Sziasztok! Remélem nem sikerült túl ijesztőre,durvára. Ha tetszett a rész akkor hagyjatok egy kommentet nekem. Mostanában csak egy valaki (Vivi) ír visszajelzést,és nem tudom hogy azért nem irtok mert nem tetszik vagy már nem érdekel titeket a blog többé :) Szeretném tudni mivel kicsit ledöbbentett hogy 140 ember helyett márcsak 20-an néztétek meg a legutóbbi részeket.
Jó olvasást puszi!
Martina szemszöge:
Szombat reggel 11 körül jár az idő.Lili már rég reggelizett és lent játszik Kendallel. Áthívtam Carlost is,hogy besegítsen egy kicsit a takarításban hiszen imád takarítani.Kendall nem jeleskedik a rendrakásban egyáltalán,ezért nem is erőltetem rá a dolgot. Kész voltam a fürdővel mikor feljött Los a lépcsőn és megöleltük egymást."Hál istennek ideértél. Ezek ketten lent csak a kupit csinálják.Lassan már Lilit is képtelen vagyok rávenni hogy pakoljon el maga után.Ráfogja hogy az apja se tesz rendet akkor neki se muszáj."- Ráztam meg a fejem tehetetlenségemben.Az ágyunk tele volt vasalt ruhákkal amit még reggelizés után befejeztem. A fertőtlenítőszerek a padlón hevertek egy dobozban amiben tartom őket."Tegyél be egy mosást nyugodtan én addig rendbe teszem a játszós szobát és Lili szobáját."- Vette fel a műanyag dobozt a derekához szorítva.Rám mosolygott.
"Igazából most inkább leülnék. Nem mondtam Kendallnek el,de reggel hánytam. Még mindig émelyeg a gyomrom és nem érzem jól magam."-Fogtam meg a hasamat ösztönösen mire Los szája tátva maradt és levegőt is elfelejtett venni. "Te terhes vagy!!Tuti.Ó Kendall imádni fogja. El kellenne neki mondanod."- Mig ő boldogan ugrándozott szinte én arra koncentráltam nehogy megint rosszul legyek. Los megint sok dezodort használt és az egész szobában érezni lehetett."Los állj le.Nem lehetek terhes annyiszor nem is voltunk úgy együtt mióta Lili velünk van. Ne bolondozz velem.
Képtelenség lenne.Biztos nem volt jó már az hal amit tegnap ettem vacsira."- Nevettem el az egészet.Remélve,hogy Los lenyugszik és nem kerít belőle nagy ügyet ismerve őt."Nem,nem gyere."- A kezemnél fogva behúzott a fürdőszobába és megkereste az egyetlen egy csomag terhességi tesztet a gyógyszeres szekrényből ami mindennek az alján volt elrejtve vészhelyzet esetére.Soha nem kellett még használnom,nem terveztem hogy pont most fogom hasznát venni.Fiú létére Los nagyon is tisztában volt vele hogyan működik egy ilyen teszt.Rendesen meg is lepett ezzel!
Képtelenség lenne.Biztos nem volt jó már az hal amit tegnap ettem vacsira."- Nevettem el az egészet.Remélve,hogy Los lenyugszik és nem kerít belőle nagy ügyet ismerve őt."Nem,nem gyere."- A kezemnél fogva behúzott a fürdőszobába és megkereste az egyetlen egy csomag terhességi tesztet a gyógyszeres szekrényből ami mindennek az alján volt elrejtve vészhelyzet esetére.Soha nem kellett még használnom,nem terveztem hogy pont most fogom hasznát venni.Fiú létére Los nagyon is tisztában volt vele hogyan működik egy ilyen teszt.Rendesen meg is lepett ezzel!
"Ne agyalj rajta ennyit. Nem annyira vészes mint hiszed.Minden rendben lesz,ha pedig mégsem akarod a picit,simán elvetetheted van rá 1 hónapod. Most viszont fejezzük be a takarítást ha jobban vagy már."- Vette kézbe a dolgokat. Jobban rátermett Los a rendrakásra mint én! Nekem egyszerűen nem izgatja az agyamat.Lili mellett pedig nem is csoda."Szívem,letudnál ugrani lisztért a boltba? Sütit sütünk Lili babával csak nincs itthon elég. Addig össze keverjük a csoki krémet."-Kiabált fel lentről Kendall,fent alig lehetett hallani."Látod nincs megállás egy percre se. Figyelj én most elugrom gyorsan a boltba,de nekem bőven elég ha felmosol és elteszed a tiszta ruhákat.Ne vidd túlzásba."- Nyúltam a tárcámért és egy táskáért megölelve Carlost köszönet képpen. Direkt nem tettem el mobilt,hiszen csak pár utcányira van a kisbolt és hamar jövök úgyis."Megleszek menj csak. Lili nem bír sokat várni ha sütiről van szó."- Nevetve elpakolta a fertőtlenítő szereket a folyosón levő szekrénybe. Percekkel később már kint voltam az ajtón. Nagyon szép idő volt egy felhő sem volt az égen.Lili mindig elkísér a boltba de most jobban elvan a süti készítéssel minthogy eljöjjön velem. A bolt egy kedves hölgyé és Lili mindig kap tőle valami apróságot mindig. A boltban hamar meg is találtam a lisztet és oda vittem a kasszához. Köszöntem az eladónak és vártam.
"Hogy hogy Lili nincs veled? A kis tündérke mindig feldobja a napomat.Olyan aranyos egyem meg. 250ft lesz. Ez pedig Lilié,add át neki üdvözletemet."- Tette hozzá a nyalókát a liszt mellé be a táskába."Köszönöm!És természeten átadom. Viszlát!"- Kilépve a boltból megcsapott újra a meleg.Nem tudom miért de nagyon nem viselem jól a meleget. Rendesen megszédültem. A falnak támaszkodva vártam pár percet mire elmúlt. Tovább sétálva az utcán a hátam mögül hallottam egy kocsit közeledni felém,de nem gondoltam semmi rosszra. Annyira forgalmas ez az utca hogy szinte már megszokott a sok autó erre fele.Amint megnéztem milyen autó is halad mellettem kinyílt az oldalsó ajtaja és időm se volt reagálni rá. Egy mozdulattal valaki befogta a számat és berántott a furgonba majd felgyorsítva elhajtott velem a hátsó térben. Fájni kezdtek a csuklóim,ekkor jöttem rá,hogy lehet bajban vagyok. Méghozzá iszonyatosan nagyban.
Eközben Martináéknál,Kendall szemszöge:
A csoki máz készen lett,Carlos fent összepakolt és lement inni. Furcsán nézett Kendallre aki a pultnak dőlve állt keresztbe tett kézzel,csokis arccal. "Haver veled meg mi történt?Legalább finom?"- Poénkodott Carlos,mire Kendall rezzenéstelen arcot vágva rávágta."Lili csak besegített a keverésben és gondolta meg kell kóstolnom mindenképp.Nála egy úgy nézett ki hogy fogta a fakanalat és tiszta csokisan a számhoz nyomta szó nélkül. De még hátra van a tészta úgyhogy még tartalékolom a mosakodást."- Rázta meg a fejét Lilit nézve. Mire ő ártatlanul megrázta a fejét,tovább kutyulva a
"Ajj mikor jön már anyu haza. Csak lisztéjt ment igaz apu?"- Lili a pulton térdelt,hozzányomott arccal az ablakon kukucskált kifele."Óóó ott egy szép fekete autó nézzétek! Ilyen még nem ment el itt.Látjátok?Ú de nagy."-Ámuldozott nagyokat. Carlosék is kinéztek az ablakon félre húzva a függönyt.
"Építenek valamit az utcában vagy mi?"-Kérdezte Carlos érdeklődve."Fogalmam sincs.Biztos valaki rendelt egy nagy bútort vagy ilyesmi.Imádja bejelenteni ha új kocsit lát elmenni a házunk előtt.Ne kérdezd."- Röhögött levéve Lilit az ablakból."Menj szépen el kezet mosni,aztán mehetsz játszani. Be is engedheted Málnát eleget volt kint a napon. Hadd hűsöljön egy kicsit itt bent. Rendben hercegnőm?"- Mire a válasz egy bólintás volt és futott is a fürdőbe kezet mosni."Néha nehéz vele,de imádom a kiscsajt. Kérsz egy sört?"- Nyitotta ki a hűtőt kivéve belőle két sörör üveget.Carlos elvette az egyiket és kinyitották. "Ó de jó hideg. Ez kellett most. Mi lesz a sütivel így?Nem kellett volna már hazaérnie Martinának?"- Bementek mindketten a nappaliba ahol Yuma már a földön feküdt mosolyogva. "Carlos bácsi nézd szereti ha simogatod a pocakját. Látod hogy mosolyog miatta?Kipróbálod?"-Mondta csillogó szemekkel Lili,Málna mellett térdelve.Kendall felvont szemöldökkel Carlosra nézett."Na próbáld csak ki. Nem harap."- Simogatta meg a kiskutya hátát. Carlos Kendall kezébe nyomta a sörét és megsimogatta ő is. Lili éberen figyelte.
"Carlos maradsz ebédre? Apa a kedvencemet csinálja.Olyan finom husikát.Ülhetsz mellettem mert apa mindig anyut ölelgeti az asztalnál. Én mondom nekik hogy ez fúj de nem fogadnak szót."- Kuncogott Málna hasához bújva.A szőke haja az arcába szállt,eltakarva a fél arcát vele. Kendall ezt megdöbbenve hallgatta és nem hitt a fülének. A saját kislánya ilyen kicsi de már látja mikor ölelkeznek a szülei ami mondjuk nem pont az asztalnál való."Ha Kendall is beleegyezik maradok szívesen.Maradj úgy! Lefotózlak titeket.Kendall feküdj te is le melléjük."- Tette hozzá izgatottan telefonnal a kezében készen állva a képhez. Esküszöm hogy Carlos kitesz két Lilit is!!"Egye fene legyen! De csak Lili kedvéért! És többet ne kérj ilyenre."- Letettem a két sört a kávézó asztalra addig és lefeküdtem Lili mellé vices arcot vágva. Megvártuk míg elhangzik Carlos szájából a "3,2,1 csííz"- majd elcsattant a kép.Rögtön a sörömért nyúltam.
"Carlos idd meg a tiedet is,nehogy leverje Lili játszás közben.Nincs kedvem takarítani."- Az órát látva furcsa érzés fogott el,már egy órája bohóckodunk hármasban a nappaliban de a Picim még mindig nem ért haza. Szó szerint két utcányira van tőlünk a kisbolt ahova ment.Még ha a másikba is ment onnan is bőven hazaért volna. Kimentem a folyosóra hogy Carlosék ne halljanak belőle semmit és felhívtam. A telefon kicsöngött majd az ismert dallamot hallani véltem fentről. Gyorsan felszaladtam és ahogy gondoltam. Itthon maradt a telefonja. Kizárt hogy el tudom így érni. És fogalmam sincs hol lehet most.
Martina szemszöge:
A kocsi út igen rázós volt,többször is bevertem a fejemet mert nem tudtam megkapaszkodni a kocsi üres hátuljában hátrakötött kézzel. Fogalmam sem volt meddig mehettünk,mikor leállt a motor és két ürge kiszállt a vezető fülkéből majd nyílt a hátsó ajtó. Hunyorított szemekkel sehogy sem láttam az arcukat. Túl erős volt a fény a sötétség után. Az egyiknek volt valami a kezében és közeledtek hozzám.Lefogott az alacsonyabb srác míg a másik a hátam mögül az arcomhoz nyomott egy kendőt és pár másodperc után ájultan borultam a kocsi padlójára.
"Készen vagyunk,irány a rejtek hely!"- Beszélték meg a tervet egymással. De számomra semmi információval nem szolgáltak mivel minden kép megszakadt nálam azonnal.Hamarosan egy koszos matracon ébredtem. A kis ablakon kinézve láttam hogy már kint sötét van. A kezem még mindig hátra volt kötve és éhes,szomjas voltam nagyon. Nem is beszélve arról.hogy milyen jól jönne most egy kád meleg vízben való mártózkodás. Annyira beleképzeltem magam,hogy nem vettem észre mikor nyílt az ajtó. Egy középkorú férfi jött oda hozzám és adott egy takarót és párnát. Félve,de elvettem mert igazság szerint kezdtem vacogni. Itt lent hűvös lesz éjjel.
"Miért hoztak ide? Vigyenek haza!"- Remegve kimondtam.Otthon akartam lenni Kendallel és a pici manómmal.Hallgatni a nevetgélésüket,végig hallgatni az esti mesét az ajtóban állva.Éjszakai puszit adni neki és Kendall mellé bebújni a jó meleg ágyba.Biztos aggódik merre vagyok és a telefonom sincs nálam.
"Csak légy jó kislány és minden rendben lesz.Majd elengedünk,ha megkapom amit akarok. Jogom lett volna tudni az unokámról.De ti mit csináltatok? Eltitkoltátok,Kendall pedig folyton kapta a pénzt.Ez nem így megy.
Most pedig bepereltetek? Itt a válaszom rá. De ami a legjobb,hogy tudom megint terhes vagy.Bevan kamerázva a házatok. Ha Kendall nem adja meg amit kérek,búcsút inthetsz ennek a hasadban."- Mutatott a hasamra.Lenéztem és el akartam takarni a kezemmel,de csak nyöszörögtem mert fájt a kezem mert kezdte vágni a bőrömet a kötél. Fel se fogtam a kamerás dolgot,sehol nem láttam semmit.Tutira kamuzik!
"Maga Kendall apja..... Tudja mit? Nem is engedtem volna a közelébe a kislányomat! Maga egy pszhiopata! Nincs mit gondolkodni ezen. Kendall helyesen tette hogy megvédett minket. Maga egy vadbarom."- Adtam ki a felgyülemlett dühömet.
"Inkább maradj csendben,egyedül takarót kaptál mert hideg lesz az éjjel,de kibírod. A kamerák pedig megmutatták,hogy Kendallék rendesen bepánikoltak hogy eltűntél. Az én drága feleségem már a rendőrséget is hívta de nem tesznek semmit csak 2 nap elteltével.Kendall pedig fejvesztve dühöng a lakásban. És a legaranyosabb Lili aki már az ágyában sír. Hát nem aranyos?"- Mutatta meg nekem a telefonján a két videó képet amik beleégtem az agyamba azon nyomban. Sehogy sem tudtam kiverni az arcukat a fejemből. Félek egyedül.Soha nem kellett egyedül lennem Kendall nélkül. Mindig ő vigyáz rám.
Kendall szemszöge:
Mikor már az ebédet is befejeztük felhívtam anyut hogy azonnal jöjjön haza mert valami nagyon nincs rendben és Martina eltűnt.Kezdett esteledni,lefürdettem Lilit majd ágyba tettem. Egész végig anyáról kérdezgetett de nem tudtam neki semmi jót mondani. "Itt van Puffancs úr,szorítsd magadhoz segít elaludni.Reggelre kiderítem merre van anyu. Légy nekem jó kislány és pihenj."- Kapta meg a jóéjt pusziját majd betakargattam.Feltoltam magamat a kezemmel az ágy mellől guggolva. Már kint jártam az ajtón mikor Lili álmosan utánam szólt. "Cucu?"-Kezével a polcra mutatott,miközben akaratlanul könnybe szöktek a szemei.Pár hónapja már nem cumizik se napközben,se éjszaka viszont alkalmanként történnek dolgok amikor egyedül az nyújt neki vigaszt.Oldalra döntöttem a fejem,amint egy apró mosoly szökött a számra."A hercegnő csak cucu-val fog elaludni ma este?"-A válasza egyértelmű volt. "Kérem apu!"-Nyúlt fel érte,de pont nem érte még el.Levettem neki helyette én és a szájába adtam. Rám vigyorgott a cumival a szájában.
"Most már megnyugszol?Mindjárt én is jövök aludni.Szép álmokat."- Magához húzta a takarót,
szorongatva a nagy plüssét.De mikor lekapcsoltam a villanyt halkan annyit hallottam, "Anyának adj puszit helyettem is ha már alszok addigra."- Hihetetlenül anyás.Valahogy elő kell kerítenem.
Lementem anyuhoz hogy megbeszéljük a továbbiakat,de megtorpantam fél úton a szavak hallattán.
"Mit értenek azon hogy biztos jól van.Nem hallotta amit az előbb mondtam?Nem csavargó tiniről van szó hanem egy fiatal anyukáról. Biztosra mondom hogy bajban van. Jó...igen de a 24 óra az rengeteg!Veszélyben lehet fogja fel!!....Értem,viszont hallásra!"-Végig hallgattam a telefon beszélgetést.Őszintén? Kicsit sem volt nyugtató amit hallottam.
"Mikor kezdik el keresni? Miért nem hazudtál inkább hogy cukorbeteg és bármikor életveszélyes állapotba kerülhet ha nem találjuk meg? Anya muszáj előkeríteni valahogy. Carlossal körbe hívogattunk mindenkit de nem járt senkinél! Hihetetlen,hogy csak lisztért küldtem el és haza sem ért. Lili már mondta is,hogy adjam át az esti pusziját neki."- Dőltem le a fotelba és beletúrtam a hajamba fáradtan.Még nem is fürödtem. Teljesen elfeledkeztem erről,de a fürdés most várhat. Minden perc számít. Carlost anyu haza küldte még kora este fele,jobbnak látta ha ketten oldjuk meg a dolgot és Carlost nem keverjük bele az ügybe. A rendszerbe már felvitték Martina adatait de minimum 24-48 órát várni kell míg kiadnak rá körözést. Én viszont nem tudok ölbe tett kézzel türelmesen várni!
"A rendőr parancsnok 48 órát mondott minimum addig csak imádkozni tudunk,hogy ne essen baja. Menj tedd rendbe magad és lent éjszakázunk,ha mégis haza esne az éjjel közepén. Erős vagy átvészeljük kincsem."-Anyu adott egy hosszú ölelést. Ilyenkor csak az ő ölelése nyújt vigaszt. Aprót bólintottam. Felmentem rendbe hozni magamat.Letusoltam hamar majd megszárítottam a hajamat. Amíg a tükörben néztem magam esküdni mertem volna rá hogy a Picim hangját hallom.De csak a fáradtság beszélt belőlem."Bárcsak itt lennél..."- Suttogtam a mosdóra támaszkodva. Egy kicsi hangot hallottam,ezúttal a kismanónk volt az.Hunyorgott a lámpa miatt,dörzsölgetve a szemeit."Alhatok veled? Félek egyedül,te se alszol bent velem."-Az ajkai remegni kezdtek,gyorsan lereagálva a dolgot magamhoz öleltem.Nem akartam,hogy este sírjon. "Anya csak kirándul,gondolj arra. Mire észbe kapunk itthon lesz. Neked viszont alvás van kismanó. Mamival lent alszunk hármasban,hozd le a párnád addig lent megágyazunk."-Indítottam el a szobánk felé.
Martina szemszöge:
Feküdtem a koszos matracon bekuporodva a takaróba.Hűvös volt,lámpa se volt és ráadásul csöpögött is le valami a falon ami nyirkossá tett mindent. A hasam hangosan korgott. Nem volt semmilyen társaságom,egyedül saját magam. Próbáltam vissza emlékezni azokra a tippekre amiket egyszer viccből végig beszéltünk Kendallel hogy miként lehet kiszabadulni az elrablóid marka közül. Olyanok jutottak eszembe hogy segítség kérés,minél irritálóbban kell viselkednem hátha megunják és elengednek,vagy kiutat keresni.Eszembe jutott hogy nem zárták be azt a régi ajtót ami levezet a pincéig. Ott álltam hosszú percekig az ajtóra tapasztott füllel,mikor már biztosan nem hallottam senkit,lassan lenyomtam a kilincset és nyílt az ajtó. Iszonyatosan nyikorgott,ezért csak résnyire nyitottam ki és kicsusszantam az ajtón. Feljutva az emeletre körbe nézve láttam,hogy ez a hely nem több mint egy elhagyatott romos ház. Kinézve az ablakon nem lehetett sokat látni. Fel se tudtam mérni a terepet.Halványlila gőzöm nem volt merre vagyok. Ahogy ott álldogáltam az ablaknál valaki megfogta a vállamat.
"Mit képzelsz hova mész? Tényleg a nehezebbik verziót szeretnéd?Legyen."-Kinyitotta a számat és belenyomott egy pirulát a számba."Így biztos megtanulod,hogy ne próbálj meg megszökni. Forogni fog körülötted a világ de ez normális. Reggel látjuk egymást."- Lecipelt a lépcsőn majd letett és a földön landoltam. Hanyatt fekve bámultam a plafont ahogy kezdtem rosszul lenni. Remélve hogy reggel már nem itt fogok felkelni,elnyomott az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése