannak,hogy megmentsék Martinát.Vigyáznak rá."-Vivi kimászott az ölelésemből és rugdosni kezdte a szekrény oldalát,lelkileg túlságosan hatalmas teher hárul rá.A legjobb barátnője haldoklik.Közülünk ő fog a legtöbbet veszíteni.Nehéz lesz majd tovább folytatni a megszokott életünket ha ő már nem lesz köztünk.Utálok ebbe belegondolni.

"A doki azt mondta nekem a kórházban hogy nem fog segíteni neki semmilyen kezelés.Túl fiatal a szervezete."-Zokogott a vállamon.Carlos szerencsére bejött a házba valamiért.Kinyitotta a hűtőt egy hideg vizes palackot kivéve.Megfordulva összeért a tekintetünk.Tátogva mondtam neki,"Segíts mennem kell.Vedd át."-Fél perc se telt el,Vivi már Carlos karjaiban sírt én pedig kiszaladtam Loganhez.Fogalmam sem volt mi fog majd fogadni a kórházban.Mennyire romlott le Martina állapota?Meg lehet látogatni?-Ehhez hasonló kérdéseken agyaltam a kórházba menet.Egy idő után be kellett látnom,ez semmihez sem vezet.Hátra dőltem az ülésben kifele bámulva az ablakon.

Kendall szemszöge:

A Picim annyira nyugodtan aludt a dalolgatás után,ezért  simán le tudtam fektetni az ágyába én pedig a fotelba elhelyezkedtem egy kis tévét nézve.Olyan pár óra elteltével kopogtak a szoba ajtón.Frászt kaptam hogy a biztonságiak-e vagy sem.Szerencsére kaptam rögtön egy smst Logantől,hogy nyissam ki itt vannak Jamessel.Felkeltem és meglepődtem mikor egy fiatal nővér jött be velük együtt.

"Jónapot,sziasztok.Ezt a köntöst kellene mind a hármatoknak felvenni majd vért fogok venni.Ezután pedig 1-1 órára be kell feküdnötök egy kórterembe ahol infúzión megkapjátok a tesztanyagot és megcsináljuk a gyors tesztet.Rendben?"-Nézett minket kedvesen.James elvette tőle a  kék kórházi hálóingeket.Hamar át is vedlettünk.Kicsit kényelmetlen volt mert tényleg hátul kivágott volt az egész.De muszáj volt.A nővér leültetett minket a kanapéra és egyesével vért vett tőlünk.Mire Jameshez ért,teljesen megszeppent a fiú."Tudja mit,én inkább visszalépek."-Kiszaladt a folyosóra.Nekem kellett visszahoznom a szobába."James nagy vagy már,ne félj egy tűtől ami megmenthetné Martinát.Kérlek...."-Szinte könyörögtem neki addigra.Sóhajtott egyet,tudta mennyire igazam van.Miután ezen túlestünk,megittunk egy pohárnyi kék löttyöt és befeküdtünk az ágyba,a tesztet várva. Elsőként én kerültem sorra.Az egészből a nővérre való mosolyom maradt meg.A többie az teljes homály.

Minden nehézség nélkül megcsinálták a tesztemet,azonban Logan a tesztanyagtól rosszul lett ezért lekellett a dokiknak venniük a megfelelő donor listáról.James maradt utolsóként,meglepetésemre az iménti tű iszonyától függetlenül szó nélkül tűrte a vizsgálatot.Elkezdtem a plafon bámulni,ahogy Martinán jártak a gondolataim.Valamelyik szobában most ő is a plafont nézheti és kettőnkön gondolkozik.Este ugyanis kijelentette,hogy jobb lesz ha szépen elhagyom és keresek egy tökéletes anyukát a gyerekeinknek aki nem rákos és nem is haldoklik mint ő.Engem meg sem kérdezett mit szeretnék.Mivan ha én a nehezebb utat választom és segítek neki meggyógyulni??Szegénykém teljesen feladta.Muszáj lesz tennem valamit.
                                                                        ~~~~~
"Köszönöm az együttműködéseteket.Az eredményeket pár órán belül fogjuk tudni megmondani."-Mindent a tálcára pakolt,a vesetálba pedig a maradék tiszta tűket tette.Logan a fotelban ült unatkozva,ezért ő nyitott neki ajtót."Mi köszönjük!"-Mondta kifele menet.Mind a hárman kimentünk friss levegőt szívni.Egymás társaságában sétáltunk végig a hosszú zöld,barátságtalan folyosón.A nyugalmat egy nővérhívó gomb zavarta meg.Hangosan pittyegni kezdett a riasztó a nővér pultban."Hozzanak egy ampullányi tetranazolt!!Nagyon heves rosszulléte van a fiatal hölgynek!!"-Kiabálta az egyik orvos kihajolva a szobából.Két nővér azonnal intézkedett.Tovább sétáltunk lassan.James váratlanul oldalba bökött."Ne kapj frászt,de az nem pont Martina szobája...?"-Egymásra néztünk falfehéren."Sajnos de....srácok én ebbe bele fogok fáradni..."-Otthagyva a srácokat,a 213as szobába siettem.

Elállták az utamat az orvosok és nővérek.Elkiabáltam magamat."ENGEDJENEK BE!!!A FELESÉGEM...."-Ezek után olyat tettem amit még soha,végig verekedtem magam az orvosok között az ágyig.Sikerült megfognom a Picim kezét aki fehér arccal,fáradt szemekkel görnyedt a hányós lavór fölé.Folyton azt suttogta,hogy neki ez nem megy.Feladja.Bárcsak bízna magában....

"Mit adtak be neki amitől ennyire rosszul van??!!Megkéne gyógyítaniuk!!Most cseppet sem néz ki jól!!!"-Kiabáltam teli torokból az ott levő orvosokkal akiknek tátva maradt a szájuk.Mindenki engem nézett.Az érdekelt a legkevésbé abban a pillanatban.Lerúgtam magamról a belebújós cipőmet és bemásztam hozzá az ágyba.Az ölembe húztam,hátulról átkarolva a derekánál.A kezeiért nyúltam.Gyengén a nyitott kézfejembe helyezte a kezeit."haza.....menjünk..jó?"-Többet nem tudott kibökni."Meg kell várni az eredményeket.Most adtunk vért a nővérnek.Hunyd le szépen a szemed."-Mondtam neki lágyan,a kézfejét simogatva lassan.Mindenki félre állt az ágytól."Köszönöm."-Suttogtam halkan a személyzetnek.Tisztában voltam a veszéllyel hogy nem vagyok steril,lehet pont én fogom megölni egy baktériummal ami számomra ártalmatlan neki viszont halálos méregnek számít.Éreztem ahogy ellazul a testemnek dőlve.Valami csöpögni kezdett a kézfejemre.A szeméhez érve éreztem a meleg könnycseppeket a puha arcán.Csukva voltak a szemei,mégis sírt.Letöröltem a hüvelykujjamal a frissen kicsorduló könnyeit."Tudod mi jelent meg a szemeim előtt?Amikor elmentünk az első randinkra.Egész nap a vidámparkban bohóckodtunk,azután elvittél a mamádék kertjébe piknikezni.Iszonyatosan aranyos volt."-Mondta rekedten.Rendesen megmosolyogtatott az emléke annak a napnak.Olyan önfeledten tudtuk élvezni egymás társaságát,végevethetetlennek tűnt a vele töltött idő.

"Fiatalember most kaptam az értesítést hogy találtak donort a feleségének.Azonnal indulnunk kell.Tessék kint várakozni."-Vissza csöppentem hirtelen a jelenbe.Megértve teljesen a dolgot,belebújtam a cipőmbe miután kikeltem Martina ágyából.Hanyatt fekve bámulta megint a plafont.Rám se nézett.Ereje se volt hozzá.
Legszívesebben azon nyomban csókot nyomtam volna a szájára de megvoltak kötve a kezeim ezügyben.Fájó szívvel de kimentem a nyüzsgő folyosóra.A falnak dőlve lecsúsztam a földre.A fejemet a tenyerembe ejtve."Miért kell ennek megtörténnie?!!"-Kiabáltam fájdalmasan.Logan és James azonnal a segítségemre szaladtak.Vigasztalni akartak csakhogy itt már nem érünk el vele semmit."Elviszik egy másik kórházba ami 2 órányira van tőlünk....m...megcsinálják neki az életmentő műtétet.A kórház kapott donort."-Küszködtem a könnyeimmel ezúttal én is.A karomba töröltem az arcomat.Feltápászkodtam a földről.
Pontosan akkor nyílt ki az ajtó.Kilépett rajtam életem szerelme.A bal kezébe infúzió volt bekötve.Felöltöztették kabátba,gondolom a megfázás kivédése érdekében.

(a lap tetején levő videóban a zene 2:52-től ide való ha nagyon meghatóan szeretnétek végig olvasni innentől kezdve a maradék sorokat :) )

Könnyezve figyeltem a fáradt tekintetét.Ekkor értettem meg úgy igazán a helyzetet.Ő igenis harcol magáért és a kis családunkért,csak a maga módján.Soha nem lenne képes feladni a küzdelmet főleg nem egy betegséggel szemben.Darabokra tört a szivem."Jobb lesz ha sietnek,minden perc számít mostantól kezdve."-Parancsolta szigorúan az egyik nővér.Megjelent közben két mentős kolléga is."A hölgyet kell szállítani ugye?"-Kérdeztek rá."Igen máris amint elköszöntek egymástól."-Miért beszélnek így rólunk?Martina elengedte magát és odabújt hozzám egy szoros ölelésért."Hiányozni fogsz nagyon...."-Suttogta halkan a fülembe.Nem,nem nem!Kizárt,hogy nem látom többet.Szükségem van rá minden porcikámmal.Szótlanul álltunk egymást ölelve a folyosón.Sírni kezdtem rendesen addigra én is.Jamesék együttérzően néztek minket.

"Utolsó pillanat,vinnünk kell a hölgyet ne haragudjatok."-Félbe szakítottak minket a mentősök."Szeretlek,gondolj erre mielőtt elaltatnak.Kérlek...."-Fájt ezt kimondanom.Elhúztak minket egymástól és végig kellett néznem ahogy elsétált teljesen legyengülve a folyosón az infúziós állványt szorongatva.James megölelt hirtelen."Erős lány,ki fogja bírni.Bízz benne.Ő egy igazi kis harcos."-Tette hozzá Logan...