(33.rész) Szeretlek.

 Mrs Wilson szemszöge:

Aznap este hazamentem. Mikor beálltam a garázsba tudtam,hogy nehéz dolog lesz elmondani hogy a lányunk öngyilkos lett és most kórházban van emiatt. Jut eszembe az iskolát is fel kell majd hívnom.Te jó ég.....
Vettem egy nagy levegőt,leállítottam a kocsit és csendben bementem a házba. A nappaliban égett a lámpa.
Hirtelen valaki a falnak nyomott.

"Tom ne!! Mi ütött beléd? Engedj el! " -könyörögtem neki de nem engedett szabadon.
Mégis hogy mondjam el a rossz hírt? Mitől ilyen dühös?-tanakodtam.

"Nincs vacsora!! A mosás pedig nincs kész!! Hol voltál??? " -adott egy égető pofont az arcomra. Oda kaptam a kezemet.

"Van sokkal fontosabb is mint a hülye fôzés! Feltűnt,hogy a lányunk nincs még itthon? Gondolom nem. Miért akaratoskodsz! Hihetetlen vagy. "-elrántottam a kezemet a fogása alól és átmentem a konyhába hogy teát főzzek magamnak......

" Kérdeztem valamit! Cica,hol a vacsorám? Válaszolnál?"- Belemarkolt fájdalmasan a fenekembe mire adtam neki egy pofont. Megérdemelte mire megfogta a csuklómat és egy fájdalmas pofont kaptam. Elkezdtem könnyezni és reszketni.

"A nappaliban leszek. Mire a foci meccsnek vége,addigra legyen vacsora különben bajok lesznek! Megértetted?"- Ezzel kiviharzott és engem szó nélkül hagyott. Nem mertem megtenni,hogy nem csinálok vacsorát neki úgyhogy gyorsan összeütöttem valamit és  bevittem neki. Aznap éjjel békén is hagyott....

Carlos szemszöge: 

Én szerintem nagyon aranyos együtt Kendall és Martina. Nem tehettem róla hogy pont felkeltem mikor megcsókolta! Össze kell hoznom őket. Bármi áron. Vissza a valóságba Los!- szóltam magamra.

"Haver ezt nem mondhatod el senkinek. Titokban kell tartanod!"- mondta kétségbe esve Kendall. Felültem a kanapén és megdörzsöltem a szemem és válaszoltam,

"Egy,cukik voltatok együtt. Kettő,még mindig bele vagy zúgva és a-a! NE MOND KI! Le se tagadhatnád."-leült mellém és barátilag megveregettem a hátát-"Lemegyek a büfébe kaját venni. Kibírod a  csókot? James felfog kelni akkor neked annyi. Vigyázz kérlek rá. Sietek vissza! " Megfogtam a tárcámat és gyorsan ki is iszkoltam a szobából le a büfébe de persze vissza néztem és elcsattant újra egy csók. 

Ekkor bizonyosult meg bennem hogy Kendall komolyan szereti ezt a lányt,Martinát ha még James haragját is figyelmen kívül hagyja. Nagy mosoly ült az arcomra.


Martina szemszöge : 

Nem tudom miért de álmomban cuki dolgok történtek. Ott volt a pici is aki most még a hasamban van. Kendall pedig állandóan megcsókolt. Imádtam minden egyes pillanatát. De valami furcsát éreztem,ez a csók... Olyan más volt. Olyan.....valódi. Lassan kinyitottam a szemem és akire nem számítottam ott volt velem szembe pár centire. Szóval....a csók tényleg megtörtént döbbentem rá. Mikor kinyitottam a szemem lassan nagyokat pislogtam mert zavarta a kórházi fény a szememet. Egyre élesebben láttam az arcát.

 Éreztem hogy megsimogatja a homlokomat.

Jól esett és hiányzott is,de nem! Nem szabad elgyengülnöm! Rosszat tett. Smárolt Ashleyvel. Utálnom kellene igaz?......Csak az a baj hogy erre képtelen vagyok. Túlságosan is szeretem őt. Így csak annyit sikerült mondanom hogy, "Kendall te meg...megcsókoltál vagy csak....álmodtam?" Vártam a válaszra. Tudni akartam. 

"Nézd,igen volt csók. De csak mert szeretlek és nem tudtalak anélkül nézni,hogy ne gondoltam volna arra milyen szép vagy és cuki és imádom mikor mosolyogsz. Mindig csillognak a szemeid és eszeveszettül beléd vagyok zúgva. "- Mondta őszintén és komolyan ahogy a kezemet gyengéden fogta. Nem bírtam! Elkapott a szerelem. 

"Kérem a csókom." - mondta mosolyogva és magamhoz húztam a kedvenc nyakláncánál fogva és nyelves csókot adtam neki. 

Hirtelen valaki megköszörülte a torkát és Los is visszaért pár szendviccsel és letette az éjjeli szekrényre. Elengedtem Kendall pólóját és ártatlanul rájuk néztem.  "Fiúk? Ez nem az aminek látszik...."-mondtam elrontva a pillanatot. Kendallre mosolyogtam újra,de ő Jamesre nézett félve.Tudtam hogy baj lesz. De hogy mekorra abba én sem gondoltam bele.....