2015. október 26., hétfő

(53.rész) Ez csak a kezdet

Köszönettel tartozom annak a kedves 'lánynak' aki terjesztette a blogomat a facebook csoportjában. Ezer köszönet neki! Cserébe,szeretném ha minnél több tagja lenne annak az oldalnak. (https://www.facebook.com/Kendall-SchmidtHeffron-Drive-Hungary-488666117986859/ ) Mert remek munkát végez,és a végén megéri mindez :) Nem is húzom tovább az időt,meghoztam az újabb részt. Xoxo
Kendall szemszöge: 


Ashleytől kaptam egy meleg ölelést.Sokáig egymás karjaiban maradtunk." Köszönöm,hogy te legalább észnél vagy.Nem úgy mint Martina."- Dünnyögtem felkelve a kórházi padról és vissza mentem a szobába ahol Logan feküdt. "Logan kérem a babám. Hazamegyünk. Aludnia kell lassan. Holnap meglátogatlak. Jobbulást!"- Sietve mindent össze pakoltam Lili baba táskájába amit a vállamra vettem,majd becsatoltam a baba kocsiba Lilit. El akartam tűnni innen minnél gyorsabban. Frusztrált az egész kórház és a történtek. "De hé! Minden rendben? Hova sietsz. Kendall!!!"- De késő volt. Már a folyosón jártam.

Lifttel hamar leértem a földszintre,kitoltam Lilit a kórházból és a kocsihoz toltam. Kinyitottam a kocsit,mivel Martina nem ül elöl,ezért most Lili fog. Fognom kell valaki kezét. Sírhatnékom van,de előbb haza kell érnünk. Kivettem a baba hordozóját a baba kocsiból és betettem az anyós ülésre. Miután biztosan be volt kötve,összecsuktam a baba kocsit betéve a csomag tartóba. Beszálltam a kocsiba és elindítottam. Mire hazaértünk és beparkoltam a kertbe addigra Lili teljesen bealudt. Ebből tudtam,hogy legalább ő rendben van. Leállítottam a kocsit és megfogtam a kezét.
 " Apu vigyáz rád és ígérem anyuval rendbe hozzuk a dolgokat. Hisz mi vagyunk a szüleid és a családod nagy részben."- Könnyezni kezdett a szemem,de vissza fogtam. Nem sírhatok. Még meglátja anya. Vettem egy jó nagy mély levegőt és kifújtam.
Össze szedtem mindent a kocsiból és bementünk a lakásba. Felkapcsoltam az előszobában a villanyt mert sötét volt. Anyu nincs itthon. Már csak ez hiányzott. Megláttam a tükrön egy cetlit :

  "Kincsem vigyázz Lilire és magadra. Ma estis vagyok, csak elfelejtettem szólni. Vacsit találsz a hűtőben,Lilinek pedig tápszert a konyha pulton.   -Puszi anya" 

Levettem a tükörről,összegyűrtem és kidobtam a kukába. Nagyszerű lesz itthon egyedül egy 1 hetes babával. Totál kivagyok,megvisel nagyon hogy nincs mellettem a szerelmem erre én maradhatok vele fent egész éjszaka.Lili még aludt úgyhogy a babakocsiban hagytam. Beljebb toltam a konyha ajtóig,hogy figyelni tudjak rá. Míg elővettem magamnak egy sört és leültem az asztalhoz magányosan. Elővettem a zsebemből a mobilomat és rögtön láttam,hogy kaptam egy smst. Azonnal válaszoltam még akkor is ha már 11 elmúlt és nagy rá az esély hogy jó pár órája küldték.

Martinától : Manó,minden jogod megvan,hogy haragudj rám,de adj egy esélyt hogy tisztázzam a dolgokat. Bízz bennem. Vigyázz Lilire. Ha nagyon nyűgösködne fürdésnél akkor tudod mi a teendő! Együtt kell fürödnöd vele.:) Szereti az apuciját de nagyon! És......szeretlek függetlenül ugyanúgy mint azelőtt. Jóéjszakát!

Kendall Válasz: Most értünk haza,alszik mint a bunda. Ha felébred megfürdetem és kap ennit. Ne aggódj velünk minden rendben van. De nélküled a ház olyan....csendes....hiányzol.

Elküldtem az smst és mintha Lili érezte volna,hogy itt az ideje sírdogálni,mert nem vele foglalkozok,rákezdett.
Letettem a pultra a mobilom és kivettem a baba kocsijából. A vállamra fektettem a fejét. Ringatva felmentünk a lépcsőn egyenesen a fürdőbe. De eszembe jutott,hogy a kis hercegnőmnek pizsi is kell és tiszta pelus. Eltelt 10 perc mire megtaláltam mindent. Vissza mentünk a fürdőszobába. Levetkőztem boxerre és Lilit is teljesen. Megnéztem,hogy a víz elég meleg-e és beálltunk a kádba. Nem tudom,érezte-e hogy nincs itt az anyukája de szokatlanul szorosabban bújt hozzám.

"Apu vigyáz rád kis angyalom."- Elkezdtem neki halkan énekelni. Fészkelődni kezdett és a végén hallottam egy pocak korgást. " Éhes vagy,gyorsan megtörölközünk."-Elzártam a csapot pár perccel később miután a rövid fürdés megvolt,kiléptem a kádból és betakartam a törölközőjébe és bementem a hálószobába. "Anyu ma nincs itthon. Sajnálom.Hallgasd csak,a kedvenc meséd van a tv-ben."

 Mire kaptam egy izgatott mégis ásítozó mosolyt. Így könnyű dolgom volt a pelenkázással. Hamar készen is lettem. Megkapta a cumiját,felvettem a karomba és lementem a konyhába,hogy tápszert készítsek neki. 
Egyszer csak csengettek. Lili apró sikoltással utánozta. Nevetnem kellet,olyan aranyosan csinálta!

"Jövök!"-Szóltam ki a konyhából mert éppen Lili cumizott a cumis üvegéből fél álomban amit én tartottam neki.

Hamarabb nyílt a bejárati ajtó mielőtt én még oda értem volna és Ashley volt az egy szatyorral a kezében. Eljött a konyháig,letette a zacskót a pultra amiben kizárásos alapon kaja lehetett mert olyan illata volt. Lili lassan befejezte a tápszerét,a szájába tettem a kis kék bárányos cumiját majd betettem a lenti járókába. Nagy sóhajtással mentem vissza Ashleyhez.

"Miért is jár nekem kaja? Egyáltalán miért jöttél?"-Ültem le a pulthoz. Ash a másik oldalán ült és kiszedte a kínai kaját két tányérba,elővett két villát majd az egyiket nekem adta és a tányért oda tolta hozzám. "Először egyél,utána elmondom ha még akkor is kíváncsi vagy rá. Fogsz tudni aludni ma? Mármint,hogy ugye tudod....Martina nem lesz melletted...?"-Láttam mennyire óvatosan próbálja a kérdést feltenni. De a válaszom még engem is meglepett. " Talán,nem maradsz itt estére? Mindjárt éjfél van végül is."- Halkan elnevettem magam." Egyedül nem jó aludni. Viszont meg kell elégedned a kanapéval. Lilit most már nem cipelem fel. Annyira alszik."

"Nagyon finom ez a tészta hmm. És persze hogy maradok estére. Azért jöttem,hogy ne legyél egyedül. Logan altatót kapott és bealudt tőle,reggelig nyomni fogja a szunyát. Gondoltam jobb helyem lesz melletted."- Gyengéden mosolygott rám. Pislognom kellett egy nagyot,túl sokáig néztem a szép szemeibe.
Csendben ettünk tovább,miután végeztünk felmentem és választottam Ashnek egy pólót és melegítő gatyát,míg én átvettem a pizsimet. A fürdőszoba ajtóban vártam rá.

"Kész vagy már? 10 perce bent vagy. Csak átöltözésről volt szó."- Nevettem el magam álmosan. A falnak dőltem és vártam csendesen keresztbe font karral.

"Kész! Hogy áll? Nagy rám...nézd a térdemig ér a pulcsid."- Vigyorgott rám.
 Fogalmam sincs miért,de szorosan megöleltem.Beleszagoltam a hajába. Elbambultam egy percre mert azt vettem csak észre,hogy Ash ütögeti a hasamat játékosan.

"Áúúú áú! Oké vége a bunyónak! Különben vissza kérem a ruháimat."- Felvontam a szemöldökömet és lekapcsoltam a fürdőszobai lámpát. " Gyere,lent már megágyaztam. Van fűtés úgyhogy nem hiszem hogy fázni fogsz."- Mikor leértünk a nappaliba,elfoglaltam a Lilihez közelebb eső kanapé felet. Ezek után csak azt hallottam hogy Ashley lekapcsolja a villanyt és befeküdt mellém. Hamar elaludtunk.

Másnap reggel arra riadtam fel szó szerint hogy lerántja rólam valaki a takarót és hideg lett! Morcosan felültem, " Mi a franc.-BABY?! Te hogy hogy itthon.-" Szóhoz sem jutottam. Csak némán figyeltem ahogy Ashleyről is letépi a takarót. " Ide figyelj,azt eltűröm hogy engem cseszegess a nap minden napján,de azért ez mindennek a teteje!! Hogy képzelted ezt?"- Ezzel a nyakába öntött egy pohárnyi vizet ami gondolom hideg volt mert Ashley felsikoltott és cica harc lett belőle. Közéjük álltam,de nagyon dulakodtak és csak egy reccsenést hallottam,fájni kezdett az állkapcsom és elkiáltottam magam. " ÁLLJATOK LE! ELÉG VOLT!"- Fogtam az államat közben. " Ashley,te szépen pakolj össze és menj be Loganhez. Nekünk pedig van egy kis megbeszélni valónk." - Néztem szigorúan Martinára aki láthatóan egyáltalán nem szégyelte a dolgot,sőt! Büszkén vigyorgott. "Komolyan? Szükség volt erre? Azt hittem te ennél okosabb vagy."- Mentem fel a mosdóba hogy megmossam az arcomat hamár úgyse fogok tudni vissza aludni.





2015. október 22., csütörtök

(52.rész ) Semmi sem könnyű

Megvolt a 2 komment,az ígért rész pedig itt van! :) Minden kövi rész 2komment❤Gyorsabban akartam kitenni új részt,de sajnos mire géphez jutottam,nem jött ihlet... :o Azért remélem nem lett túl unalmas :)  Jó olvasást!! Puszi! xoxo
 FAR AWAY MINT CIM BEIRNI!! 
Martina szemszöge: 

Anyuék hazavittek. Szó nélkül felmentem a szobámba és becsaptam az ajtómat. Körbe nézve a szobámban minden érintetlen volt. Úgy volt ahogy hagytam. Kicsit kupisan, de otthonos volt az én kis kuckóm.Megláttam a földön egy kép keretet ami szét volt törve.Drága kép keret volt és ráadásul ez Kendallel az első közös képünk.Lecsordult egy könnycsepp az arcomon,gyorsan letöröltem.

Dühös lettem és megfogtam a képet még ha meg is vágtam közben magam. Abban a pillanatban nem ez volt a fontos. Lementem a lépcsőn és aput kerestem. " Anya merre van apa? Beszélnem kell vele. Most! NÉZD MEG MIT TETT!! HOGY VOLT HOZZÁ M! EZ AZ ÉN KÉPEM!"- Mondtam indulatosan és nem bírtam már idegekkel.

"Kisasszony hagyd abba most azonnal!Ezt pedig kidobjuk."- Kitépte apa a kezemből a képet és a szemem láttára kidobta! Elkezdtem ütni ahol csak értem. Kiborultam teljesen! Miért fáj neki,hogy végre valaki szeret engem?

"AZONNAL HAGYD EZT ABBA!!- Ezzel a mondattal együtt kaptam egy égető pofont az arcomra és megszédültem. A konyha pultnak támaszkodtam. De mire balra néztem. Anyu már nem volt sehol. Itt hagyott volna? Időm se volt ilyenre gondolni mert elkezdett szorongatni. A csuklóm is fájt iszonyatosan. Felsikoltottam és a földre estem mert ellökött. A falhoz kúsztam és reszkettem." Hagyj! Nem tilthatsz el Kendalltől! Ő a kislányom apja!"- Sikítottam dühösen.

"Pedig pontosan ez fog történni,holnap pedig mész suliba rendesen. Semmi de. Nyomás felfele!! Nem hallod?!!"- Jött közel hozzám. Jobbnak láttam "felszökni". Felszaladtam a szobámba és kulcsra zártam az ajtómat. Biztonságban vagyok.Fogtam a pizsimet és beültem a fürdőkádba miközben folyt bele a meleg víz.A pulton volt a telóm. Féltem felhívni őt. De muszáj volt. Csak ő tud megvigasztalni....


(Bent eközben a kórházban)
Logan szemszöge:

Ashely is bejött  míg Kendall nyugtatgatta az ébredező kismanót. Ashley azonnal megcsókolt,de nem éreztem ugyanazt amit Martinával.Nem meglepő. Ő teljesen elvarázsol,míg Ashley semmiféle érzést nem vált ki belőlem.De ezt nem kell feltétlenül tudnia."Ne most."- Toltam el magamtól. Furcsán rám nézett,de megvonta a vállát és nem is haragudott meg rám.

"És mikor engednek ki?Soha ne menj gyorsan. Mi lett volna ha elveszítelek?"- Bújt oda hozzám. Simogattam a hátát,hogy megnyugodjon." Nem direkt volt,legközelebb óvatosabb leszek. Ígérem."- Igyekeztem enyhíteni a hangulatot. Kendall ugyanis forrt a dühtől és minden perccel csak rosszabb és rosszabb lett amiért néznie kellett Lili fejét. 

"Kendall! Valaki keres vedd fel,Ashley átveszi addig tőled Lilit."- Sikerült visszahozni őt a valóságba. Valamin nagyon gondolkodott,bárcsak tudnék neki segíteni. Csak egy probléma van,nem kelhetek ki a kórházi ágyból.


Kendall szemszöge:

A szobában fel-alá járkáltam lassan ringatva a kislányomat a karjaimban. A kedvenc takarójával volt betakargatva. 

//Tisztán emlékszem arra a napra mikor baba ruhákat kellett venni,de még nem tudtuk biztosra a baba nemét. Ezért egyik nap 20 Pókemberes kis rugdalózóval és sapival állítottam haza. Tudom őrültség de két dolog van aminek nem tudok ellenállni. Baba holmik és Pókember. Ha ezt kombinálod,akkor jackpot! Martina szája tátva maradt. Nem hitte el hogy képes voltam ennyi ruhát venni. Végül megegyeztünk abban,hogy másnap elmegyünk kettesben a baba boltba és ő is fog kislány ruhákat venni Lilinek. Sok minden volt a bevásárló kocsiban,de ez az egy takaró már akkor különleges volt. Amit Martina választott ki az kis madarakkal teli,szürke-bézs színű kis takaró volt,azonnal megtetszett neki. De én a kis állatosat akartam. A bolt közepén elkezdtünk "vitatkozni" azon,hogy melyik legyen azonban egy valaki közbe szólt. Vagyis rúgott egy nagyot mire a Picim halkan nyöszörgött és a karomba kapaszkodva fogta a hasát. Rendesen megijedtem. "Picim mondj valamit! Jól van a baba?"- Kezdtem bepánikolni mire a Picim csak elmosolyodott és nevetni kezdett. Hé ez nem vicces!!Az orrom elé tartotta a kis madaras baba takarót, " A baba szerint is ezt kell megvennünk.",-Fülig érő mosollyal vigyorgott. Az biztos,már akkor is ők voltak erő fölényben,a két csajszim míg én egyedüli pasiként nehéz helyzetbe kerültem.//- Ábrándozásomból Logan zökkentett ki.

Ugyanis észre se vettem,hogy a far zsebemben csörög a telefonom. Azonnal oda adtam Lilit Ashleynek intve Logannek hogy egy pillanat és jövök. Bólintott. Kint a folyosón leültem az egyik székre.

"Igen,Kendall vagyok. Ki keres?"- Mutatkoztam be udvariasan bár semmi kedvem nem volt hozzá.Egy ijedt hang jött a vonal másik végéről.

"Manó,tudom haragszol rám,nem is baj....de könyörgök vigyél haza. Nem bírok ki itt egy percet sem tovább! Kérlek szépen!!"-Sírta el magát én pedig azonnal bűntudatot éreztem. Hisz én küldtem vissza őt oda. De a másik felem viszont nagyon is utálta amiért az egy hetes kislányunknak össze kellett máris varrni egy sebet a halántékánál. Egyik anya se hagyja,hogy ilyen történjen az újszülöttjével. Vettem egy mély levegőt és minden jó szándékomat félre tettem. " Lili megsebesült a te hibádból. Annyira....utállak. Ne várd hogy haza hozzalak. Szépen viseld el a tetteid következményeit,ha megint tudok benned bízni akkor esetleg beszélhetünk a dologról."-Kimondtam,innen már nincs vissza út.Vártam a válaszát,de a vonal megszakadt. Kinyomta. Remek! 

"Hé,minden rendben?"-Egy gyengéd érintéssel megfogta valaki a vállamat amint leült mellém.Simogatta a hátamat nyugtatás képpen. Megráztam a fejem." Martina most hívott,haza akar jönni. De én nemet mondtam neki. Nem tudom most még megbocsátani neki ezt. Gonosz vagyok emiatt?-Birizgáltam idegességemben a kezemet és az ujjaimat és Ashleyre néztem. Apró mosoly csillant meg az arcán,elmosolyodtam.


Ashley szemszöge: 

Hihetetlenül szánalmas ez a csaj! Annyira könnyű dolgom van így!t már nem is érdekes innentől kezdve. Elég volt megkarcolnom Lili arcát és lassan Kendall a lábaim előtt fog heverni. A hab a tortán pedig az,hogy én nálam keres vigaszt az én drága babybogyóm. Senkit nem fog lassan érdekelni Martina. Hetek alatt kicsinálom a suliban,öröm lesz nézni!

Martina szemszöge: 

Döbbenten tettem le a telefont. Rendesen kellett idő,hogy felfogjam mi is történt. Kendall utál,mert nem vigyáztam Lilire eléggé. De mégsem mondhatom hogy Ashley volt. Úgyis mindenki neki hinne,én meg egy hazudó vagyok a szemében. Ez a terv kilőve. Holnap viszont suliban kifog készíteni. Fel kell készülnöm rá lélekben is. Gyorsan hajat mostam,lefürödtem és megszárítottam a hajamat. Felvettem a pizsimet és leültem a laptopomhoz.
Benyomtam és azonnal elkezdett betölteni. Míg ezt vártam,küldtem Kathynek egy smst,hogy reggel beugrok majd hozzájuk. Muszáj valamit kitervelnem Ashley ellen. Nem győzhet,legalábbis így nem.












Írtam Ashleynek egy névtelen levelet,és szépen aláírtam a levél végén : A karma mindent vissza ad. Ha már játszunk,legyen fair. Én is zaklatni fogom,csak nekem jobb ötleteim vannak mint neki. Csak ő ezzel még nincs tisztában,rossz lánnyal kezdett ki ha azt hiszi van esélye elvenni tőlem Kendallt. Kendallel szeretjük egymást és nem adnám oda senkinek. Összehajtottam az A4-es méretű levelet és betettem egy üres borítékba. Bedobtam a táskámba és bebújtam az ágyamba. Épp a kedvenc sorozatom ment a tévében,ezért neki dőltem párnával a falnak és azzal elaludtam. De álmomban is Kendallékkel álmodtam.

2015. október 17., szombat

(51.rész) Let her go

Köszönet a több mint 12 ezer megtekintésért! Csodálatosak vagytok! Jó tudni,hogy ennyien olvassátok :$ ^^ Puszi xoxo


"Nézze uram,simán bevihetném magát a rendőr őrsre amiért így bánik a barátnőjével.Ez lassan már erőszakos viselkedés a lánnyal szemben."-Mondta és rám nézett. Én csak megráztam a fejem és felmentem. Eleget hallottam. És Kendallre is nagyon haragudtam,soha nem kiabált még velem ennyire...ez most fájt. Rossz barátnőnek éreztem magam.Mivel fiatal volt még a délután,gondoltam Lilivel elmegyek Logant meglátogatni,feltéve ha már be lehet egyáltalán hozzá menni. Addig se rontom itthon a levegőt. 

A recepciónál levő nővér elmondta nekem,hogy Logant most látták el és a 213-as szobában van. Mivel baba kocsival voltam és a második emeletre kellett felmennem,úgy döntöttem hogy liftezek. Mi sem egyszerűbb. Megnyomtam a liftet,mikor megérkezett és kinyílt az ajtaja,óvatosan megemelve a baba kocsi elejét betoltam a liftbe Lili babát. Egészen elszórakozott a tükörképével a liftben levő tükörben.

"Khmm! Látom már magadhoz láncoltad Kendallkét,jól mondom?"-Bárhol felismertem ezt a hangot. Ashley mindenhol ott van!  Egyetlen dolog miatt tartottam vissza magam,az pedig Lili volt. Nem hiszem hogy látni szeretné ezt.

"Te meg Logant! Csak egy a különbség! Mindketten belém vannak bele zúgva és nem beléd! Itt nézted be kisanyám! Ó és igen,Kendallel családunk van! Csak nem zavar téged ez? "- Röhögve vágtam neki vissza. Mire olyat tett amire nem lett volna képes senki a világon. Gyomron rúgott,kitakarta Lilit és megkarmolta a pici arcát a hosszú műkörmével. Majd kaptam még egy hasba rúgást. Nem tudtam felállni. De Lilinek szüksége lett volna rám,az én kisbabámat nem bánthatja senki. Erőt vettem magamon és feltápászkodtam a lift kapaszkodójában. Ashley annyira szánalmasan festett. Lerítt róla a káröröm.
De nem tudtam mit tegyek,így hagytam Ashleyt és mikor a 2.ra értünk,én mentem be a szobába Loganhez elsőnek. Szerencsémre volt egy doki is vele ezért Ashleyt kint marasztalta addig. Ez az egy szerencsém volt,de tényleg. Ha vele vagyok,Ashley már nem merne bántani. Előtte legalábbis nem.
"Magatokra hagylak titeket,később visszajövök Logan."- Ezzel magunkra hagyott tényleg.

Leültem Logan ágya mellé és megfogtam a kezét a jobb kezemmel. "Logan annyira sajnálom! Nem lett volna szabad ezt nekünk. Te is kapcsolatban élsz és én is. Nem csalhatom meg veled Kendallt. Azért az nem lenne jó dolog. "- Lassan kinyitotta a szemeit, "Szépségem,csak te vagy itt?"-Kérdezte egy apró mosollyal megbújva a szája szélén. A mosolya mindig vidámmá tesz. Velem van a baj?

"Martina vagyok és nem a szépséged...plusz miattam vagy itt.  Ha nem csókolom meg Kendallt akkor ez az egész meg sem történt volna." Lehajtottam a fejemet és hosszú percekig egymásra sem néztünk. De a következő pillanatban megint elcsattant egy csók. Mi a fene ütött belénk? Ezt egyáltalán nem lenne szabad!!

Csak egy villanást láttam majd mikor felnéztem a vállam felett megláttam a telóját a kezében és gonoszul vigyorgott.

"Ha kapok még egyet,jobban leszek sokkal."-Várt türelmesen Logan.Azonnal vissza fordultam hozzá és figyeltem mit mond. Én pedig nem tudtam megszólalni sem. Eddig az az egy csók miatt voltam bűn bak,most már ez megduplázódott. Ami pedig jobban aggasztott az az,hogy Ashley mindent képes elérni. Ha neki Kendall kell,megkapja. Csak ahhoz nekem is lesz egy-két szavam.

Eljátszottam,hogy kiakadok Loganre akkor elmegy."MEGŐRÜLTÉL? MI A JÓ FENÉÉRT CSÓKOLTÁL MEG?! " -elhallgattam és folytattam mert láttam hogy mindketten ledöbbentek- NE NÉZZ ÍGY RÁM. HALLOD?"-Logan nagyokat pislogva próbálta kitalálni mi ütött belém. De a téma átterelődött Lilire. 

"Basszus! Babó nézd Lili arcát! Mit csináltál vele?!!"- És igaza volt. Lenézve láttam a kis vágást az arcán. Hihetetlenül mérges lettem. De ami történt ezek után azt még jobban utáltam.

"Borzalmas anya vagy!! Egy gyereket sem lehet rád bízni,nézd meg. Hívom Kendallt,hogy jöjjön értetek. Nem csinálhatsz ilyet egy babával."- Meg se tudtam mukkanni,csak mondta és mondta. Próbáltam kivenni a kezéből de már Kendallt tárcsázta mikor esélyem lett volna rá. Elkezdtem öltöztetni Lilit és betettem a baba kocsiba. Nem volt mit tennem,kimentem a főnővérhez és segítséget kértem. Nagyon szégyelltem magam. Borzalmas szülő vagyok. Bejött velem és megvizsgálta a kis sebet Lili fején. Én a fotelban ültem Logan ágya mellett és reszketve vártam,hogy Kendall betoppanjon. A nővérnek ugyanis össze kellett varrnia a sebét.
Majd a kezembe adta. Megsimogattam óvatosan a kis hajas fejét. 

Kendall szemszöge: 

Anyuval csináltuk a vacsit mikor megszólalt a telefonom. Gyorsan kimentem érte a nappaliba és felvettem. Logan volt az és amit mondott nem hagyott nyugodni. Azonnal szóltam anyunak,hogy hívja fel Martina szüleit. Nem tudta mire jó ez,de én akartam. És nem engedtem belőle. Közben belebújtam a cipőmbe és elindultam a kórházba. Alig volt autó az utakon ezért hamar beértem a kórházba ahova Logant vitték be. 
Meg sem vártam a liftet,rögtön felsiettem a lépcsőn és megkerestem a 213-as szobát. Ashley azonban az utamba állt. Megfogta a karomat és félre húzott.

"Miért jöttél? Baj van? Logan nagyon kiabált Martinával. Ijesztő volt nagyon."- Ashley hozzám bújt egy ölelés erejéig,amit én hagytam. Most bármilyen fajta szeretet jól esett ebben a helyzetben.

"Figyelj,maradj kint kérlek. Bemegyek vele beszélni,ha a szülei ide érnek,küld be őket rendben?"- Kapott egy puszit a homlokára és benyitottam a kórházi szobába ahol Logan feküdt az ágyban. Csak a fején volt egy kötés,sikerült megúsznia a komolyabb sérüléseket. De akkor buktam ki igazán mikor megláttam a Picimet és a kislányomat.

 Elszakadt nálam a cérna...." Gyere picurkám."- Vettem el a Picimtől a kislányunkat és befektettem a baba kocsiba. Majd vissza léptem a Picimhez."NEKED TELJESEN ELMENTEK OTTHONRÓL! LASSAN OLYAN VAGY MINT AZ APUKÁD AKIT UTÁLSZ,BÁNTOD A SAJÁT KISLÁNYUNKAT! A MI KIS HERCEGNŐNKNEK ÖSSZE KELLETT VARRNI A SEBÉT AZ ARCÁN. SAJNÁLOM DE EZT NEM TUDOM MEGEMÉSZTENI.....CSALÓDTAM BENNED. Úgy lesz a legjobb ha te most hazamész a szüleiddel. Nézd csak,itt is vannak. Maradtak még ruháid otthon,úgyhogy nyugodtan mehetsz is haza velük. Majd én vigyázok Lilire."- Utáltam ezt tenni,de nem fog másból tanulni,csak ebből. Szeretem és imádom,de ez túl sok volt még nekem is. Próbálta vissza tartani a zokogást de nem sikerült. Nekem dőlve átkarolt és csak sírt hangosan. "De én nem.-" Elcsitítottam egy csókkal." Shh. Ez lesz a legjobb. Bízz bennem. Nemsokára hazajöhetsz. Most jobb lesz ha mész."- Nem volt szívem ezt kimondani,de meg kellett tennem. 

"Szívem gyere. Jobb lesz neked otthon velünk. Sok neked ez a baba dolog meg az anyukásosdi is. Nem bírsz vele."- Fogta meg a kezem és muszáj volt velük mennem. Hihetetlen,hogy Logan miatt van ez az egész. Ha most ő nem hívja fel Kendallt,ez az egész meg nem történt eset lett volna! 

"Jobb lesz nekem otthon,ezt jól átgondoltad?"- Mondtam gyorsan,mert anyuék már elindultak kifele az ajtón míg én nem. Csak bólintottam nehezen. "Felelősséget kell vállalnod a tetteidért,Lili egy kisbaba és te vigyázol rá. Erre ez történik. Picim ez nem normális dolog..." - Elfordítottam a fejemet Logan irányába és innentől kezdve rá se néztem a szerelmemre.

                                       FOLYT. KÖV. HAMAROSAN :) 2 komment után ;) 


2015. október 6., kedd

(50.rész) Egy csók aminek nem kellett volna megtörténnie.

Pár hét kiesett tudom! Tele voltam dogákkal és fontosak voltak. De bepótolva itt egy aranyos rész ami izgalmas. Remélem tetszeni fog nektek :) 1 komment után jön a következő rész :) 

Kendall szemszöge :

 Csend volt a házban korán reggel. Egészen addig volt csend és nyugalom ameddig el nem kezdett nyöszörögve sírdogálni Lili a másik szobában.A fejemre tettem a párnát hogy ne halljam a baba sírást. Egyszer csak úgy döntöttem jobb ha megyek és megnézem mi is a helyzet. A hátamra fordulva felültem kábán. Belebújtam a gatyámba és átmentem a szomszéd szobába.

"Reggelt,mióta sír?"-Kérdeztem miközben próbáltam nem állva elaludni. Én döbbentem meg a legjobban mikor a kis hiszti csomagot a kezembe nyomta."De anya! Nem tudok vele mit kezdeni. Pelust kapott tisztát?" - Anyum álmosan adott egy szigorú arcot és betojtam." Egész éjjel fent volt. Szerintem hiányzott neki az anyucija. Ma éjjel már ti nálatok alszik!"

"Shh shh. Apu itt van! -Nyugtattam meg kicsikét.Láttam anyu oda adta nekem az alvós pelusát és a cumit és vissza feküdt aludni. Szombat van. Most én vagyok a soros,Lilivel való törődésben,vigyázásban. Meg is volt rá az ötletem,hogy mivel nyugtassam meg és altassam egyszerre. Mert tápszert már kapott reggelire. Még csak fél 8 van,de a kisasszony már ébren van. Lent úgyis van takaró úgyhogy magamnak már nem kell levinnem,Lili pedig elfér velem együtt mivel még picike. Beengedtem Yumát a konyhába és kapott ennit meg innit. 
Vissza mentem a nappaliba és a fotelba leültem a kislányommal a kezemben. Már nem sírt nagyon csak a kis szemét dörzsölgette és szipogott. Egyem meg olyan kis édes.

"Szereted nézni apát?Hát igeen? Tündéri kislány vagy ugye tudod. Anyukád szépségét örökölted."- Kapott egy puszit a homlokára. Mire a válasz egy jól eső kis tüsszentés volt Lili részéről. Kendall akaratlanul is elmosolyodott. Bekapcsoltam a tv-t és halkra tettem.
Egy ideig bírta Lili a baba tv-t és el is szenderedett a karjaimban. Végre! Győzelem! Kinyomtam a tv-t és úgy döntöttem,hogy kihasználom az alkalmat. Hiszen van az a mondás: Egyél akkor amikor a baba,aludj amikor a baba. Mit mondjak van benne némi igazság. Elhelyezkedtem kényelmesen a kanapénak dőlve és már majdnem elaludtam mikor csengetett valaki. Úgy tettem mintha meg sem hallottam volna,de bárki is volt az nem adta fel. 
Kitakaróztam óvatosan és lassan hogy Lili ne ébredjen fel. : "Logan? Hali haver. Mit keresel itt ilyen korán?"-ásítottam véletlenül.Közben a vállamon ringattam Lilit.

Logan elámulva csodálta a kis csöppséget és beljebb jött. "Martina írt még este hogy jöjjek át majd reggel. Gondoltam jól jön a segítség. Nemde?"

Megráztam a vállam. Olyan álmos voltam hogy szinte gondolkozni is alig tudtam,de örültem hisz a haverom átjött. 

"Vedd le a cipőd,Martina allergiás rá ha cipővel járkálsz a nappaliban. Fúúú. Kicsi hercegnő alkotott valamit.Tied! Te cseréled a pelusát!"- Nyomtam nevetve Logan kezébe aki hirtelen megfogta nehogy leessen Lili.

"Haver nyugi,csak egy pelus csere. De te vagy az apukája úgyhogy ezt átadom neked. Hozzam a pelenkázós cuccot?"- Volt már nálunk mielőtt Lili velünk volt igazából is,jártas volt már benne,hogy hol tartjuk a baba holmikat. És mit,hol.

"Kérlek!"- Takartam el a kezemmel az orromat. Letettem a picit a kanapéra és kinyitottam az ablakot.
"Hűha kisasszony."- Pocijára kapott egy puszit.Mire a kezével kinyújtózott nagyot ásítva. Mire vissza pillantottam rá,addigra lecsukódtak a szemei.

Martina szemszöge:

A nap a szemembe sütött,ezért hasamra fordultam és vissza pihentem. Egy jó óra múlva hallom,hogy nyílik az ajtó. Nem felemelve a fejemet halkan motyogtam," Manó,gyere bújj még vissza az ágyba. Fázom."- Takarót félre húzva Kendall  párnájára ejtettem a kezem. De nem jött válasz.

Logan szemszöge: 

Úristen ebből baj lesz. Gondolkodás nélkül benyitottam a hálószobájukba azt remélve,hogy Martina már rég felkelt és fel van öltözve. Ehelyett egy szál bugyiban és melltartóban feküdt hassal álmosan. Félig ébren. Akármennyire is Ashley a csajom,még mindig öröm nézni Martinát. Hiszen annyira dögös! Eszméletlen,de nem lehet! Kendall kifog nyírni! Ki kell vernem a fejemből amit most láttam.De nem bírtam ellen állni a kísértésnek. Leültem az ágyuk szélére és simogatni kezdtem a hátát lágyan.

"Nehéz volt az este?"- Próbáltam beszédbe elegyedni vele,de a válasza egy néma bólogatás volt. Lehajolva adtam neki egy puszit és kisöpörtem az arcából a haját." Aludj nyugodtan. Lent leszünk. "-Betakartam és a pelenkázós dolgokkal lementem "Tessék,bocs csak nem találtam meg könnyen."- Kendall kezébe nyomtam mindent ami csak a kezemben volt. 

"Köszi. Keresd meg a Waves című dalt a mobilomon és indítsd el. Attól megnyugszik."- Kendall kigombolta a fehér szívecskés mintájú bodyját. Majd megfogta a jobb kezével a két lábát gyengéden és kivette a koszos pelust Lili popsija alól. Összetekerve kidobta a kukába és próbált minél gyorsabban végezni de amint az új pelusért nyúlt,Lili nyűgös lett. 

"Lili baba,nézd csak! Kiskutya!"-Mutatta neki a kutyás képet. Mire Logan egy fogatlan vigyort kapott ahogy egy pár napos babától telik." Ügyes kislány vagy.
Kendall elgondolkodtál már azon,hogy ki lesz a kereszt apuja Lilinek? Én szívesen elvállalnám. Lili egyszerűen imádnivaló kis cukorborsó! Kész vagy a pelussal?"-Besegítettem az öltöztetésben. Lili nagy szemekkel kíváncsian körülnézett. Egy kis sikítást hallottunk ami valószínű hogy tőle jött mert meglátta Yumát futkorászni a teraszon.

"Tetszik neki Málna,figyelj!"-Kendall átadta Logan karjába Lilit,kiment a kertbe és behozta Málnát mire Lili sikított egy aprót és halkat. 

Martina szemszöge:

"Ti meg mit műveltek? Kérem a kisbabámat."-Mondtam kicsit álmosan és érte nyújtottam a kezeimet. Logan alig akarta oda adni nekem,de végül sikerült. Felmentem a szobánkba és megetettem. A szoptatás végére mélyen elaludt,úgyhogy körbe tettem az ágyunk szélét a párnákkal és oda adtam neki az alvós maciját.
Lentről éreztem a reggeli illatát. De még nem mentem le a többiekhez,hanem fogtam a tiszta ruhám és bevittem a fürdőbe. Megengedtem a meleg vizet a kádba és beleültem. Jól esett a fáradt testemnek a meleg víz,a kádnak dőltem és lehunytam a szemem. Elaludtam azonnal. Valaki ébresztgetett,arra ébredtem.
"M..mi az? Csak aludtam."- Néztem fel és szemben találtam magam egy barna szempárral.

"Kendall szólt neked,de nem jöttél le és megijedtünk,hogy valami történt esetleg. Soha ne hagyd egyedül Lilit.Mi van ha leesik az ágyról? Könnyen baja eshetett volna!"- Kaptam a leszídást. Kihúztam a kádból a dugót és felöltöztem gyorsan és lementem Logan után. Lili már nem volt fent az ágyában. Az egész reggel csendben ment el. Loganék hol röhögtek vagy éppen tévéztek míg én a konyhában egyedül néztem a telómat. Azokat a képeket nézegettem amin Kendallel csókolózunk,a másikon pedig a vidámparkban voltunk. Hiányzik az a kötetlen élet mikor nem kellett valakire vigyáznom. Ne értsetek félre,imádom a kis csöppséget de kezdem belátni,hogy sok lesz ez nekem.Kirekesztettnek éreztem magam. Megráztam a fejem és az asztalra hajtottam a fejemet. Sírni kezdtem nagyon és nem tudtam abba hagyni. Nem figyeltem az órát és nem is érdekelt igazán. Csak kiengedtem az elfojtott érzéseimet. Abban a pillanatban leült mellém valaki és szorosan megölelt. Önkéntelenül is hozzá bújtam. " Borzalmas vagyok! Nézz csak rám!"- Húzódtam el kicsit Logantől és a szemébe néztem de könnyes szemmel nehéz volt ezt megvalósítani. Lehúztam a pulcsim ujjait és letöröltem két kézzel az arcomról a könnyeket.

"Ne butáskodj! Nem vagy egyáltalán borzalmas! Imádlak! Úgy ahogy vagy!"- Mindketten a röpke hév csapdájába estünk. Ő is hajolni kezdett,de mekkora hibának számít,ha én is ugyanúgy tettem? Éreztem az ajkát az enyémen.
A meleg lehellete csikizte a bőrömet.Libabőrös lettem. És az amit nem lehetett volna,megtörtént. Elcsattant a csók. De egy bibi volt benne,egyikünk sem bánta nagyon. Logan minden érzését belevitte én pedig nem bírtam elhúzódni tőle. Rohadtul jól csókol!!

"Logan ezt nem tehetjük meg! Ez nagyon rossz dolog." - Kaptam levegőért és eltoltam magamtól őt. Félre lépve próbáltam feldolgozni hogy mi is történt valójában. Mert ez egy csók volt,bárhogy is nézzük. Ideges lettem,Kendall pedig pont a konyhába jött be Lilivel.


"Szívem ezt látnod kell,ha kimondom hogy anya akkor elcsodálkozik!"- Mosolyt csalt az arcomra de Loganre pillantva feszengeni kezdtem. És megtettem ami a lehető legrosszabbul sült el. Odaléptem Kendallhez és megcsókoltam. A szemem sarkából láttam,hogy Logan lehajtja a fejét és kimegy a nappaliba. Azután csak ajtó csapódást,kerék csikorgást és egy nagy csattanást lehetett hallani.Megrezzentem.

Egymásra néztünk Kendallel,mindketten ugyan arra gondoltunk. Kezembe nyomta Lilit és kirohant az utcába. Mondta hogy maradjak bent és megnézi előbb,hogy súlyos-e a baleset. Lili sírni kezdett ahogy egyre hangosabban lehetett hallani a közeledő mentőt és tűzoltókat,rendőröket. Ringattam a karjaimban,a feje a vállamon pihent és szorította a kicsi öklével a pólómat. Nagyon megvolt ijedve.

"Kathy! Mi történt kint?"- Siettem oda hozzá amint belépett az ajtón.

"Csak fektesd le Lilit. Etetés is most már jó lenne Éhes látszik."- Terelte el a témát de nem hagytam annyiban.

"Kathy könyörgöm! Nagyon súlyos?Mi történt vele? Mondj valamit! "- Ijedtem meg és féltettem Logant. Mert ha megsérült az mind az én hibám volt. Nem tudnék ezzel együtt élni. Buta csók! Veszekedtem saját magammal.

"Hoztam muffint meg epret. Kérsz?"- Ment ki a konyhába kipakolni a vásárolt dolgokat.Egész végig nem nézett a szemembe csak csendben pakolta el a hűtőbe a hűtendő dolgokat. Ez nagyon nem tettszett.

"Elnézést! Kathyt keresem."- Jött be egy rendőr a lakásunkba. Engem is végig mért tetőtől talpig. Nagyot nyeltem. Izzadni kezdett a tenyerem.

"A-a konyhában van."- Babusgattam Lilit tovább. Lasan kezdett megnyugodni.

"Köszönöm hölgyem."- Kiment Kathyhez én pedig kimentem az utcára. Megláttam Kendallt aki valakivel éppen beszélt. A mentősök kiszedték már Logant a kocsiból mire oda értem. Mikor Kendall meglátott azonnal adott egy szigorú nézést és elhúzott engem a helyszínről. Mivel minden csupa vér volt.

"KENDALL ENGEDJ EL!!! LÁTNOM KELL!!!"- Álltam ellen Kendall erejének de a végén megunta a makacskodásomat,felkapott és hazavitt minket. A pólójába kapaszkodva bőgtem. " Manó....miattam..."- Küszködve böktem ki.

"NORMÁLIS VAGY?! MINEK HOZTAD KI MAGADDAL LILIT!! NAGYON KICSI MÉG! ANNYIRA FELELŐTLEN VAGY....HIHETETLEN. NYOMÁS FELFELE! ÉS NINCS HISZTI!! "- Tolt fel engem a lépcsőn. Mikor megfordult a rendőrrel találta szembe magát.

"Ömm...ez nem az aminek látszik. Uram."- Állt ki magáért.