(113.rész) Mókás nap és kaja csata

Jó olvasást! Valamiért Taylor Swiftet hallgattam egész végig írás közben.Ez lett a legeslegaranyosabb rész amit valaha irtam :$

(2 komment után hozom a következő részt)

Martina szemszöge: 

Éppen Kendall mellkasán fekszem a kanapén.A film vége felé járunk.Nagyokat ásítottam mire felemelte a fejét felém fordulva."Hé az ott a telefonod?Tedd le.Tudod hogy nem szeretem a sunyi fotókat."-Próbáltam kiszabadulni az öleléséből,esélytelenül.Még szorosabban magához húzott.Mindketten nevető görcsöt kaptunk emiatt."Mond  hogy Spongyabob a király!"-Tőlem csak kuncogást kapott válaszul,a kép viszont elkészült.

Rögtön a megosztás gombra ment rá és kiválasztotta Logan nevét.Mohón rázni kezdtem nemlegesen a fejemet.Féltem,hogyha az a kép elküldődik,Logan lefújja az egész mulatozásunkat és azt egyáltalán nem szeretném.Nagyon is jól szórakoztunk eddig! Most tartunk a 3.filmnél,tele ettük magunkat muffinal,chipssel és minden édességgel amit Kendall előszedett a rejtek helyről. 

"Nyugi baba,réges rég alszanak.Reggel szokta csak megnézni a telefonját.Most pedig van kedved csinálni egy kis pizzát?Láttad mekkora konyhája van egyáltalán Logienak??Hatalmas azt elárulom.Tökéletes a kaja csatára is.A hűtője mindig tele van."-Mosolyra fordult pimaszul az ajka.Kinyújtózkodtam.Felkelt felém nyújtva a jobb kezét hogy kézen fogva mehessünk ki a konyhába.

Elámultam teljesen."Minek neki ekkora konyha ha nem is hív át minket főzni?"-Megtámaszkodtam a konyhapultnak dőlve hassal.Könyökölve figyeltem a férjemet ahogyan kinyitja a hatalmas fém hűtőt.Életemben nem láttam még ennyire tele pakolt hűtőt!Ellöktem magamat a pulttól odaszaladva hozzá, "Ó légyszi azt kóstoljuk meg.Úgy néz ki mint Logan anyukájának a híres pitéje.Biztos tele van töltve almával vagy áfonyával."-Előjött belőlem az éhesebbik felem."Ahogy a hercegnőm szeretné.És meg is esszük az utolsó falatig!"-Kontrázott rá.Kendallnek pontosan háttal álltam miközben azon agyaltam mit is ehetnénk még meg a pite után.Hirtelen a derekamnál fogva felemelt és felültetett az asztalra mire felsikoltottam.
Elhallgattatott egy finom csókkal.Az ámulattól megszólalni se tudtam.A szemem követte az alakját.

Hátra lépett az egyik fiókhoz,kivéve két kanalat majd visszajött hozzám.Adni akartam neki egy puszit de megrázta a fejét."Nyisd ki a szád.Hamm."-Egy nagy kanálnyi pitét bele tett a számba.Az édes íz rögvest bekapcsolta az agyamat.Képtelen voltam kibírni,megcsókoltam Kendallt akinek emiatt a kezéből kiesett a pite a földre.Nagy koszt csináltunk ezzel.Persze hogy a pités felével esett le!Megtörte a csókot azonnal.
"Baba ezt most ne.A bohóckodás miatt vagyunk itt,rémlik?"-Leguggolt hogy össze kaparja a tönkretett pitét.Felvonta az egyik szemöldökét amitől mindig röhögő görcsöt kapok.Most se volt másképp.
Annyira belefeledtkeztem a nevetésbe hogy leestem a konyhapultról,egyenesen a hátára.Félre gurultam a földön."Hoppsz!Ne haragudj!Esküszöm véletlen volt"-Tovább folytattam képtelen voltam abba hagyni.

Valami nedveset éreztem a homlokomon,és mire észbe kaptam,tele volt nyomva az arcom pitével ami a földön volt még percekkel ezelőtt.Fúj! "Kendall Schmidt!! Véged van!!"-Felkászálódtam sietve a padlóról a pultba kapaszkodva nehogy ismét elcsússzak."Nem is csináltam semmit.Teljesen ártatlan vagyok."-Válaszolta magabiztosan,hallani lehetett a kaján nevetését.Egy percig sem figyeltem rá,igyekeztem ugyanis össze szedni mindent ami por állagú ebben a konyhában.Volt a kezemben a kakaótól kezdve liszt meg sütőpor.A mosogató mellé lepakoltam a kis fegyvereimet.Kivettem a hűtőből 2 darab tojást és a hátam mögé rejtettem.Kendall eközben eltűnt.Pár perc elteltével egy kis kamerával jött vissza.Felállította az állványára és bekapcsolta."Mostmár mehet a csata."-Húzott magához átölelve.Kibújtam a kezeimmel és a feje búbjára törtem a két tojást. Tátott szájjal meredt rám teljesen meglepve.

"Ezt nem néztem volna ki belőled."-Kacsintott valamiért rám.Mielőtt bármit is mondhattam volna,a szám és az arcom is tele volt kakaóporral.Nagyokat köhögve a mosogatóhoz léptem a kezembe véve a lisztes tasakot.Ő ezt egy könnyed mozdulattal kitépte a kezemből a fejemre szórva az egészet.Én próbáltam elvenni tőle de nem eresztette el.Hátulról megfogott és nyakon szórt még egy kis jéggel amitől hangosan sikongatni kezdtem.

"Kendall segíts ne ne ne ez nagyon hideg!!"-Ugra bugráltam össze vissza a nappaliban,hogy kiessenek a kockák a pólómból.Még a kanapéra is felugrottam.Össze lisztezve a párnákat.Kendall utánam jött a kamerával a kezében.Furcsa módon a kamerához beszélt."És itt van az én szépséges feleségem akit eláztattam egy tasaknyi jéggel.Áucs biztos hideg volt.Úgy néz ki most mint egy fehér hógolyó"-Folyamatosan engem vett.Összenéztem vele,amikor eszembe jutott hogy simán leveszem a pólómat és megszabadulok a hidegtől,plusz Kendall se fog engem tovább filmezni mert melltartóban leszek.Önelégülten mosolyogtam miközben megtettem.Ahogy sejtettem rögtön eltakarta a tenyerével a kamerát."Hé ezt nem teheted meg!Még el akartam tőlük köszönni!Élő adásban voltunk!"-A lépcsőn állva hallgattam.

"Tudom,de saját magadat nem mutattad meg nekik pedig tiszta néger vagy és az orrod pedig lisztes haha!"-Nyújtottam ki rá a nyelvemet.Feliszkoltam az emeletre amilyen gyorsan csak tudtam mert félre dobta a kamerát és kergetni kezdett."SEGÍTSÉG!!ITT NEM IS LEHET ELBÚJNI SEHOVA."-Mondtam hangosan,rejtekhely keresés közben.Végig mentem egy fürdőszobán,irodán és egy kisebb filmnézős szobán is mire megtaláltam az erkélyt.Levegőmet visszatartva a ház falához simultam.Reménykedve,hogy nem talál rám.Egy buktató van,ő ismeri a házat,velem szemben aki azt se tudja merre van a mosdó.Lépteket hallottam ezért behunytam a szememet.Felkapott valaki és futni kezdett velem."Mit akarsz csinálni?"-Kérdeztem ijedten.Hiszen szinte félmeztelenül rohangál velem a karjaiban.

"Csak a medencéig megyünk.Nyugi baba,nem ejtelek el."-Ekkor ellazultam a karjaimban és élveztem ahogy lecipel a hosszú lépcsőn,egészen a medence pereméig.Talpra állított."Hozom a pezsgőt!Addig mártózz meg. Ne félj,kellemesen meleg a víz."-A mondatának a második felét már csak távolról hallottam.Körbe néztem a kertben.Jó magas fakerítéssel volt bekerítve,így nem szégyelősködtem.Levettem a nadrágomat és fehérneműben beugrottam a vízbe.Vizben lubickolva elgondolkoztam miért nem jártunk még Loganéknél ezelőtt.Még egy grillezős partit se szervezett ide.Pedig meglett volna a maga hangulata.

"Min gondolkozol ennyire?"-Jött felém Kendall egy tálcával.Egy egész pezsgős üveg volt rajta,két pohár és rengeteg nassolni való.Felcsillant a szemem.Odaúsztam a medence széléhez.Az államat a peremének támasztva.Leguggolt elém és kitöltötte kettőnknek a buborékozó italt.A tálcát félre tette a kávézó asztalra.A saját pezsgős poharát fogva bemászott mellém.Koccintottunk."Egészségedre.Mienk az egész nap."

A nap hátralevő részét a medencében töltöttük.Pancsoltunk,versenyt úsztunk,beugráltunk a medence széléről és még labdáztunk is.Nagyon hamar eltelt a délután.Kezdett lemenni a nap,én pedig vacogni kezdtem akaratlanul.Viszont nem akartam még bemenni,sokkal jobb itt a vízben mint bent a  kanapén fetrengeni."Nézd csak mit tudok!"Kendall ugrott még egy fejest a vízbe miközben én, magamat átölelve próbáltam melegen tartani a testemet.Esélytelenül mert a szám már kezdett lilulni jelezve hogy igenis szétfagytam.Amikor feljött a víz felszínére a mosolya azonnal alábbhagyott."Miért nem mondtad hogy fázol?"-Dörzsölgetni kezdte a karomat hátha felmelegszek.Nem tett semmit.A szám lila maradt az ajkaim pedig remegtek."Így is fázok még...."-Mondtam halkan.

Kiment belőlem az energia és talán be voltam csípve egy kicsit.Bár erre nem mernék fogadni.Kimászott a medencéből engem egyedül hagyva.Követtem a példáját,kimásztam a medencéből és ott álltam dideregve,vizesen."Hova mentél?"-Totyogtam oda hozzá hogy körém terítsen egy nagy törölközőt.A hirtelen kapott meleg megnyugtatott és odabújtam hozzá.Kitudja mennyi ideig állhattunk egyhelyben mikor hozzám szólt,"Jól esne neked most egy meleg fürdő?A konyhától a második ajtó jobbra lesz a fürdőszoba ajtaja."-Puszilt meg a homlokomon.Behozta tálcát és a poharainkat is miközben bementünk.

Kendall szemszöge: 

Felsöpörtem és letöröltem a pultot amit össze maszatoltunk teljesen.Ezek után tudtam csak neki látni a vacsora készítésnek.Találtam a mélyhűtőben fagyasztott zöldségeket,halat amit sikerült hamar megsütnöm és vágtam mellé egy kis petrezselymet díszítésnek.Pofás kis tányérat tettem össze neki.Bevittem a tányérjainkat a kanapé előtti kávézó asztalra.Második fordulóban pedig teát hoztam magunknak.Elvégre holnap vissza kell mennünk még a dokihoz.Nem szeretném hogy ittasan jelenjünk meg.Levágtam magamat a kanapéra és betakartam a lábamat.Kerestem valami érdekes tévéműsort hogy elüssem az időt amíg a Picim fent fürdik.Egy unalmas reklám blokk alatt kiindultam a mosdóba,mikor megcsörrent egy mobil.Az enyém nem lehetett mert kivan kapcsolva.Kizárásos alapon Martináé lesz az.Átkutattam érte az előszobát meg a nappalit.Megtaláltam a keresett mobilt a táskájában.Illetlenség volt bele nézni az üzeneteibe de a kórház nevét írta ki feladóként.Rögtön megnyitottam és pillanatnyi sokkot kaptam.Mert nem voltam képes elhinni amit benne írtak.Egyszerűen képtelenségnek gondoltam.Mégis ott állt feketén fehéren a telefon kijelzőjén.Egy sms ami mindent tönkre tehet.Tényleg mindent.

Martina szemszöge:

Ilyen kellemesen még soha nem zuhanyoztam.Logannél még a zuhany fülkében is világit a plafon!El is időztem bent egy darabig énekelgetve mindenfélét.Kilépve a vízsugár alól,magam köré tekertem a törölközőt mert rájöttem,hogy nincsen tiszta ruhám.

Egyedül Kendall tud adni valamit Logan ruhái közül,hiszen tudja mi merre van ebben a hatalmas házban.Lekapcsoltam kifele menet a lámpát a fürdőszobában és a lépcső felé vettem az irányt.Igen kellemes illat csapta meg az orromat.Kendall vacsit csinált volna?!Imádom érte,mindig annyira gondoskodó és aranyos.Vigyáz rám amiért hálás vagyok.Leérve a lépcsőn,megdermedve találtam rá.A hátára tettem óvatosan a kezemet mire ijedten megfordult."Én...te....rákos vagy."-Bambán néztem egy darabig majd megráztam a fejemet.Az teljes képtelenség.Jól vagyok!

Nemrég született meg Kayden....oké volt az egy éve talán,azonban biztos nem lehetek rákos.Semmi bajom nincs.Térdre rogytam egy szál törölközőben.Homályos lett a látásom ahogy csendben kitört belőlem a zokogás."Nem akarok meghalni..."-Küszködtem a beszéddel.Két meleg kar átölelt hátulról és édes dolgokat suttogott a fülembe.A szivem hevesen vert,az agyam pedig leblokkolt.....Lehet hogy így ér véget a mi történetünk?

(112.rész) B terv

Ma van pontosan 3 éve hogy elindítottam ezt a blogot.Egyszerűen hihetetlen,hogy ennyi részt megéltünk azóta ti pedig azóta is izgulva olvassátok!Köszönet nektek hogy ennyire szeretitek amit írok.Nem is húzom tovább a szót,kellemes olvasást :) 

UI. Köszönet Rusher Girlnek az ötleteiért.Sokat segített! Másrészt pedig Erdei Viktóriának aki miatt ez a rész most megíródott. ❤✌

Kinga szemszöge:  

Két hét telt el a kávézóban történt incidens óta.Leálltam a twitteres zaklatással,azonban a többi rajongó ugyanúgy folytatta Martina piszkálását.Hajnali fél hat óta itt ülök a kocsiban,betakarózva mert eléggé hűvös reggelünk van és a kocsim fűtése nsm a legjobb.Sikerült egy fa mögé leparkolnom Kendallék házához közel.Innen rálátni a kapujukra.Az utolsó pár korty kávénál tartottam amikor nyílt a kapu és kézen fogva sétált ki a fiatal házaspár.Majdnem félre nyeltem a kávémat.Rajtuk tartva a szememet,a jobb kezemmel kikerestem a spéci fényképezőgépemet hogy csinálhassak egy-két képet sietve.Sikerült elkapnom a tökéletes pillanatot.Bingo! Megvártam mig beszálltak a kocsijukba és elindultak.Félre dobtam a fényképezőgépet az anyós ülésre,beinditva a kocsit.Követni kezdtem őket.Információ gyűjtő hadjáraton vagyok.Loganék elég könnyen bedőltek a kedves oldalamnak.

Kendall szemszöge: 

Egész éjjel összebújva aludtunk a Picimmel.A lábaink össze fonódtak a paplan alatt,a meleg testét a testemhez húztam.El sem akartam ereszteni a mai nap.Azonban korán kell kelnünk,jelenésünk van a dokinál.Igaz,Martina úgy tudja pszihológushoz viszem,pedig ez csak egy rutin kivizsgálás lesz.Megnézik rendben van-e az én hercegnőm.A hasára fordult,ezért eleresztettem a szorításomból.Kikeltem egy mukkanás nélkül az ágyból és bementem a csöppségek szobájába.

Lili felhúzott térddel hanyatt feküdve nézte a tévét amin valamilyen furcsa mese ment,Kayden pedig csendesen cumizott.Nehezen felemelte a fejét hason feküdve hogy rám nézzen.A cumin keresztül is látszott a kis mosolya.Hihetetlenül zabálnivaló.Most rajta kaptam a kisasszonyt!Hetek óta tagadja ugyanis,hogy betudja kapcsolni a tévét.Valamelyik nap Martina is arra jött be,hogy megy a tévé.Rám volt fogva az egész,de valamiért kezdtem Lilire gyanakodni.Múltkor is kérdezgette hogyan működik a távirányító mert neki nem sikerült a lenti tévét bekapcsolnia.Pár percig várakoztam még az ajtóban,kíváncsian.Semmi nem történt,tovább nézte a mesét.Besétáltam mire sietve keresni kezdte a távirányítót a takarójában.

De nem találta meg.Ijedten nézett felém."Bocsánat apu!Én nem akartam bajt okozni...csak képtelenség kibírni Kayden mellett a sötétséget.Miért kell lehúzott ablakkal aludnom?"-Ó!Szóval innen fúj a szél.Fél a sötétben.Kayden reggelente olyan fél nyolcig alszik.Lili viszont már 7 körül fent van mindig.Leültem a kiságyának a szélére.Az ölembe emeltem."Figyelj,Kayden a kórházban is rosszul aludt.A doki bácsi javasolta hogy lehúzott redőnnyel aludjon.És látod bevált csak a tévé zaja felébresztette most is."-"Értem én...nem vagyok butus apu."-Elnevettem magamat,ugyanolyan makacs mint én.Nem tehet róla."Anyuval megbeszélhetjük hogy kapsz egy új szobát de ahhoz ma jól kell viselkedned.Mindjárt itt lesznek a fiúk.Ő rájuk lesztek bízva amíg én elmegyek anyuval a kórházba."-Igyekeztem rövid fogni hogy összekészülődjenek mire átadjuk őket a srácoknak.Lili el is kezdett öltözni,addig én kicseréltem Kayden pelusát,ráadtam a napi ruháját.A pelenkázótól hátra lépve csodáltam meg a remek művemet.Akkor is jól áll neki a sapi!

"Apa ha készen vagy,lejössz reggelit csinálni nekem?"-Ugra bugrált a folyosón rám várakozva."Kincsem egy pillanat.Itt van Kayden a cumid,lemegyünk hamizni egy kicsit."-Sikerült felvennem anélkül hogy a menő sapija leesett volna róla. Lementünk a konyhába és beültettem az etetőszékbe.Amíg megcsináltam a reggelijüket,Lili szóval tartotta a kisuraságot.

"Oké,csücsülj le a helyedre."-Beült legbelülre betakarva magát egy takaróval amit az éjjel otthagytam."Jóétvágyat.Ez pedig a tied."-Adtam oda a meleg cumisüveget Kadyennek amit rögtön inni kezdett.Biztos nagyon éhes lehet.Elpakoltam a koszos dolgokat a mosogatóba,a két kávét kiöntöttem az utazós poharainkba majd elindultam a lépcsőn a Picimért.Gyorsabb volt nálam és fel is volt öltözve,míg én magamra nézve rossz látványt nyújtottam.Egy régi,szürke melegítő gatya volt rajtam és egy pókemberes póló.A hajam pedig szanaszét állt,ráadásul álmos voltam.Valamiért alig tudtam aludni az éjjel.Csak forgolódtam egész végig.Kaptam egy szájra puszit."Jó reggelt.A csöppségek már lent vannak?A szobájukban nem találtam őket."-Indult meg lefelé.Sarkon fordultam hogy követni tudjam."Lebuktattam a kis Lilinket.Nagyban tévézett mikor ma reggel bekukkantottam hozzájuk.Ja és külön szobát szeretne,
megengedtem neki."-Meséltem el neki a reggeli eseményeket.

Éppen én is leültem volna az asztalhoz amikor csöngettek."Nyitom!"-Kiszaladtam a bejárati ajtóhoz,mire kiértem beengedték magukat a haverjaim.Lepacsiztunk miközben beljebb jöttek és levették a cipőjüket. Lili azonnal félre tolta a tányérját odaszaladva hozzájuk."CARLOS LOGAN JAMES!!"-Mind a hármukat szorosan megölelgette.Lili Carlosra tapadt."Szeretlek én is bogárkám,de hadd köszönjünk anyukádnak.Megengeded?"-Bólintás volt rá a válasza.Megrázva a fejem felkéredzkedtem hogy rendbe szedjem magamat.Húsz percre rá,indulásra készen voltam.Lekocogtam a lépcsőn."Szívem indulnunk kéne úúgy most rögtön."-Hívtam ki a konyhából amíg felvettem a cipőmet és megkerestem a kocsi kulcsokat.

"Jövök!Csak nehezen akartak a srácok elengedni.Hihetetlen hogy szinte minden alkalommal átjönnek mégis annyira megörülnek nekem ha látnak."-Nevetve hozzá tette,kabát felvevés közben.

"Ők már csak ilyenek."-Vontam meg a vállamat mosolyogva.A fiúkra néztem akik a konyha ajtóban álltak.Carlos Lilit vette magához,míg Logan babázott."Akkor mi elmentünk,a fontos telefonszámokat a hűtőn megtaláljátok,ebéd a hűtőben van.Mi meg majd jövünk és.-"-Martina eltakarta a kezével a számat."Mindent kézben tartanak.Mostmár nyugodj le.Néha  még nálam is rosszabb vagy."Rázta meg bohókásan a fejét."Most kivételesen egyet kell értenem Martinával."-Kotyogott bele James.Kinyitotta Martina az ajtót."Értettem!Csendben leszek."-Feltettem a kezeimet,megadva magamat."Pompás,sziasztok!"- Ezzel magukra hagytuk őket.Remélve hogy nem szedik szét túlságosan a házat.

A kocsiba beszállva jöttem rá hogy a kávét bent hagytuk.Gyorsan beszaladtam érte.Oda adtam Martinának a két poharat a lehúzott ablakon keresztül ameddig vissza szálltam a kocsiba."Köszi bébi."-Adtam neki egy csókot.Kényelmesen hátra dőlt az ülésben."Mondtam neked mennyire nem akarok agyturkászhoz menni?"-Remek,itt tartunk megint.Sóhajtva válaszoltam neki,"Van itt egy kis gond.Nem egészen oda megyünk.
Figyelj,nem ettél sokáig szinte semmit.Tudni akarom jól vagy-e,lehet-e egyáltalán babánk még a közel jövőben emiatt,nincs-e valamilyen betegséged a háttérben stb.Jobb ha tisztázzuk ezeket."-Informáltm őt,elindulva a csendes kis utcában majd ráfordultam a főútra ami egyenesen elvitt minket a kórházig.
                                                                              ~~~~
Martina szemszöge: 

Miután bejelentkeztünk,felmentünk a második emeletre.Kendall kinyitotta nekem a nehéz ajtót."Köszi.De akkor sem szeretnék itt lenni. Tudod jól."-Vágtam hozzá durcásan.Nem tehetek róla,a kórházaktól mindig is kirázott a hideg.A zöld falak olyan ridegek,meg rengeteget kell várni.A kellemetlen szagú fertőtlenítőről nem is beszélve.Leültünk egy két személyes padra.Kendall magához húzta a kezemet,összekulcsolva az ujjainkat.Gyengéden megszorította."Hamar végeznek a vizsgálatokkal bízz bennem.Ügyes leszel."-Próbált enyhíteni a hangulatot,de jól tudtam hogy a nőgyógyásznál is kért időpontot,azt pedig ki nem állhatom.Kizárt hogy én bemegyek oda.A fele várakozási időt elütöttük apró beszélgetésekkel,viccekkel. A másik felét pedig idegesen végig járkáltam a folyosón.

"Melissa Herison?"-Hirtelen felkaptam a fejemet amikor ajtó nyitás után az asszisztens szájából az én nevem hangzott el.Megdermedtem.Képtelen voltam bemenni a vizsgálóba.

"Itt vagyunk,máris megyünk"-Odajött hozzám felém tornyosulva megfogta a kezeivel az arcomat."Shh minden rendben lesz.Bátor vagy megtudod csinálni."-Kaptam egy puszit az orrom hegyére."J...jólvan.Te miattad bemegyek és végig csinálom."-"Ez a beszéd."-Csókolta meg a nyakamat majd bementem egyedül.Először el kellett mesélnem mit csináltam és azt is hogy koplaltattam magamat,majd megmértek,meghallgatta a doki a tüdőmet stb.Felvettem a pólómat amikor megszólalt."Kérlek az ujját húzd fel vért is veszünk tőled."-Ijedten néztem.Megráztam a fejemet,kizárt hogy vért vegyenek tőlem.Kiszaladtam a folyosóra.Kendall felnézett a nővérpultból.

Gondolom autogrammokat osztogatott.Sehol nem bírja ki hogy ne írjon alá párat a rajongóinak. "Hé!Bébi állj meg!!"-Kiejtette a kezéből a tollat utánam szaladva.Mindenki minket nézett.Utolért,elkapta a könyökömet és maga felé fordított átölelve engem."Miért rohantál ki?Mi történt?"-Elsimította a homlokomból a hajamat."Vért akartak tőlem venni.Én félek tőle!!"-Lehajtottam a fejemet Kendall mellkasát nézve.A doki odasétált hozzánk."Hölgyem kérem jöjjön vissza.Egy perc lesz az egész utána készen vagyunk teljesen és mehetnek is."-Próbált vissza terelni a vizsgálóba.

"Doktor úr máris megyünk.Ne haragudjon rá.Sok dolgon ment keresztül az elmúlt időszakban."-Kendall megfogta a kezemet és követtük a doktor urat.Belépve az ismert szobába,leültem a székbe ami az orvosi asztal mellé lett téve.Köhögést hallva felnéztem,Kendall állt előttem kérdő tekintettel."Cseréljünk helyet."-Csupán ennyit mondott majd az ölébe emelt és körém fonta az erős karjait.Elfordítottam a fejemet jobbra nehogy lássam amikor beszúrják a tűt a karomba.Minnél jobban remegtem annál erősebb lett Kendall fogása rajtam."Shh mindjárt vége.Már folyik a véred.Ügyesen csinálod bébi."-Puszilgatta a hajas fejemet.

"Készen vagyunk Martina.Ide nézhetsz mostmár."-Ezt hallva sikerült megnyugodnom Kendall ölében.Hátra hajtottam a fejemet."Mostmár haza mehetünk,holnap kapjuk meg az eredményeket."-Súgta a fülembe halkan.Aprót bólintottam."Megcsináltam."-Büszke voltam magamra még ha le is kellett fognia.

"Akkor holnap várjuk önöket a tesztek eredményeivel.További szép napot."-Köszönt el tőlünk a doktorom.Mi is viszont kívántuk majd sietve kijutottunk a kórházból.Beszívtam a friss levegőt amíg Kendall előállt a kocsival a kórház bejáratához.Kinyitottam a kocsi ajtót és beszálltam becsapva magam után az ajtót."Ez gonosz húzás volt tőled Schmidt ugye tudod?"-Valamiért mindig a vezeték nevét használom csak ha mérges vagyok rá vagy rosszat tett.Egy mosollyal megvonta a vállát engem figyelve.A gödröcskéi is megjelentek."Hogy tehetem jóvá mégis?"- Játszott rá a szerepére.Elfordultam nevetés közben nehogy meglássa."Halottam ám,szóval?"-Rákanyarodtunk a főútra.

"Habfürdő és egy masszázs csodás lenne."-Pirulva adtam a tudatára.Megjelent az a pimasz mosoly az ajkain."Ha már rossz napod volt,tegyük emlékezetessé.Beosonunk Logan kérójába és ott töltjük az éjszakát.Tudom hol van a pótkulcsa.El lesznek ők a kicsikkel.Plusz neki van jakuzzija is meg pezsgője otthon.Kihagyhatatlan ajánlat."-Bújt oda vezetés közben egy csókért."Élvezzük ki minden percét!!"- Ujjongva a levegő emeltem a karjaimat."Imádlak!"-Nézett ámulva engem.