(88.rész) Hawaii

Először is szeretném megköszönni a két hozzászólást az előző részhez,másrészt aki még nem csatlakozott a facebook csoportunkhoz szívesen várjuk! (facebook: korrepetálás- Kendall Schmidt Love Story) 

Logan szemszöge:

A vacsi után,Lili felkelt az asztaltól és lecsücsült az emelet lépcsőjére.Láttam,hogy szomorkodik ezért leültem mellé hátha megtudom vigasztalni."Hogy vagy kisprücsök? Nem örülsz hogy nagy tesó leszel?"-Kérdeztem óvatosan rá.Összekulcsolta a karját és arra fektette le a fejét.

"Most is mindenki anyuval foglalkozik,egyedül te jöttél ide megvigasztalni. Mi lesz ha jön még 2 baba...anyu fejében nagy nagy káosz lesz."Mesélte el a gondját. Megsimogattam a hátát.Támadt egy ötletem."Gyere csak!Bemutatok neked valakit."- Tudom,hogy Lili nagy lány,de kivételesen szüksége volt egy kis extra ölelésre. Pont az unokatesóm is itt van aki mellesleg egy kicsi szőke srác és Lilinél pár évvel idősebb.

"Kyle! Bemutatom neked Lilit. Lili ő itt Kyle."- Letettem nehezen a földre. Egymást figyelték pár pillanatig,mikor Lili kapott az alkalmon és félelem nélkül megölelte szorosan Kylet.

"Ó-ó Logie nézd mi történik. Haha. Lili elengedsz? Akkor tudunk játszani,van a kertben egy hatalmas játszótér. "- Lili megpördülve a sarkán,tőlem kért engedélyt. Elengedtem őket játszani,mert kint is voltak gyerekek és felnőttek.Nem fog bajuk esni.Vissza mentem a táncparkettre. Kikerekedtek a szemeim ugyanis nem más állt előttem mint a szőke boszorkány....Ashley. "Carlos,James!!"- Szóltam nekik,de meg se hallottak engem.Csajoztak helyette.Teljesen rájuk vall.Remek ilyen az én formám.Kezembe vettem az ügyet.

A csuklójánál fogva kijebb  próbáltam húzni Ash-t. "Ashley kifele. Nincs itt keresni valód. Kérlek menj,mielőtt hívom a zsarukat. Azt ne nagyon akard."- Szóltam hozzá ridegül és mogorván. Ezt érdemli,akkor meg?

"Kendallel szeretnék pár szót váltani,van egy fontos bejelentésem.Szeretném ha tudna róla. Tedd meg nekem utoljára,hogy csendben maradsz. Megkeresem őket."-Tolt félre az útjából.Meghökkenve figyeltem amint egyre beljebb megy a tömegben."Hát én megpróbáltam."-Annyira szürreális volt az egész,hogy ezen már csak nevetni tudtam. Kiültem a játszótérre Lilivel játszani. Az új barátjával együtt hintáztak. Jó ötlet volt egy gyerek barát éttermet keresni.

Martina szemszöge.:

Kendallel befejeztük a táncunkat és az én sorom volt mindenkivel táncolni. Ő elment az asztalunkhoz inni. Láttam vele egy szőke csajt aki oda köszönt neki,de nem ismertem fel hátulról egyáltalán. Kendall fogta a poharát és kimentek kettesben az étteremből. Biztos egy régi ismerőse vagy ilyesmi. Nem tulajdonítottam neki nagy feneket.Vivi a kezében egy boros üveggel odajőtt és a nyakamba borult nevetve így vele is táncoltam egy kicsit de Logan közbe szólt. "Ashley...itt.van. Kendallel akart beszélni."- Mondta nehezen látszott rajta hogy idáig futott.

"Tudom,kimentek kettesben.Ez gond talán?"-Logan úgy nézett rám mintha spanyolul mondtam volna ezt neki.Nem igazán értette miért hagyott hidegen a tény,hogy Ashleyvel van kettesben.

"Felőlem,bár komolynak tűnt. Valami fontosat akart bejelenteni nektek."- Akármennyire is furcsa volt a helyzet,én bíztam Kendallben.Ashnek itt a vége fuss el véle. Az ok amiért nem állok bosszút,az az hogy nem akarok olyan lenni mint ő.Másrészt meg férj és feleség vagyunk. Ebbe már nem tud belerondítani.

Kendall szemszöge:

Kifáradva a sok táncolástól,szünetet tartottam.Ittam egy kis pezsgőt.De megfordulva olyan személlyel találtam szemben magam akire nem is számítottam. "Ashley hogy kerülsz ide? Gyere kérlek ki velem.Beszélnünk kell."-Azt hittem direkt azért jött,hogy jelenetet rendezzen,amiből én köszönöm szépen nem kérek.De sikerült meglepnie.Kint kiültünk a kis padra ami az étterem előtt volt.Megcsapta az arcomat az esti hűvös szellő. 

"Ezt az ikreknek hoztam. Két takaró van benne.Ami pedig a beszélgetést illeti,elköltözöm Virginiába a szüleimhez. Többet nem láttok,esküszöm. Jó volt azért együtt lenni.Hiányozni fogsz. Vigyázz Martinára,megérdemled őt."- Teljesen meghatott a beszéde,könnyekkel küzködve rám mosolygott utoljára. Megfogtam a kezét,hogy tudja mellette vagyok.Egy részem soha nem fogja elengedni őt,igenis is hiányozni fog.Ez ellen senki nem tehet semmit.

"Örökre el is mész? Jól átgondoltad te ezt? Írtó messzire van Virginia innen.Képes lennél mindket itt hagyni? Értem én,hogy kaotikus volt a helyzet de mégis is csak hozzánk tartozol. Martina megbocsát neked,nem kell elmenned."-Amennyire próbáltam rábeszélni hogy inkább maradjon,pont annyira már eldöntötte hogy elmegy. Látszott a szemeiben.

"Kedves tőled,de nem maradhatok.Ahhoz túl sok embert haragítottam magamra. Nem lenne képem ebben a városban tovább élni. Gondolj bele,nem leszek olyan távol és a piciket is elhozhatod látogatóba olyan bő 1 év múlva.Meglesztek nélkülem.Bízz bennem."-Vigasztalni akart esélytelenül. Annyira elmerültem a saját gondolataimban,hogy észre se vettem,hogy Ashley elindult.

"Megy a gépem.Szia."- Ezzel ott hagyott az éjszakában. Megráztam a fejem hogy észhez térjek kicsit. Muszáj össze szedettnek lennem." Ashley semmi búcsú??!...."- Elszomorodtam kicsit.

~~~~~~~~~

A sok tánc,evés és nevetés hajnalban véget ért. A vendégek lassan haza mentek. Mi maradtunk csak ott a végére. A vendéglős szólt nekünk,hogy itt a taxink. Kendall kisegített a kocsiig.Míg én és Kendall lassan beszálltunk a taxiba,James betette a csomagjainkat hátulra a csomag tartóba. Anyuék nem jöttek el egyedül az esküvőnkre.Iszonyatosan csalódott voltam. Még Kendall apja is ide tolta az arcát!! Jó lett volna ha csak egy kis időre részesei lettek volna az én nagy napomnak. Ennek már lőttek.Vissza cseppentem a valós világba mikor Kendall átnyúlt előttem lehúzva a kocsi ablakot. Kathy kezébe csimpaszkodott az én álmos Lilim,Logan nem nézett ki túl fényesen míg Carlosék vadul integettek,jobbnál jobb tanácsokat adtak az utolsó előtti pillanatokban.Én még gyorsan elköszöntem Lilitől. Lilinek is volt pár gondolata hozzánk.

"Vigyázz magadra meg apura is! Csússz le sok csúzdán!"-Mondta álmoskásan odabújva Kathy hasához.

"Sziasztok! Kismanó igyekezz szót fogadni,semmi hiszti. Logan nálunk fog aludni,besegít majd maminak veled kapcsolatban.És köszönünk mindent!"-Mondta ki az utolsó szó jogán Kendall. Hozzá bújtam fáradtan. Amilyen jó nap volt olyan kimerítő is.Megsimogatta a hajamat. Felhúzta az ablakot, a taxi sofőr megnyomta a számlálót és elindultunk a reptérhez.A taxiból az éjszakába bámultam ki a fejemből.

"Örömmel teszem fel a kérdést,hogy van a feleségem?"-Összekulcsoltuk a kezünket.Ásítások közepette válaszoltam rá,"Jól van de álmos.Mikor árulod el hogy hova megyünk.Vége van az esküvőnek is. Ezt nem hozhatod fel mentségként ezúttal."-Bújt elő belőlem a kíváncsiság egy ravasz mosollyal.

"Hawaiin foglaltunk egy lakosztályt Logannel. A naplemente egyszerűen lélegzet elállító. Vannak medencék,edző terem,étterem meg miegymás. De amint lepakolunk jobb ha tudod hogy eszünk egy nagyot aztán alvás. Tudom nem ez a szokás,de ilyen korán még veszélyes lehet a picikkel szemben. Hosszú napunk volt."- A homlokomnak döntötte a sajátját úgy beszélt hozzám lágyan. Mindketten jól tudtunk,hogy ebből semmi nem lesz megvalósítva. De rábólintottam.

"Schmidt úr,megérkeztünk.Mindjárt indul a gépük.Jobb lesz ha sietnek!"- Szólt közbe a taxi sofőr mire észbe kaptunk azonnal.Kiszálltunk a kocsiból,Kendall tartotta nekem az ajtót.

"Baby itt vannak a papírok! Szaladj be becsekkolni!Hozom a csomagokat."- Nyomta Kendall a kezembe az útleveleinket és a repjegyeket. Kifizettem a taxist és szaladtam is a pulthoz ami kellőképpen messze volt a fő bejárattól. Szerencsére időben átadtam a jegyeket annak a hölgynek aki ezeket ellenőrzi mielőtt felengednek a gépre. Ott álltam a kapuban mikor egy kéz belekapaszkodott a vállamba.A nagy üvegablakon keresztül figyeltem ahogy felszállnak a gépre az emberek ezzel is elűzve az unalmas várakozást.

"Csak én vagyok az,ne ijedj meg. Jó estét Kendall Schmidt vagyok,a feleségem adta át önnek a jegyem."- Magyarázkodott,de felesleges volt. A jegyen alapból rajta van a név. Aprót bólintott,hogy szálljunk fel nyugodtan a gépre.Felsétálva a repülőre ledöbbentem. Hatalmas volt! Soha nem repültem még repülővel ez látszik.Rendesen görcsbe rándult a hasam.Kierőszakoltam Kendallnél hadd üljek én az ablakhoz mert szeretem ha alvás közben neki tudok valaminek dőlni.Kis híján ő nyert,de bedobva a baba kártyát,úri ember módjára átengedte a helyét nekem. Kapott is érte egy csókot. Így hát én ültem belülre míg ő a jobbomon.
Míg elhelyezkedtünk bemondták,hogy kapcsoljuk be az öveinket és jó utazást kívánnak. Így is tettünk.

Minden csomagot elvittek a repülőtér dolgozói hogy bepakolják a csomagtérbe.Ezért nálam csak egy alvós párna volt. Ezzel szemben Kendallnél a nagy semmi volt.Állítása szerint kibírja nyakpárna nélkül is. Kiváncsian vártam mennyire lesz türelmes. Levettem a cipőmet,neki dőltem az ablaknak,a lábamat pedig kényelmesen Kendall ölébe tettem. Nem is olyan vészes a 6 órás repülő út. Reggel 8 körül érünk Hawaiira. Addig alszunk egy nagyot.

 

"Úristen elindultunk!!?"- Felkiáltottam amint mozogni kezdett a repülő és az égbe emelkedett. Kendall azonnal befogta a tenyerével a számat vigyorogva." Édesem halkan! Több száz utas van körülöttünk akik nyugton szeretnének utazni. Kérek magunknak valami innivalót meg kaját."- Bekapcsolta nekem az ülésen levő kis tévét amiben valamilyen vígjáték ment.Nem volt valami nagy szám.Ráadásul már láttam régebben.

"Itt a kávéja uram,és a narancslé a hölgynek.Kellemes utazást."- Szolgált ki minket a közép idős nő majd elment. Durcázva néztem Kendallre mert csak magának kért kávét,pedig jól tudja hogy én is szoktam ilyenkor inni! Az ablak felé fordultam és felhúztam a lábamat az ülésre. A narancsléhez hozzá se nyúltam. Nem vagyok nyuszi! Halk sóhajt hallottam majd megfogta ez a személy a lábaimat és vissza emelte őket a saját ölébe ahol eddig voltak. "Adok neked is ha fintorogsz egyet. Mint ahogy én. Na?Kérsz kávét?"- Húzta fel a szemöldökét és még így is dögösen nézett ki. Hogyan csinálja mégis.

"Jólvan megadom magam! Legyen! De semmi nevetés!"-Bebandzsítottam és megnyaltam az orrom hegyét vagyis csak próbáltam. Ugyanis nem jött össze.Láttam egy vaku villanást és rögtön a fény irányába pillantottam.Kivettem Kendall kezéből magasra tartva.

"Baby csak egy merés volt! A srácoknak küldtem,írsz nekik? Nálunk vannak. A kisasszony mesézik,anyu pedig nyomja a szunyát. Carlos is lassan a bealvás szélén van."- Mutatta meg a chat beszélgetést nekem. Akaratlanul is elröhögtem magam.James izmos testén irtó nevetségesen nézett ki Kendall alvós gatyája és ujjatlan felsője.De ennél csak az volt viccesebb hogy ezt még dokumentálták is egymás között! Eddig abban a hitben éltem hogy csak a csajok osztanak meg minden pillanatot egymással.Nagyot tévedtem.

"Küld el nekik a képet,nem zavar. Nyugodtan nyomd meg a küldés nyilat."- Befészkeltem magam az ülésbe kényelmesen.Tudva magamban,hogy ezt a fotó harcot nem Kendall fogja megnyerni."Alszok manó.Fogod a kezem?"- Kértem nyafogva mivel kimerültem teljesen.
"Fogom,érzed a cirógatást. Aludj hercegnőm."- Egymást kezét fogva aludtunk el a 7 órás repülő úton.
                                                                     ~~~~~~~

"Jó reggelt. Leszálltunk a Hawaii repülőtéren. Kérem szálljanak le a repülőről,további szép napot!"- Szólt a pilóta a hangos bemondón. Nyújtózkodtam egy hatalmasat.Lehajoltam felvéve a cipőmet. A szemem sarkából megpillantottam a gyönyörű nap felkeltét. Otthon nem ilyen szép! Teljesen elállt a szavam. A napot nézve éreztem át igazán hova is hozott Kendall. Csodás napokat fogunk itt eltölteni,előre érzem.

"Babám gyere. Nem akarok utolsónak lemenni a gépről.A párnád nálam van,csak gyere."- Tisztában van vele mennyire kómás vagyok miután felkeltenek. Kézen fogva lesétáltunk a lépcsőn be egészen a poggyász kiadóig. Kivártuk míg a futószalagon elhaladnak a mi bőröndjeink. Kendall leemelte mindkettőnkét könnyedén.Megcéloztuk a hotelt.
                                                                     ~~~~~~~~
Magam után húzva a gurulós bőröndömet bementünk a hotel halljába. Hatalmas,modern és világos volt. Ilyen csodálatos helyen fogunk lakni napokig? Megtudnám szokni azért.Észre se vettem,hogy Kendall bejelentkezett a recepciónál míg én körbe nézelődtem. Esküszöm még a liftek is ragyogtak! Úgy éreztem magam mint aki egy álomba csöppent. Felérve a szobába elengedtem a bőröndömet és rávetettem magam az óriási ágyra.Vele szemben volt egy tévés szekrény rajta egy plazma tévével. Az erkélyünkön volt egy jakuzzi is! Ha ez nem mesébe illő akkor nem tudom mi az.

"Ez annyira csodálatosan különleges hely. Köszönöm hogy elhoztál ide."- Mondtam egy ártatlan mosollyal. "Annyira puha az ágy. Ki kell próbálnod,ne csak állj ott. Gyere ide."- Nyújtózkodtam érte a kezeimmel magamra rántva az ágyon. Azon kaptam magunkat,hogy minden szépítés nélkül egymásnak estünk. Csókolgatott ahol csak ért.Felhúztam a hátán az ingét.Az orrunk a csókok közepette összenyomódott,úgy mormolta hevesen a szájával az ajkaimra "Annyira gyönyörű vagy. Most az enyém leszel."- Letépte rólam a felsőmet és csupán egy melltartóban voltam felül.Végig húztam a kezeimet a hátán. Még jobban fellobbantva ezzel a tüzet Kendallben....ami ezek után történt az már történelem.

Izzadtan feküdtünk a paplan alatt 1 órával később.Kikeltem alóla mert szomjas lettem,másrészt le akartam tusolni mielőtt vissza bújok az ágyba. Magammal vittem minden fontos dolgot amit a mosdókagyló feletti üveg polcra halmoztam a neszeszeres táskámmal együtt.Beálltam a kádba a meleg víz alá.

 A jó forró fürdő után kiléptem a kádból,megtörölközni.Hajat is mostam,hogy kijöjjön belőle a sok hajlakk amit tegnap Melani belevarázsolt. Jól esett kiengedett hajjal lenni végre.Hajszárítás közben sikerült a telefonomnak megcsörrennie. Kinyomtam azonnal a hajszárítót beleszólva a telefonba."Halló? Ó.....a..anya te vagy az. Tudod abban reménykedtem hogy eljöttök az esküvőnkre!!! Sehol nem voltatok. Kizárt,hogy rád bíznám a kislányomat. Felelőtlen vagy és haragszom rád. Leteszem,viszlát."-Levágtam a mosógépre a telefont.Ennyit a jó kedvemről.Gyorsan megszárítottam a hajamat össze pakolva magam után a fürdőben. Ekkor éreztem meg Kendall szemeit rajtam. Kimenni se tudtam a fürdőszobából mert beállt az ajtóba.

"Ki volt az és mit akart?"-Védelmezően azonnal a karjaiba zárt.Odabújtam a mellkasához szorosan.
"Anyum kitalálta hogy mikor az ikrek megszületnek majd átvihetjük Lilit hozzájuk. Mivel 3 gyerekkel nem tudunk majd bánni. Hogy mondhat ilyet?Nem vagyok rossz anya!"- Elkezdtem sírni a vállán.

"Na na ne sírj! Nálad jobb anyuka nincs a világon.Már most aggódsz értük pedig még jó sokáig bent lesznek. Van kedved reggelizni? Kinéztem egy fincsi menüt. Imádni fogod!"- Simogatta meg az arcomat.
Megvontam a vállamat nemlegesen. Továbbra is oda voltam hozzá bújva."Csak akkor ha tele esszük magunkat,feljövünk a szobánkba és beülünk a jakuzziba és ki se kelünk onnan egész nap."- Suttogtam a fülébe halkan. Éreztem egy mosolyt.

"Benne vagyok! Öltözz gyorsan. Lent találkozunk 5 perc múlva. A sminket is hagyd,gyönyörű vagy anélkül is.Különben is csak kettecskén leszünk itt egész héten. Senki nem fog meglátni."- Kacsintott majd a bank kártyáját megfogva becsukta az ajtót magamra hagyva a hatalmas lakosztályban. Honnan volt ennyi pénze kibérelni egy hétre? Ez több mint egy vagyonba kerülhetett.

"Baba hallak! Hangosan beszélsz,helyette kezdj öltözni!"- Szólt kintről mire teljesen elvörösödött az arcom.Túl jól csinálja! Mindegy is most ez,kinyitottam a bőröndömet keresve egy csini ruhát ami illő egy étteremhez.Sok perccel később rátaláltam a szürke ruhámra ami a felső combomig ért csak. Felvettem hozzá egy szandált és kész is voltam. Felkötöttem kontyba a hajam miután bezártam az ajtót. A lift azonban pechemre nem akart jönni. Így hát lesétáltam azt a pár emeletet. Kendall az étterem pincérjével beszélgetett mire leértem. 

"Jónapot."- Mondtam félénken. 

"Gyertek megmutatom az asztalotokat.Mindig izgalmas újdonsült párokat látni. Az év többi részében rengeteg az idős. Kicsit sok is belőlük."- Leolvasva a névcéduláját,Márk kihúzta nekem a széket és betolta alattam. Egy pillanatra dejavu érzésem volt. Márkra nézve beugrott egy kép. Egy nagyon brutális pillanatról..

Természetesen ezt nem hagyta szó nélkül Kendall. De letagadtam mindent színlelve egy mosolyt.

"Kiszaladok a mosdóba. Mindjárt jövök!"-Elindultam a folyosón a mosdó irányába mikor a dísznövény mögül elkapott egy kar. A falhoz nyomott a torkomnál fogva. Vettem egy ijedt mély levegőt. "Sajnos múltkor nem sikerült,de ami késik az nem múlik. Éreztem ahogy kimegy a vér a fejemből szép lassacskán,a csuklójába kapaszkodva próbáltam magam kiszabadítani magamat. Lilult a kezem és a fejem fehér lett. 

"Nem teheted ezt velem mert boldog vagyok végre!Ha megteszed egész életedben a börtönben fogsz rohadni!" -Hihetetlen hogy képes volt kémkedni utánam...tényleg elment az esze. Én pedig nem vagyok biztonságban. Ugyanis azzal a mondattal váltunk el hogyha nem lehet az övé,másé se legyek. Azt hittem haragból mondja.Szembesülnöm kell azonban vele,hogy lehet igazat mondott.A szemei égtek a dühtől és kajánul vigyorgott.

"Szép álmokat édesem."-Szorított egy utolsót a kezével majd azonnal elengedett.Megráztam a fejemet az utolsó erő szikrámból majd levegőért kapva lecsúsztam a falnak dőlve. Biztosra veszem hogy elájultam. 

Ugyan azon a folyosón keltem fel lélegeztető maszkkal a fejemen.Halálra voltam rémülve,ez látszott is az arcomon. Tele voltam véve rendőrökkel,mentősökkel. Kendall egy idősebb pasassal egyezkedett. Kiragadtam egy mondatot a társalgásukból. "Nekem nem kell a pénzük. Rúgják ki a srácot! Az sem érdekel ha ő a legjobb pincerük. Láttam hogy elrohant!! Nézzék vissza a kamerát.Ő tette ezt! Felelősséggel tartozik érte."- Ezzel a végszóval lerogyott hozzám hagyva az egész vitát. 

"Vigyázok rád babám.Itt vagyok."-Elsöpörte a homlokomról a hajat és megpuszilta.Megfogtam valami csoda folytán a kezét. "Ne hagyj egyedül. Márk még vissza fog jönni. Meg akar ölni."- Megszorítottam a kezét véletlenül.

"Uram jól van a felesége,egy kis oxigént adtunk neki. Esetleg még rosszul lehet,de teljesen egészséges."- Felsegítettek a földről. A rendőr félre hívott egy tanú vallomás erejéig.Elmondtam mi történt Márkkal és hogy ő az exem volt.Erőszakoskodott mindig,ezért is szakítottunk. Pár éve megfenyegetett,de nem gondoltam hogy igaz lenne.Felírtak mindent kis részletet és ezután el is engedtek. Megnyugtattak,hogy mindenképpen őrizetbe veszik.Nem fog tudni már bántani.

"Mehetünk? Felkértem minden ételt a szobánkba. A nászút pedig nem ér véget ezzel."-Adott egy bíztató csókot Kendall nekem.Vissza rántva a jelenbe és a tudathoz hogy mi most igenis egy nászúton vagyunk.

"Együk tele magunkat!"-Mondtam vidámabban,a rendőrök Márk után mentek. Nem lesz semmi bajom. Egymásra nézve elnevetteük magunkat. Hogyan érdemeltem meg ezt a nagyszerű srácot? Mai napig nem tudom.A nap többi része evéssel,sok nevetéssel,beszélgetéssel ment el.