Logan szemszöge:
Reggel 6:40 volt. 7:00-re mentem Ashley elé kocsival ahogy előre leegyeztettük. Előző este egész éjjel chaten beszélgettünk. Nem tudtuk megunni egymást. Szerencsére eljött a reggel igen gyorsan. Türelmesen vártam,míg nem nyílt az ajtó és kilépett rajta Ashley.Nagyon mosolyogtam mikor megláttam a szerelmemet.
" Édesem jó reggelt"- Ült be a kocsiba és lesmárolt engem. A nyakam köré tette a kezét és magához húzott.Én csak annyival reagáltam rá,hogy Ashleyt átkaroltam meg nem törve egy pillanatra sem a csókot. Lehunyt szemmel élveztem ahogy Ashley nyelve táncot jár a számba. Bármeddig eltudtam volna viselni!
"Mmh lassan indulnunk kell szívem. "-Összeérintettem a homlokomat az övével. Rossz volt megtörni a csókot de sajna suliba kell mennünk.Soha életemben nem voltam még ennyire szerelmes egy lányba sem. Ezért tudom,hogy Ashley különleges lány és mázlista vagyok hogy ilyen csajom van. Soha nem fogom őt elengedni ezt eldöntöttem tegnap este.
"Induljunk. Képzeld ma úgy döntöttem kibékülök Martinával,lehet nehéz lesz de a ti barátotok az én barátom is. Így van? " -Szájra puszit kaptam. Boldog voltam nagyon. Elindítottam a kocsit és a suli felé vettük az irányt. Ez egyszerűen szép nap lesz,érzem. Nagy vigyor ült ki az arcomra és sehogy sem tudtam letörölni onnan.
"Ez nagyszerű! Akkor tudnátok csajos napokat tartani meg ilyenek. Szerintem bírni fog téged Martina és Vivien a barátnője. Kendallel ma elmegyünk délután lógni amúgy is. Ti is elmehetnétek valamerre. Kicsit kimozdulnátok és össze is tudnátok barátkozni!"-Ecseteltem vidáman.Közben elértünk a sulihoz. Beálltam egy szabad helyre és leállítottam a kocsit. Majd kiszálltam, hogy Ashleynek úri ember módjára kinyissam az ajtót.
"Hölgyem,"- Tartottam a kezem neki amit Ashley örömmel elfogadott és így kézen fogva mentünk be a suliba. Mindenki fütyült és éljenzett mikor meglátták,hogy egy pár vagyunk. Egyszerűen boldog voltam. Első óránk biosz volt. Ami Kendallel közös óra és a csajainknak pedig rajz van olyankor. Elköszöntem Ashleytől éppen egy hosszú csókkal mikor észrevettem Kendallt. Intettem neki de beleütköztem valakibe. Egy nagyon izmos és menő sráccal találtam szemben magam.Nagyot nyeltem és próbáltam segítséget szerezni. Jól tudtam,hogy Daviddel ne húzz újat mert nem lesz jó vége!
"Nézz a lábad elé nyomi!És akadj le a csajomról. Ashley velem jár! Csak hogy tudd."- Mondta fenn hordva az orrát. És nekidőlt a szekrénynek keménynek tüntetve fel magát előttem.Próbáltam nem be rezelni. Ez csak egy srác igaz? Nem bánthat.- Mondogattam magamnak.
"Ó igazán? T..tudd meg,hogy Ashleyt szeretem! És ő is engem! Holnap meg randizni viszem!"-Próbáltam bátornak feltűnni.De ezzel csak még jobban feldühítettem Davidet. Nekem annyi.
Martina szemszöge:
A suliban lenni furcsa volt.Újra ezek a falak között sétálni nem volt felemelő érzés cseppet sem. Hirtelen elfogott a hányinger. A hasamhoz kaptam a kezemet és kérlelően néztem Kendallre.
Aki csak elengedte a kezemet és itt hagyott a folyosón ahogy minden erejem teljéből a szekrényt használtam támasznak. Nem tudtam vissza tartani a reggelit...csak egyszerűen kijött. Ott a folyosón mindenki szeme láttára. Körbe néztem és láttam hogy mindenki levideóz engem. Sírni tudtam volna,de félre toltam ezt az eshetőséget és feltápászkodva kimentem a mosdóba ahol kit láttak szemeim? Ashleyt és a barátjait. Nem lehettem a legjobb passzban mert hallottam ahogy Ashley kiküldött mindenkit a női mosdóból majd odajött a wc-hez nekem segíteni. Szóval megsajnált Ashley.Ennyire rosszul néznék ki?- Ijedtem meg.
"Tudok segíteni? Rosszul nézel ki. Biztos ne szóljak az ofőnek vagy valami? "- Nem érdekelt ha ez is csak az ostoba játékának a része,de itt volt és biztonságot nyújtott nekem. Amire Kendall képtelen volt jelen pillanatban mivel ki tudja merre ment el...
"J..jól vagyok csak valami rosszat ehettem tegnap este és nem tett jót a gyomromnak."Ahogy végeztem a mondatommal újabb rosszullét támadott le." Vigyél haza...szólj Viviennek is kérlek."- Felálltam de nem bírtam megállni. Ashleynek végig fognia kellett különben össze estem volna mint egy rongy baba ott a folyó kellős közepén.
"K...Kendall itt hagyott. Mondtam neki hogy rosszul vagyok,kísérjen ki a mosdóba...de fontosabb dolga volt és egyedül hagyott. Hogy tehette?!"- Vigaszt kerestem Ashleyben. Ő is lány elvégre.Biztos őt is hagyták már faképnél. Ezek azok a pillanatok mikor néha az ellenségedben is vigaszt találsz. Ritka pillanat de létezik és most jól esett nagyon.
"Itt egy kis hideg víz. Igyál nyugodtan belőle. Nem lesz semmi baj. Hazaviszlek."- A táskájából elővett egy palackos vizet és kinyitva nyújtotta nekem oda. Megköszöntem halkan és aprókat kortyolva ittam a jólesően hideg vízből.
"Nincs mit. Jobban vagy kicsit?" -Kérdezte amint kifele araszoltunk a mosdóból a suli bejárata felé.
"Kendall szeret még engem?"-Böktem ki váratlanul ami a szívemet nyomta.
"Ne butáskodj. Persze hogy szeret.De mesélt az ex csajáról? Még mindig szoktak találkozgatni. Nem tudom te hogy vagy vele de én az exeimmel szóba se állok. Nemhogy találkákat beszélek meg velük. Jobb lesz ha vigyázol vele. Szép csaj csak üres az agya."-Ashleyre nézve láttam,hogy komolyan mondja.
Kendall szemszöge:
A Picimmel sétáltunk a folyosón mikor éreztem,hogy kezd lelassítani és nekidől a szekrénynek lehunyt szemekkel. Lassan leguggolt és fogta a hasát. Először fel se fogtam,hogy mi történik. Ledobtam mellénk a táskámat és elé guggoltam.
"Picim hallasz engem? Mi a baj?"- Kérdeztem aggódva és hogy segítsek rajta körül néztem. Kerestem valakit aki segíteni tud. Mikor is megláttam Logant és a nem éppen kedves végzős Davidet beszélni ami verekedéssé fajult.
Mikor Logant a nyakánál fogva a szekrénynek nyomta azonnal ugrottam és közbe léptem. Tudtam jól hogy Martinát ott hagytam,de ha nem megyek Logannek segíteni akkor nem éri meg a mai nap végét sem.
"DAVID ENGEDD EL LOGAN MOST AZONNAL! VELEM KEZDJ KI! ŐT MEG ENGEDD EL!"- Fogtam le, majd hátra csavartam a kezét fájdalmasan.
Senki nem mert a suliban packázni velem mert a baseball csapat kapitánya vagyok. Ami sokszor jól jött.
David megszeppent és csendben maradt.
"Kendall jól vagyok engedd el....."- Mondta reszketve Logan ahogy a szemembe nézett ijedten. Látszott rajta hogy kényelmetlen neki ez a szituáció és bármit megtenne csakhogy vége legyen.
"Elengedsz?Kezd rohadtul fájni a karom te seggfej barom!!!"- David morogta dühösen az orra alatt.
"EL! DE SZÁLLJ LE LOGANRŐL ÉS ASHLEYRŐL! KÜLÖNBEN VELEM GYŰLIK MEG A BAJOD! MEGÉRTETTED?"- Mondtam kiabálva,hogy kellőképpen megijedjen. Ám David sem tojt be ennyitől. Gyomron rúgta Kendallt és behúzott neki egyet. Kendall orra vérezni kezdett. David pedig csak nevetett,
"Na most ki a menő? Én vagy te? Nézz magadra. Puhány vagy."-Mondta lekezelően és odébb állt. Ment órára mivel becsöngettek. Ó a kis jó fiú.
"Haver jól vagy?"- Segítettem fel a földről a legjobb barátomat aki megvédett de nagyon sérülést szenvedett mint én aki igazából segítségre szorult.. Leültünk a folyosón levő padra. A falnak döntötte a fejét halkan nyögdécselve a fájdalomtól.
"Jól leszek. De esküszöm,ha még egyszer meglátom Davidet körülötted,akkor agyon verem!"- Mérgelődtem magamban. " Minek kellett pont a legmenőbb csajjal összejönnöd a suliban? Kifog nyírni David. Láttad nem? Neki semmi sem szent! Bárkinek neki megy! Te fel se tudod vele venni a versenyt."- Sóhajtottam egy nagyot. Segíteni akart a barátjának csak nemtudta,hogy hogyan.
"Igen tudom,de nem kell elismételned amit eleve tudok és láttam. De szerelmes vagyok Ashleybe nem tehetek én róla! Olyan szép,aranyos és szexi! Ó ha látnád fehérneműben.....neked is beindulna a fantáziád azt lemerem fogadni!"- Viccelődött Logan,Kendallt oldalba bökve.
"Fúúúj! Dehogy! Az az egy csók is elég volt...!"- Beütött a kínos csend. Csak ültek egymás mellett majd Logan elővett egy zsepit és próbálta letörölni Kendall ajkáról a száradt vért.
"Bocsi előre is. Fájni fog."- Kezdte el törölni,de Kendall felszisszent és eltolta a kezét azonnal.
"Basszus óvatosabban!!Most vertek be nekem...."- Halkan mondta a végét mert szégyellte a dolgot. Soha senki nem verte még meg vagy bántotta. Ez volt az első alkalom,David részéről. Szerencséje hogy nem kerültek bajba. Különben maradhattak volna bent tanítás után 1 óra büntiben. Csak az hiányzott volna a napjukból.
Martina szemszöge:
Ashleyvel a szokásos folyosón mentünk,de megláttuk a srácokat. Mondtam Ashleynek,hogy ne álljunk meg,csak menjünk. Nem fogok Kendallel leállni beszélni. Haragszom rá. Magamra hagyott mikor a legnagyobb szükségem lett volna rá. Ha így fog viselkedni mikor a babával lesz valami baj,akkor jobb ha szakítunk.... Láttam hogy vidáman nevetnek. Nem tudtam mi ütött belém de hirtelen nagyon mérges lettem,odamentem Kendallékhez és adtam Kendallnek egy pofont.Úú csípett a kezem is!Ez biztos nyomot fog hagyni.
"Utállak!!Ha így állsz hozzá a babához is akkor nincs miről beszélnünk!Mindvégig hazudtál mikor azt mondtad jó apa leszel?? Szeretlek de egyedül nem fog nekem ez menni..itt hagytál!....Este majd hívj fel..."- Mondtam könnyekkel küszködve.
Lesokkoltam Ashleyt és Logant ezzel a mondatommal. Mire észbe kaptam addigra Logan szomorú volt,Ashley meg vigyorgott nagyon.Kendall pedig csak....egyszerre volt szomorú,csalódott,összetört.
Fájt hogy így kellett látnom. De ha most nem tisztázzuk a dolgokat,később nekem fog jobban fájni ha ott hagy a babával a pocakomban...Ashley elvitt haza. Ahol az újabb vitára felkészülve léptem be a házba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése