(90. Rész) Tényleg ezt akarod?

Előre szólok hogy a vége elég nyomasztóra sikerült,ha nem bírod az izgalmat a végét jobb ha el sem olvasod.Én szóltam!! (:   Köszönöm a múltkori 2 kommentet és a több mint 70 olvasót.Kezd újra életre kelni a blog.<3

Kendall szemszöge:

A falhoz szorítottam a póló gallérjánál fogva Logant. "UTÁLLAK REMÉLEM TUDOD.MENJ EL,DE VIDD A FELESÉGEM IS. ENNYI VOLT. ITT A VÉGE!HA AZ ESKÜVŐN LÉPSZ KÖZBE MEGSPÓROLTÁL VOLNA NEKÜNK EGY VÁLÁST"- Gyűltek azok a gonosz könnyek a szememben.Igenis haragudtam a legjobb haveromra.Tisztában voltam vele hogy nem semlegesek érzelmileg egymásnak na de hogy titokban csinálják a hátam mögött,az mindennek a teteje.Láttam Carlost amint kicipeli a fürdőbe Martinát. James velem maradt a szobában ha netalántán meg akarnám verni Logant.

"Itt se vagyok de Martinát nem teheted ki a házból!Itt lakik veletek!Rémlik?"-Üvöltötte az arcomba.Mély levegőt vettem. James a vállamra tette a kezét."Haver nyugodj le.Nem éri meg.Hagyd."-Próbált rám hatni.

"Itt lakik igen....mégis nálad talált vigaszt!!Hogy tudtátok velem ezt megcsinálni?!"- Beletúrtam idegességemben a hajamba.Nem tudtam mi tévő legyek. Minden romokban hever körülöttem.

"Martina ülj le! Különben nem tudlak letusolni."- Hallatszott a hangján hogy nem tud már türelmesen viselkedni vele.Carlosnál nehéz kihúzni a gyufát,de ha egyszer megtörténik akkor robban!Kimentem segíteni neki."James nézd meg Lili alszik-e!"-Becsuktam magam mögött a fürdőszoba ajtót. Nem akartam,hogy bármit is meghalljon ebből Lili.Levettem a polcról egy törölközőt bevizezve azt.Odaléptem Carlos mellé a kádhoz."Próbáljuk meg kijózanítani. Köszi hogy átvetted tőlem."- Mondtam miközben a hideg vizes törcsivel törölgettem a Picim arcát.De csak nem akart lenyugodni. Teljesen Jamesre ütött mikor be van csípve.

"Kaaapok egy piciit még?De szépek a szemeid. Mióta barna?"-Rám nézve kinevetett.Megráztam a fejem ezen a kijelentésén.Megfogtam az állát az ujjammal. "Zöldek a szemeim látod? Ha letusoltunk,kapsz egy kis citromos vizet. Rögtön jobban érzed majd magad tőle."- Borzasztóan rossz volt így látnom őt. A mindig erős lány egy óra alatt itta magát részegre.Nagy lehet a baj ha ehhez folyamodott.

"Tudod mit,felhozom. Te fürdesd meg. Hozok tiszta ruhát neki."-Tolta fel magát guggolásból és lement a konyhába.Kettesben maradtam az árulómmal. Haragudtam is rá,de egy részem nagyon sajnálta. Ha elmondta  volna mit érez valójában Logan iránt ebbe az egész esküvőbe bele se mentem volna. De komolyan mi értelme volt örök fogadalmat tennünk egymásnak ha már az első héten megszegi azt az egyikőnk?

"Vicces a fejed,ennyire agyalsz valamin?"- Dőlt a kád széléhez megtámasztva magát az alkarjával.

"Miattad ilyen a fejem!! Csókolóztál Logannel!! Normális vagy te?"- Nem kapott se ütést,se pofont. Szerintem ő maga is teljesen tisztában volt mekkora kalamajkát okozott így este.A kádnál guggoltam előtte. Belekapaszkodott a csuklómba hogy kiszállhasson a kádból. Menekülni próbált,csak nem engedtem. Átkaroltam hátulról keresztbe tett kézzel a mellkasa előtt. "Nem engedlek el,azt se tudod hol vagy"-Mondtam szigorúan remélve a legjobbakat. Le kellett valahogy állnia.

"Itt vagyok. Ó Kendall tegyél valamit köré!"- Takarta el a szemeit Carlos mert olyat látott amit nem igazán akart volna."Jó jó! Most már jó így. Itt a víz!."- Felsóhajtott megkönnyebbülten. Hosszú éjszakánk lesz ezt kezdtük belátni mindketten.

"James kész vagyok!Pisiltem ügyesen!"-Hallatszott a folyosó jobb oldaláról. Rászóltam Jamesre,hogy vigye be Lilit a szobájába gyorsan. Amíg ezt megvártuk megitattam Martinát a vízzel.Ficánkolt össze vissza de sikerült meginnia. Ezt követően felkaptam a karjaimba és becipeltem a hálószobába. Logan a falnak dőlve figyelt minket."Én most megyek is.Felejtsd el a válást,látszik mennyire szereted. Még a történtek ellenére is vigyázol rá."-Veregette meg a vállam a fülemhez hajolva."Nagyon sajnálom.Megértem ha ezek után szóba se akarsz velem állni.Jóéjszakát."- Lett volna pár szavam hozzá de már rég a lenti ajtónál vette fel a cipőjét. Nem tudtam lekiabálni neki hiszen Lili már alszik.

"Ó!! Kell az nekem!"-Hirtelen nyakamba ugrott Martina a polc felé nyúlva. Kicsúszott a nevetés a számon.Egyszerűen túl komikus volt a helyzet. Carlos oldalba bökött szigorú pillantással."Ne nevess,tovább fogja csinálni.Az a kis üveg kell neki a polcról."- Érte nyúlt Carlos hogy levegye neki.Rájöttem,hogy a kis üvegben pálinka van amit a szülinapomra kaptam még 1 éve.Eltettem emlékbe.

"Carloooos! Add ide."- Mire észbe kaptunk,Martina leteperte Carlost a földre miatta. Carlos vette az adást és át passzolta nekem."Kérem...."-Nézett felém angyali szemekkel.Oldalra döntöttem a fejem.Megenyhült a szívem rajta."Nem iszunk többet. Fogjuk magunkat és befekszünk az ágyba. Késő van már."- Simogattam meg az arcocskáját. Carlossal összenéztünk hogy gumizza be most a haját mert engedi.

"Mondták már neked hogy nagy az orrod? Hatalmas. Nézd Los!"- Szakadtak a nevetéstől,én annyira nem.

"Nem csak az orra nagy..."- Kontrázott rá sunyi vigyorral Carlos. Most tőlem kapott egy tockost. "Állj le,ne add alá a lovat."- Kezdtem azt érezni mintha két gyerekkel lenne dolgom. Kopogtak az ajtón.

"Gyere be!"-James volt az.Érdekesen nézett ránk amint bejött a szobába."Lili már régóta alszik.Los jobb ha mi most megyünk. Innen átveszi Kendall a terepet."-Kihúzta Lost magával."Sok sikert!"- Ránk csukta az ajtót.

 Martinára tévedt a tekintetem,a beszélgetés közepette bemászott az ágyba félig meddig és bealudt. Mosolyogva odamentem hozzá,feltettem a lábát az ágyra betakarva őt.Képtelenség lett volna elaludnom mellette így hát fogtam a takarómat,párnámat és levonultam a lenti kanapéra. Hiszen az sokkal kényelmesebb mint a vendégszobai ágy.

Logan szemszöge:

Leültem a közeli híd lábánál lelógatva a lábamat a mélységbe.Nem annyira szuper magas a híd, körübelül 5m lehet csak. A szél se fújt. Elővettem a telefonomat hogy végig nézzem a közös képeinket Martinával. Olyan vidám csajszi! Nem érdemli meg Kendall,nem tud rá vigyázni. Most is ő miatta itta le magát! Erre nem jött rá senki? Persze engem kellett haza küldeniük....Felálltam a híd szélén,de megcsúszott a cipőm talpa.A francba! Nem akarok most meghalni! Segítségért kiáltottam,de az üres fülekre talált.A hídról látszódott Martináék háza. Semmi esélyem nem volt,hogy szóljak nekik... 

Minden erőmet összeszedve kapaszkodtam a híd korlátjának az alsó részébe.Nem fogom ilyen könnyen feladni.Olyan pár perc múlva megláttam egy autó fényszóróit közeledni. "Segítség!!"- Üvöltöttem teli torokból. Az autó lesatufékezett azonnal. Két srác szállt ki belőle felém szaladva. Nem láttam az arcukat. A mobilomat ledobtam a híd járdájára. Utolsó pillanatban csupán Carlost hallottam.Felvette a telefonom amin Martinát ölelgettem. JAMES HÍVD A MENTŐKET ÉS A TŰZOLTÓKAT!! MEGPRÓBÁLOM TARTANI ADDIG."-Ijedtem kiabáltak egymással.De olyan hamar történtek az események.

Egyre jobban kezdett fáradni a karom. Carlos sem bírta sokáig. Mire James lerogyott térdre melléje, lenéztem a tátongó mélységbe."Srácok hagyjátok. Nem tudtok megtartani.Sajnálom."- Böktem ki nagy nehezen,hiszen minden erőmmel azon voltam.hogy tartsam magam.

"NEM ENGEDLEK EL!!"-Jamesre néztem szinte már sírva."Vagy elengedsz és egyedül esek le,vagy ketten esünk le! El kell hogy engedd a kezem."-Teljesen elszabadultak az érzelmeink.James kiabált mert kizártnak tartotta hogy elengedi a kezem és leesek. Carlos pedig győzködte hogy maximum utánam ugrik és kiment a vízből. Bármelyik ötletet nézzük,sehogysem  kerülünk ki ebből jól. A távolból hallottuk a szirénákat.A zajra Kendall is kijött a kertbe de minket már nem látott meg.Csak én láttam őt.Lesütöttem a szemeimet. 

"Itt vannak a mentősök!!"- Szaladt Carlos eléjük különben a sötétben nem találtak volna meg minket.Kaptam az alkalmon,hogy Carlos nem fogja ezt látni és megígértettem Jamessel hogy vigyázni fog Liliékre. Ijedten rábólintott. Messziről hallottam ahogy kiszedik a hordágyat a mentőből,kipakolják a dolgokat. A tűzoltók mire pont oda értek hozzám a kötelekkel...teljesen kicsúszott a kezem Jameséből."Sajnálom." - Leestem a sötétségbe remélve minél kevésbé fog fájni ha a vízbe esek.Becsuktam a szemem.

"NEE!!!"- Rogyott térdre Kendall a kemény aszfalton a futás után.Carlos és James fogta vissza mert simán utána ugrott volna. Hallottuk ahogy a rádión megbeszélik hogy két egység lemegy a híd alá a vízbe és kimentik. Leültünk mind hárman a járda szegélyre remélve,hogy nem fogunk rossz hírt kapni. Ez az egész lesokkolt minket.