Köszönet a 82 megtekintést az előző fejezetnél.Nagyon örültem neki mikor megláttam!! Hátha lassan visszatér mindenki a bloghoz,de ha nem,a 82 ember is bőven sok. <3
(Minimum 2 komment után hozom a következőt!)
Nem is rabolom tovább az időtöket,jó olvasást. :)
Lili szemszöge:
Éjjel nagyon rosszat álmodtam! Apu teljesen összeomlott mert anyut megtalálták de már nem élt. Pityeregve keltem fel reggel. Annyira odabújtam alvás közben apuhoz hogy most alig bírok kicsusszanni a karjai közül. Tettem egy próbát,megsimogattam a haját mire átfordult a másik oldalára szuszogva egy nagyot.A bal oldalamon pedig mami feküdt.Tudtam,hogy egyedül nem szabad kimennem inniért de nagylány vagyok már. Megy egyedül nemde? Kibújtam a meleg takaróm alól és kimásztam a kanapéról belebújva a papucsomba.
Vizes orrot éreztem egyszer csak a bokámnál majd halk röffenést. A sötétben tapogatózva kijutottam a folyosóra. Ott érem el egyedül a lámpát mert feltudok mászni a székre ami a cipős szekrény mellett van.Nagyokat nyújtózkodva felvillant végre a villany.
"Yuma te kis kópé. Hát nem alszol?Te is szomjas vagy?Gyere adok neked is."- Leguggoltam a táljáért és a sámlimra állva felálltam a csaphoz. Tele töltöttem ameddig tudtam majd egyensúlyozva letettem elé hadd igyon. Szerencsére a kicsi poharam a mosogató mellett volt,így én is tudtam inni.A hideg víz mindig megnyugtat. "Röff röff"- Nem hagyott békén kicsi Yuma. Mindig tudja hogyha rossz kedve van valakinek. Nagyon okos kislány ám! Lecsücsültem a pultnak dőlve és ölembe vettem Yumát. Az orrát a kezembe furta.A lámpa ellenére is félhomály volt. Nem tudtam hogy álmos vagyok,de lassan csukódtak le a szemeim.
Kendall szemszöge:
Reggel kinyomtam a telefon ébresztőt,így indult a nap.A kezemmel Liliért nyúltam de nem éreztem senkit,csak a paplant. A bal oldalra fordulva megláttam anyut álmosan amint engem nézett. "Kincsem jó reggelt. Hogy aludtál?"- Tette hozzá egy kis mosollyal. Ha más nem,ő az aki mindig tud mosolyogni. Kinyújtózkodtam lerúgva magamról a takarót. Kócos hajjal felültem az ideiglenes ágyunkban.
"Úgy ahogy. Egészen elalvásig azon gondolkoztam merre van most a Picim. Megőrjít a tudat,hogy nincs velem.Meg kell sürgetni valahogy a rendőröket. Találni kell egy nyomós okot ami miatt hamarabb elkezdik keresni.
"Reggelizzünk és majd utána nézek a jogoknak. Ne aggódj. Hamar itthon lesz,megígérem.Gyere egyél valamit."-Kelt fel,kihúzva engem az ágyból. Szívesebben maradtam volna még pár órát a paplan alatt de van egy kislányom aki miatt nem tehetem meg ezt. "Yuma gyere onnan el!Mit kerestek itt kint.Menj be a szobába."-Szídta le anyu yumát. Lili a földön összegubózva aludt.
"Ajj manóka. Vissza megyünk aludni."-Felvettem a hideg kőről és betakargattam mihelyst a kanapén volt."A konyhában leszünk mamival,ne ijedj majd meg ha nem látsz engem magad mellett."- Adtam neki egy puszit és a konyhába mentem."Kíváncsi leszek hogy mit fog elmesélni nekünk ebből. De aranyosak voltak ahogy egymással aludtak."- Beugrott az imént látott kép ahogy leültem anyu mellé a konyha pulthoz.
"Anyu nem vagyok éhes. Felmegyek letusolni. Rám fér. Addig tényleg nézd meg a törvényeket!"-Már a lépcsőn jártam a mondat felénél. Jött az igenlő válasz anyutól,így hát megfürödtem. Meg is borotválkoztam kivételesen,Martina azt szereti ha nem borostás ezért muszáj időről időre rendbe hozni. A gyógyszeres szekrényből kivettem a kedvenc borotvámat,de ahogy kipróbáltam kicsúszott a kezemből megvágva az arcomat. "A fenébe."-Kaptam az arcomhoz.Csupán egy apró vágás volt.Lehajoltam érte,hogy felvegyem de megakadt valamin a szemem. Kiszedtem egy frissen tépett wc papírral. Hosszú percekig bámultam a mágikus "+" jelet. Láttam már tesztet de az soha nem volt pozitív.Azonnal küldtem egy kör smst a srácoknak.
Ezután félig habos arccal lerohantam anyuhoz "Anyu Martina terhes,Martina terhes!"-Újságoltam el a nagy hírt boldogan. Lilinek kistesója lesz! Hihetetlenül jó érzés kerített a hatalmába. Anyu azonban lecsitított Lili miatt.
"Kincsem én tiszta szívből örülök a jó hírnek,de nehogy elmond,hogy tudod csak az esküvő után.Lehet nem is jó a teszt. Vannak hibás tesztek is,amik pont az ellenkezőt mutatják."- Érvelt anya így kicsit lelankadt az egész babázástól a kedvem. Megcsináltuk közben a reggelit. Lili még alukált,úgyhogy kettesben reggeliztünk.
"Sikerült utána nézni a jogoknak? Van valami amivel előrébb tudunk jutni?Nem hiszem hogy csak úgy lelépett....inkább elrablásnak látszik az egész"-A mondatom felénél Lilihez rohantunk mert kiabálni kezdett minden félét.
"Nem,nem NEEM! Anyu....élsz még....nem hagysz itt.."-A pólómba kapaszkodva hozzám bújt. Rosszat álmodott a kismanó.
"Anyucit megmentjük hamarosan. Ma délután bemegyek a rendőrségre megsürgetni anyu keresését.Haza hozzuk épségben. Most viszont irány átöltözni hercegnő. Van reggeli utána."- Toltam a lépcső felé.
"Anyu meghalt. Ki lesz az anyukám ha ő nem lesz velem?"-Teljesen kétségbe volt esve szegénykém. Egy dologban biztos vagyok Martina él még!Senkit nem rabolnak csak úgy el. Valami oka biztos van. Viszont nem sikerült még rájönnöm,hogy ki és mit akar. Anyu közbe lépett.
"Vedd fel a kedvenc ruhádat,reggelizel és elmegyünk vásárolni egy nagyot jólvan?De ahhoz el kell indulni felfele a lépcsőn kismanó."- Megölelte mamit és megadva magát felment."Ezt el kell tanulnom tőled. Olyan hamar szót fogad neked. Hihetetlen!"- Mondtam két harapásnyi pirítós között.
Martina szemszöge:
Iszonyatos hasfájással ébredtem reggel. Magamra húztam a takarót a fal felé fordulva.Kizárt,hogy én ma így felkelek. Nem menne! Sokáig le se jött senki. Meguntam a várakozást és nagy nehezen feltápászkodtam a koszos szivacsról. Még egy kutya se aludna el rajta annyira mocskos! Mindegy is,amíg nem bántanak fizikailag.
"Hahó van itt valaki?"- Rekedten alig bírtam kimondani bármit is.Majdnem frászt kaptam ugyanis megláttam Petit a konyhában ami eléggé romos volt,de a célnak még megfelelt. Mire bármit is mondhattam volna beadott a karomba egy szurit. Azonnal hányingerem lett. Kezdtem homályosan látni de a legjobban a picit féltettem. A szekrényben voltak poharak.Ha iszok akkor nem fog tudni annyira elkábítani...gondoltam. Fogtam egy poharat s a csap alá tettem hogy megteljen teljesen de az egyszerűen kicsúszott a kezemből.Az üveg szilánkok szanaszét repültek. Peti megfogta a nyakamat hátulról erősen."Hogy tudsz ennyire ügyetlen lenni? Nem bírnád már feltakarítani igaz? Hat a gyógyszer. Ugye nem gondoltad hogy épségben megússza ezt az egészet a baba."- Gonoszan kacagott,engem pedig a hideg is kirázott. Engem bánthat de a kicsi babánkat Kendallel nem!Semmilyen áron!
"Ahhoz nekem is lesz egy két szavam!"Kiabáltam de össze estem hassal a padlóra. Könny szökött a szemembe. Simán elszökhetnék megvédve ezzel a picit,de begyógyszereztek!! Ez egyáltalán nem fair.Legszívesebben sikoltottam volna egy nagyot.
"Ott maradsz a nap hátra levő részében vagy felkelsz? Vár még rád egy interjú élőben a szerelmeddel.Azt mondtam kelj fel.Azonnal"- Felrántott szó szerint,én pedig ide oda szédelegtem mire eljutottam a kanapéig. Ott volt egy laptop azt tisztán láttam. Fogalmam sem volt mit akar
Kendall szemszöge:
Lilire adtam éppen fel a szandálját és a kis katicás táskáját mikor kaptam egy bejövő videó hívást.Nem vettem fel azonnal,előtte gyorsan elköszöntem a kismanótól aki lábujjhegyre állva csimpaszkodott a nyakamban a kezeivel.
"Kéjek nagy puszót! Tényleg bármit választhatok a boltban? Azt a nagy plüss lovacskát is?"- Kezdett felvillanyozódni a mondat hallatán is. "Kivételesen igen,de csak 1 nagy plüssről lehet szó. Ígérd meg nekem."-Felkaptam és kivittem a kocsiig majd beültettem a gyerek ülésbe. "Apu olyan dilis vagy. Majdnem elejtettél."-Kuncogva megcsípte az orromat.
"Áúú kisasszony.Legyél jó kislány maminak! Anyu ehettek a mekiben is nyugodtan,akkor lesz időm kicsit kutatgatni."- Biccentettem Lili felé,arra utalva hogy Martinát fogom keresni egész végig.
"Rendben,vigyázok rá ne aggódj. Szia!"-Integettem nekik az út szegélyen állva amíg el nem tűntek a távolban. Egyre jobban rezgett a telefonom,bementem a házba és felvettem a hívást. Egy rendezett kinézetű srác ült a kanapén."Öm,ki maga és mit akar?"- Félve kérdeztem rá. Fogalmam sem volt ki ez.
"Van itt valaki akit biztosan ismersz. Köszönj!!"- Áucs kapott egy pofont az a valaki majd halk nyöszörgés hallatszott. Egyszerre tudtam volna a nagy sokk miatt eldobni a telefonom és mondani valamit,de helyette csak felvettem a videót bizonyítékként. Helyet nem írt ki,de van kiindulási pont kik rabolták el Martinát.
"Vigyél ki innen. Bántanak! Tegnap este ki akartam szökni de begyógy.-"- Befogta a csávó a Picim száját azonnal."Nem kell mindent tudnia szívecském,csak a lényeget mond el neki. Hogy 5 millát kérünk és ha nem kapjuk meg,neked annyi. Látod ezt a pisztolyt? Ezzel fogod szemben találni magad ha nem fizet időben a barátocskád."- Mondta a kamerába. Az ilyen emberektől felfordul a gyomrom is. Hogy lehetnek ennyire kegyetlenek másokkal.
"JÓ!JÓ....Megadom az 5 milliót de azt most tedd le de azonnal!! Ha baja esik egy forintot se láttok abból az 5 millióból,remélem felfogod. Mikor és hova vigyem a pénzt."-Mondtam a fogam alatt.
"2napot kapsz rá,hogy össze szedd a lét. Ha nem sikerül akkor a csajodnak kampec. Ilyen egyszerű.Holnap pedig megkapod a címet délután."-Válaszolta halál nyugodtan. Van bőr a képén az nyilvánvaló.
"Kettő nap alatt nem fog menni! Több nap kell,max plusz 2."- Mihelyst kimondtam a mondatot,a srác beélesítette a pisztolyt és Martina szívéhez nyomta mindvégig a ravaszon volt az ujja.
"NE TEDD! MEGTESZEM,2 NAP ALATT MEGKAPOD AZ ÖT MILLÁT! CSAK KÖNYÖRGÖM TEDD.AZT.LE!!"- Ott menten bepánikoltam. Ha lelövi,akkor nem csak Martinát veszítem el,hanem egyben a kisbabánkat is aki még olyan parányi,de akkor is számít."Nyugodj le. Még ma neki állok összeszedni a pénzt. Hamar meglesz. Beszélhetek kettesben vele? Két perc az egész."- Könyörögtem szinte. Valamit ki kell találnunk hogyan tud megszökni. Kizárt,hogy össze tudok hozni egy milliót nemhogy 5-öt! Ha pedig nem kap pénzt a pasas,lelövi Martinát.
"Két perc,nem több."- Ezzel kettesben hagyott kettőnket. Kicsit megkönnyebbültem."Annyira aggódtam érted,fogalmam sem volt merre vagy. Mi történt? Woah inkább dőlj hátra. Nehogy rosszul legyél nekem. Úristen....ha megtudom ki volt....lecsukatom."- Kezdett el bambulva nézni engem. Ez nagyon nem tetszik nekem. Ha bármi bajuk lesz,nem állok jót magamért.
"Te vagy az manó?"-Látszott rajta hogy nincs nagyon a tudatánál. Ez nagyon nem jó!Közel hajoltam a kamerához,"Nézz rám. Én vagyok az.Merre lehetsz?Ha kinézel az ablakon mit látsz?"-Próbáltam kiszedni belőle némi infót. Akár egy névtábla is sokat segíthet jelen pillanatban. Láttam mekkora erőfeszítést és koncentrációt igényelt neki az hogy csupán megértse,megforduljon és kinézzen az ablakon.
"Nem látok semmit. Csak fákat,bokrokat.Az utca tábla is a túloldalon van....kikérezkedem a wc-re és onnan már látni fogom."- Indulta volna el,de én közbe szóltam. "Ácsi!Ha elmész,utána már nem fog vissza engedni a géphez téged! Maradj itt. Gondolkozz inkább....nagyon hosszú úton vittek vagy inkább kanyargóson. Elhagyatott a ház,az jó kiindulási pont. Nem sok ilyen van a környékünkön."- Magyaráztam el neki a lényeget röviden. Remélvén még felfogja.
"Volt egy éles kanyar,de tőlünk szinte egyenesen jöttünk. Ez segítség?"- A legnagyobb szédülés jött rá és majdnem lekoccolta a laptopot. "Picim vigyázz!! Bárcsak haza tudnálak hozni valahogy..."- Hallható volt a szomorúság a hangomban.A következő pillanatban pedig össze szorult a gyomrom. Végig kellett néznem ahogy a srác az alig eszméleténél lévő menyasszonyomat hátulról a derekánál fogva próbálta elhurcolni valahova. Martina ellenkezett,sikítozott hogy vigyem haza,nem akar többet ott maradni.
"Ne bántsd!! Engedj el! Nem akarok lemenni oda! V...val..valaki..."- Elcsuklott a hangja. Elfogyott az összes ereje. Azonnal fogtam a kocsi kulcsot,bepattantam a kocsiba és elszáguldottam a rendőrségre. Nem akartak behívni,de sikerült elintéznem.Percekkel később a gépbe vitték már fel a videót. Azt mondták hogy a srác arca felismerhető egy programmal és hamar megfogják tudni mondani hogyan tovább. Idegesen járkáltam fel s alá az irodában.Felkaptam azonnal a fejem mikor megszólalt az egyik rendőr aki a gépnél volt a másik hárommal együtt véve.
"Bingó. Szekeres Péter az úr neve,hozzátok közel lakik a szüleivel. Nincs előélete efelől nem kell aggódnia.Viszont valami nagyon durva szert kaphatott ha ennyire ki van tőle ütve. Ön ugye azt állítja hogy egy üres lakatlan házban vannak?"- Vadul bólogattam hiszen ez az egyetlen irány amerre el lehet indulni.
"5 milliót kér de annak a negyedét tudom csak összeszedni! Ráadásul most derült ki a minap hogy babát vár a menyasszonyom. Ezért sürgetem ennyire az esetet. Nem akarom mindkettőjüket elveszteni.-Mondtam az igazat.
"Mindent megteszünk érte. Nyugodjon meg,a személy megvan. Már csak ki kell keresni a rendszerből a rend számát,majd elkérni a biztonsági kamera felvételeit és onnan tudni fogjuk merre mentek.De ez sajnos beletelhet több napba is. Nem mindenki adja oda a kamera felvételeket azonnal." -Tájékoztatott a lehetőségekről.
"Attól tartok ez nem lesz elég.Egy napot kaptam csupán ami holnap lejár."-Mondtam idegesen.
"Azaz holnap kell odavinnie,ez jó mert megkapjuk a pontos címet.Önnél csak egy üres akta táska lesz mikor átadja neki a táskát,mi eközben lerohanjuk a menyasszonyát pedig kiszabadítjuk.Efelől biztosítom."-Átbeszéltük az összes eshetőséget és ennél maradtunk. Remélem addig még kibírják..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése