2016. március 31., csütörtök

(70.rész) Show You

Már újra szintet léptünk! 21ezer olvasó.Szuper! Ui. Remélem ti is fülig vigyorogva fogjátok nézni a képeket amiket beletettem ebbe a részbe,a személyes kedvencem valamiért a második kép lett. Ne kérdezzétek. De haláli akkor is :D 
3komment után hozom a következőt!


Kendall szemszöge:

Reggel arra keltem,hogy valaki fürdik. A Picim fürdött,bement hozzá mert nem tudtam vissza aludni. De elment és én otthon maradtam. Lent pakoltam el a reggeli után mikor Lindsey álmosan lebotorkált a lépcsőn."Kendall? Ezt nem kerested? Ott volt a fenti folyosó szekrény tetején."- Adta nekem a telefonomat. Kaptam 2új smst. Az egyikben ez állt : Rendben készen állok,eddzünk kicsit. Reggel 8-ra legyél az edző teremben. Ott várlak! Puszi. -  Hogy mi?! És miért nem mondta el nekem hogy elmegy edzeni? James izom pacsirta...a végén még rámozdulna ha formába hozza a menyasszonyomat. Még mit nem! Ő az enyém,és vigyázok rá. A másik üzenet teljesen más téma volt. :  Fogalmad sincs hogy kavarok a csajoddal a hátad mögött igaz? Komolyan elhitted hogy véletlen vertek meg téged? Gondolkozz el rajta. Nem minden az aminek látszik. -L "- Nagyra kikerekedtek a szemeim,a testem megfeszült,a tenyeremet ökölbe szorítottam idegességemben. Több perc kellett míg eljutott az agyamig a sok információ. A csajom mással kavar,valaki direkt megveretett és mindez nem lenne elég,valamiért Martina eltitkolta hogy hova is megy ma Lilivel. Most már tudom,de ez miért volt titok?

"Hé,minden okés? Tudok segíteni?"- Lindsey látta a két olvasatlan üzenetet. Jól tudta miről is van szó.
Leráztam a vállamról a kezét és beleejtettem egy tányért indulatosan a mosogatóba ami darabokra tört. "Hogy volt képes ilyenre? Azt hittem végre találtam valakit aki nem lép félre mint te 6 éve. Ti nők hogy tudtok ennyire gátlástalanok lenni? Nekünk is van szívünk amit ha megbántasz fáj!! Öltözz fel és elmegyünk Martina után. Amit kapni fog tőlem az nem lesz szép!"- Felviharzottam átöltözni majd bezártuk a lakást mivel anyum ma egész nap dolgozik.

Vissza a jelenbe: Martina hason boxolta Lindseyt.


Lindsey előre görnyedt és láttam az arcán a fájdalmat. Martina csak úgy elrohant az öltözőbe szó nélkül ezután. "Ok,lassan elmúlik ez. Kelj fel valahogy."-Próbáltam felsegíteni a földről. "Nagyon fáj...."- Mondta szipogva,mindvégig a karomba kapaszkodva erősen. "Annyira nem fájhat,nekem is húztak már be na az ezerszer rosszabb volt.Áu!! Ok ok!"- Jajgattam ez esetben én mikor Lindsey beleütött a karomba cserébe amit mondtam az előbb. Jamesre néztem.

 "James most már jobb ha mész,mert kezdek dühös lenni. Menj!!"- Jött ki rajtam az idegesség és harag. Feltartotta a kezeit mintha megadta volna magát és bólintott. "Itt sem vagyok,viszont alábecsülöd milyen erős csajod van. Jobban kéne rá vigyáznod."-Ezzel ott hagyott engem és Lindseyt. Mégis mit jelentsen ez? Én eddig azt hittem Logannel kavar,de most lehet mégsem vele hanem Jamessel? Ki kell valahogy találnom de ez per pillanat ráér.

"Ülj le a padra,én nekem van egy kis elintézni valóm.Várj meg itt.Nézd csak a pultos csaj hozott neked jeget."- Ezzel gyorsan a női öltözőhöz mentem. Késő volt már a kopogáshoz,már dörömböltem az ajtón. "Hallasz engem? Azonnal nyisd ki az ajtót nekem!! Martina az ég szerelmére nyisd ki!!"- Halk szipogást majd hangosra forduló baba sírást hallottam. "Ki kell nyitnod ezt az ajtót!! Addig nem megyünk haza azt előre megmondom.

Martina szemszöge:

 "N..nem nyitom ki! Bántani fogsz. Lili meg végignézné."- Elmentem az ajtóból és kinyitottam a szekrény ajtót. Lilit leültettem a sarok szekrénynek dőlve."Da da!" -Mondta nagy hanggal."Kis csillagom igen apa kint van de dühös. Cshhh csendben kérlek."-Bújtam hozzá egy puszi erejéig. Nem volt fogalmam róla,hogy Kendall eközben elkérte az öltöző kulcsát. Éppen vettem fel a pólómat mikor Kendallt megláttam a hátam mögött. Megfogta a kezemet és lehúzta a karomról  a pólót mert odáig vettem csak fel."Mit akarsz?Engedj el ez fáj!!"- Halkan nyöszörögtem a karjai alatt. Mérgesen lenézett rám,a csuklóim tiszta pirosak lehettek addigra.

"Kivel van viszonyod a hátam mögött mégis,Jamessel vagy Logannel? Valamelyik a kettőjük közül,halljam ki nem tudta a nyelvét a szájában tartani!!!" - Ordította az arcomba én pedig a félelemtől ki se mertem nyitni a szemem."Lili...."- Suttogtam halkan,de csak ő hallhatta meg."Lili nem figyel ide,de kérdeztem valamit!!"- Csak úgy égtek a dühtől a szemei és választ várt."Mi van h...ha csak.."- "Csak mi?Hallgatlak."- Azonnal válaszolt.

"Ha csak egyetlen egyszer csattant el az a csók."- Bántam elárulni,de komolyan azt hittem ha nem mondok semmit,a szekrénynek nyom és megver...rosszabb volt. Megfogta az államat és kényszerített hogy felnézzek bele a szemeibe. "Melyiket kell megvernem kivele. Nem nézel le,mondjad ha elég bátor voltál a smacihoz is."- Undorítóan beszélt de nem tudtam szabadulni. "L..logan volt az. De az én hib..ámból. Az igazat mondom!! Nem kell senkit megleckéztetned...főleg nem ilyen dolog miatt."- Mondtam bátortalanul,megvédve ezzel Logant. Jön nekem cserébe egyel...


Hirtelen elengedett és a szekrénynek estem. Letöröltem a könnyeimet.
"Hogy voltál képes erre....Azonnal öltözz és otthon megkapod ami jár érte.Többet pedig nem jöhetsz Lilivel edzeni! Ez nem baba megőrző!!"-Ezzel ott hagyott és kint úgy tett mintha semmi nem is történt volna. Majdnem nekem esett... Remegő kézzel neki álltam felöltözni valahogy. Több sok sikerrel. A cipőmet már nem bírtam bekötni,ezért csak meghúztam és a cipőfűző végeit betűrtem a cipőmbe. Felvettem a pulcsimat a vörösödő csuklóm miatt. Erőltettem egy mosolyt és azért imádkoztam hogy Kathy minnél hamarabb itthon legyen ma este.


A kocsiban ülve meg sem szólaltam csak a rádióban ment a zene amire Lili folyamatosan gügyögött és mondta a magáét. Legalább ő nem vett észre belőle semmit,hogy Kendall hozzám se szólt ez idáig. "Hazaérve Lilit meg kell etetni,mert tápszerrel nem fog jól lakni. Ó és örömödre anyum már este hazaér."- Nem tudom mi váltotta ki belőlünk ezt a dühöt egymás iránt. De láthatólag egyikünk sem tudott mit kezdeni vele. Mikor hazaértünk,meg sem vártam Kendallt. Kivettem Lilit a kocsiból és beviharzottam. Nem akartam a közelében lenni."Apa csúnyán bánt velem kismanó. Estig fent leszünk a szobában amíg Kathy nem ér haza."- Beszéltem azzal az egy személlyel aki egy szót sem értett meg a dologból,de meghallgatott legalább.

"Csücsülj le.Úgy ni."- Leültettem az ágyra egy párnának döntve,úgy nem tud eldőlni.Átvettem az otthoni laza ruhámat és bekapcsoltam a tv-t valamelyik baba csatornára."Lili nézd csak! Ott vannak a kismacik ugrabugrálnak. Vicces mi?"- Vigyorral mondtam mert nagyon izgatott lett hirtelen. De rá kellett jönnöm hogy nem amiatt,inkább ki miatt.

"Baby tudsz jönni egy pillanatra?"-Fogta meg a csuklómat. Elhúzódtam tőle."Igen?"-  Vártam a választ. Gondoltam végre bocsánatot kér az előbb történtekért.Francokat."Nem találom azt a szakácskönyvet amiben a kedvenc kajáid vannak. Gondoltam főzök valamit vacsira."- Vakarta meg a nyakát zavarában. Nem tudtam mire vélni. Nem volt értelme az egésznek. "Tulajdonképpen ennyi lett volna amit mondani akartál? Semmi más?"- "Aha. Lent forr a víz. Futok!"-Nyomott egy puszit az arcomra és már szaladt is lefele. Ott voltam a szobában de megfordultam és Lili nem volt az ágyon!! Hova tűnt.



Szólongattam mint egy dilis de nem tud még járni sem." Lili merre vagy?? Lili!!! Lindsey állj meg, ne mozdulj!!"- Kiáltottam rá ijedtemben. Lindsey éppen pakolt az ágyon nagy dobozokba és az egyik túlságosan is az ágy szélén volt Lili pedig ott kúszott a szőnyegen végig."Bocs! Nem látok a dobozok alá. Éppen pakolok ahogy kérted. Most mégis te nyávogsz. Döntsd már el mit akarsz végre. Még a hülye is látja,hogy csak a gyerek köt össze titeket. Kendall nem mesélte a kis múltunkat? Hallottam téged is abba a kis étterembe vitt el ami mellett van egy tó is mikor érted mentünk akkor mesélte.Honnan tudom? Engem is oda vitt mindig. Imádta azt a helyet. Sokkal jobban mint gondolnád. Ezernyi képem van kettőnkről még mindig.Esténként mindig ott lubickoltunk az éjszaka csillagai alatt a hideg vízben. Mindig felkapott a derekamnál fogva és csak fogócskáztunk a füvön. Veled nem hiszem,hogy csinálta volna mindezt. Ez a ruha nekem szarul áll,megkaphatod."- Álnok mosollyal oda dobta a mellkasomhoz. Én pedig ledobtam a földre és rátapostam.
"Nem kell a kis göncöd. Van nekem is rendes ruhám. Miért nem húzol már el innen végre?"- Hirtelen volt egy nagy villám majd dörgés és kialudt a lakásban minden fény.

"CSAJOK! MINDKETTEN FENT VAGYTOK? HOZOK LÁMPÁT,JÖTT EGY KISEBB ZUHÉ ÉS LECSAPTA A BIZTOSÍTÉKOT! FELJÖVÖK!"- Hallatszódott lentről Kendall bátor hangja. Ő legalább nem fél a sötétben. Kis kezeket éreztem a bokámon és rájöttem,hogy ez Lili baba. Felvettem és magamhoz öleltem."Ügyes kislány nem fél a sötétben. Apa mindjárt jön."-Láttam a folyosón a fénysugarat amit a zseblámpa csinált. A sötétben Lindseyt hallottam csak mondani," Amit most mondtam neked az köztünk marad oké?Különben bajod esik véletlen."- "Hagyjál már Lindsey!!Mondtam,hogy pakolj össze és húzz el innen. Nem volt elég világos?"- Mondtam dühösebben,nem tudtam hányszor akarja még hallani hogy végre meg is tegye.
 

"Ti nem vagytok semmik,a sötétben is nyomjátok a veszekedést.Hihetetlen. Jól vagytok? Lili nem ijedt meg?"- Kérdezte aggódó apukaként."Semmi baja nincs,meg se mukkant azóta,egyszerűen a lábamhoz bújt és azóta a nyakamon csüng."- Tettem hozzá mosolyogva,Lili néha tényleg olyan mint egy izgő-mozgó kismajom.

"Akkor jól van,lemegyek és felkapcsolom a villany szekrényben a biztosítékot és remélem a vacsi még menthető!. Addig ígérjétek meg hogy nem ölitek meg egymást ok?"- Ment is lefele én pedig ott maradtam Lindseyvel...

James szemszöge: 


Kint a kocsiban ültünk Ashley háza előtt,Ash hátra dobta a táskát amiben a fontosabb dolgok,ruhák voltak ami kellhet neki."Indulhatunk,minden megvan biztos nem kell vissza jönni még egyszer?"- Ash becsatolta az övét és rám nézett."Biztos és még egyszer köszönöm a segítséget...meg hogy kibírtad anyumékat."- Egész kocsi úton csak csendben nézett kifele az ablakon,mikor a lakásunkhoz értünk,kiszálltam és megfogtam a táskáját."Gyere nyugodtan nem esznek meg. Na fogd meg a kezem." Nyújtottam a kezemet felé és megfogta." De ha reggelre tiszta firka lesz az arcom tollal akkor vissza fogod kapni ezt előre mondom!"- Futott be előttem a sötét lakásba. "Mi a fene. Ashley itt a lámpa kapcsoló."-De sikerült belebotlanom és elestünk. Éreztem,hogy valószínűleg én fogok ráesni ezért fekvőtámaszba próbáltam a földre érkezni. "Túl közel vagy hozzám."- Mondta elpirulva.Valaki felkapcsolta a lámpát.

"Ti meg mit csináltok haver!?"- Logan éppen ivott a poharából míg Los falta a chipset. "Ő...sikerült belebotlanom Ashleybe."- Keltem fel a földről és felhúztam Asht is. "Tudjátok mit én inkább lefekszek aludni,hosszú napom volt. Jóéjszakát."- Felvette a táskát a vállára és felment az emeleti hálószobába.
Egyszerre hallottam Lostól és Logantől "JAMES NE ZÚGJ BELE! EZ EGY BOSZORKÁNY!"- Kaptam egy taslit és felkiáltottam." ÁÚ!Hülyék vagytok,milyen filmet nézünk?"- Mentünk be a nappaliba....

2016. március 25., péntek

(69.rész.) Mindent a cél érdekében

Új rész! Jó olvasást és szünetet. Lehet nem a legjobb rész lett,többek tippje nem jött be a veszekedéssel kapcsolatban ;) de a végén van benne egy apróság. 3komment után hozom a következőt. Millió puszi a 20700 olvasóért!!! 

Kendall szemszöge:

Nem jutottam egy szóhoz sem. Azt hittem teljesen magabiztos és elfogadta önmagát. Ha tudtam volna róla,biztos máshogy viselkedtem volna vele. Jól tudtam,hogy van rajta a pizsi felső alatt melltartó,leültettem az ágyra és levettem róla. "Gyere Picim,most megnézzük a tükör képed."-Mögötte álltam,de levettem én is a felsőmet.
"Nem nézek fel."-Mondta makacsul és halkan. Lebiggyesztette a fejét és csendben ott állt. A dereka köré csúsztattam a kezeimet. Megráztam a fejem és sóhajtottam egyet.

"Akkor hallgass meg. Tudod az a lány akibe beleszerettem,imádja az életet,a családját. Imád hülyéskedni,nem fél másnak lenni.Nem törődik mások véleményével.Hatalmas szíve van,szereti a kislányunkat és legfőképp engem.Nem fél semmitől és legfőképp nem hagyja magát a csalóka reklámoknak és diétáknak bedőlni. Így vagy szép ahogy vagy. Ezt meg kell értened. Ha gondolod rákérdezhetek Jamesnél hogy lenne-e kedve elvinni téged edzeni magával. És úgy egészségesen fogyhatnál ha mindenáron szeretnél. Rendben?Most viszont hopp ugorj a derekamra. Így ni,most pedig kapaszkodj a nyakamba és lemegyünk a konyhába és megeszünk mindent ami csak belénk fér.
Benne van a hercegnőm? Holnap pedig edzünk majd kicsit. Kérek egy csókot ha benne vagy."-felnézett tétovázva,összeráncolta a homlokát gondolkodás közben majd eltűntek a ráncok a homlokáról és lehunyta a szemeit megcsókolva engem. Olyan lágy és gyengéd volt. Már szinte rendesen hiányoznak az ilyen pillanatok!

Logan szemszöge: Hazaérve megállapodás szerint küldtem egy smst Kendall mobiljára ismeretlen számról.Erről szólt a megállapodás,Ashley megkapja Kendallt míg én Martinát. Nem volt más választásom mert Ashley engem is péppé veretett volna. Mielőtt meggondoltam volna magamat,elküldtem azt az smst amivel kockáztatom a barátságomat a szerelmemért. Vagy mindent megnyerek vagy mindent elveszítek. Nagy a tét. Jamesék még mindig nem értek vissza Ashleyéktől  pedig már egy jó ideje elmentek összeszedni a holmijait Ashleynek.Vittem üdítőt nekem és Losnak majd folytattuk a horror film maratont. 

Kendall majd Martina szemszöge: 

Lent voltunk a konyhában,leültettem a Picimet a konyha pultra amíg elővettem mindent a hűtőből.Anyu sokat főzött megint,volt minden. Mikor Martina meglátta az étel tároló dobozokat fintorgott egyet. "Ezt te mind meg akarod enni? Rosszul leszel tőle. Meg nem is jó húst enni alvás előtt,fájni fog a hasad tőle."- Mondta aggódva,de megvontam csak a vállam egy vigyorral. "Egy kis hasfájásba senki nem halt még bele. Jó lesz az.Különben is muszáj enned különben nem lesz elég tejed,Lili meg éhes lesz akkor. Plusz van pudding is a végére,amit imádsz."- léptem oda hozzá és loptam egy csókot. De nem engedett el,hanem a nyakamhoz búj."Nem akarok enni. Az hizlal,eszek egy almát esetleg de mást nem."-Ugrottam le a pultról és a nappali felé vettem az irányt. Legalább is azt gondoltam eljutok odáig,fél úton valaki felkapott és nem tett le. "KENDALL ENGEDJ LE HALLOD?! HÉÉ! HA NEM TESZEL LE ELVEREM A NEMLÉTEZŐ SEGGEDET!NAA"-Nyöszörögtem fejjel lefele lógva a vállán.Gonosz mosoly jelent meg az arcomon mikor belecsíptem a fenekébe. Ha már játszunk,legyen fair!


 "Áú!! Ezt miért kaptam?"- Játszotta az agyát mintha tényleg fájt volna neki. De alig csíptem meg szóval értelmetlen volt az egész nyavajgása. De legalább kezdett vicces lenni az én szemszögemből nézve is.A következő pillanatban azonban elbotlott a szőnyeg szélében és a földön landoltunk,Kendall pedig rajtam.Miért kell a srácoknak ennyire nehéznek lenniük.??

"Esti hancúrt tartotok?"-Állt meg Lindsey egy szál köntösben a konyha ajtónál keresztbe tett karral furcsán nézve minket.Hogy mennyire ki nem állhatom ezt a nőszemélyt,de komolyan!Mindig mindenhol ott van mikor kettesben tudnék lenni Kendallel. Ezért jött vissza,hogy vissza kapja Kendallt? Ha igen,akkor semmi esélye nincs rá. Meg fogom akadályozni bármi áron!

"Mi van ha igen,nincs közöd hozzá.Miért jöttél le?"Kendall válasza teljesen ledöbbentett és megütöttem a mellkasát." Baby nyugi."- Felsegített a földről és visszavitt a konyhába. Esélyem se volt ellenkezni.Tudtam hogy muszáj lesz ennem egy kicsit. Kiszedtem a tányérra egy rendes adagot és megmelegítettem. Mikor leültem a pulthoz felnéztem de Kendall már nem volt mellettem,a nappaliban beszélt Lindseyvel. Ennyit arról,hogy számíthatok rá és leszarja Lindseyt. Most is vele foglalkozik. Ilyen az én formám. Holnap elmegyek edzeni Jamessel és Kendallnek nem szólok. Amint ez megfordult a fejemben felmentem a hátsó konyha ajtón fel a szobánkba és megkerestem Kendall telóját. Nekem nincsen meg James száma. A széken megtaláltam a farzsebében. Bingo! Szerencsémre James azonnal felvette és megbeszéltük a holnap reggel 8-at. Pont lesz időm Lilit időben megetetni és utána lelépek egy kis időre. Tökéletes.Az ágyban lassan megettem a vacsit és az éjjeli szekrényre tettem az üres tányért. Nem szeretek egyedül aludni,Lili is már hangosan szuszogott,rég alszik már a kis drágám.Égve hagytam inkább a lámpát és bebújtam az ágyba aludni. Vártam nagyon a másnapot.

Másnap reggel:

Reggel hatra állítottam be az ébresztőt,hogy bőven legyen időm letusolni és reggelizni még Lilivel együtt. Azt gondoltam elviszem magammal. James tudja majd fogni és könnyebb lesz rá figyelni.Kinyitva a szemeimet kinyomtam az ébresztő idegesítő dallamát és felültem az ágyban. Kendall mellettem aludt.Adtam neki egy puszit az arcára és kikeltem az ágyból. A puha szőnyegen súrolta a talpamat.

 Odaléptem Lili ágyához és elnevettem magam akaratlanul mert Lili annyira forgolódott álmában hogy a lába kicsúszott a kiságyának a rácsán. "Ó baba nem így kell aludni. Jó reggelt álomszuszék,lassan fel kell kelni anyunak indulnia kell az edzőterembe Jamessel. Nem akarom hogy ránk várjon." - Simogattam a kis hajas fejét.Oldalra fordította a fejét és pislogva kinyitotta egyre jobban a szemét majd rám mosolygott aprón álmosan."Jó reggelt álomszuszék."- Behajoltam az ágyba és kapott egy puszit."Gyere anyuci felvesz."- Megvártam míg magához tér és felvettem mire szorosan hozzám dörgölőzött az arcával. Lefektettem a pelenkázóra és kapott tiszta pelust és meleg ruhát. Kint még elég hűvös van korán reggel. Mikor a sapiját is ráadtam kezdett elbóbiskolni ott a pelenkázón.

 Kaptam az alkalmon és elmentem gyorsan letusolni,az edző cuccom az ágyon volt kikészítve. Éppen a hajamat szárítottam a fürdőszobában mikor nyílt a fürdőszoba ajtó és csak ennyit hallottam. A következő pillanatban ugrottam egyet mert két erős kar ölelt át a derekamnál. " Korán van még nagyon baba,gyere bújjunk vissza az ágyba." Kendall csak egy szál alsóban volt. Éreztem ahogy a meleg testét hozzám szorítja.
"Nem,mert dolgom van. Te nyugodtan pihenj még. Lilit elviszem magammal,szabad vagy mára."- Próbáltam lerázni de ezt mondhatom,tulajdonképpen lehetetlen volt szinte."De nélküled nem olyan jó aludni. Nem tudok kihez odabújni. Naa kérlek baby."- Befejeztem a haj szárítást és a helyére tettem a hajszárítót. A törölközőt levettem hogy felöltözzek. 

"Szóval lelépsz? Rendben értem én. Nem muszáj aludnod tovább. Megleszek egyedül"- Elengedte a derekamat és azon nyomban bűntudat árasztotta el a testemet.Hihetetlen mennyire hatással tud rám lenni.Visszamentem a szobánkba de Kendall lement így nem látta meg a edzős cuccot.

    
                             
Gyorsan bedobtam mindent ami kellhet a táskába. Felvettem a vállamra és levittem a babakocsival együtt. Mikor össze volt pakolva minden,akkor hoztam csak le Lilit,hogy ne legyen nyűgös olyan hamar. Kendall az ajtó félfának dőlve nézett végig. "Remélem tudod,hogy Lili max pár órát bír ki sírás nélkül mikor nincs itthon hanem ismeretlen helyen van. A cumisüvegét meg itt hagytad a konyha pulton. "- Tartotta a karját ki nekem és gyorsan elvettem tőle. Belekortyolt a kávéjába."Az anyukája vagyok Kendall,tudom mit lehet és mit nem.De rohanok mert elkések a végén!!"- Bújtam bele a futó cipőmbe."Puszi!!- Hajoltam oda,mert késésben voltunk így is."Semmi csók nem jár?hé!!..."- Szólt utánam de már kint voltam az utcán. Fél 8 volt,ami azt jelentette volt még bő 20percem odaérni az edző terembe.

7:50-re odaértem sikeresen. Megláttam Jamest az épület előtt sport cuccban. Ült a padon és várt,engem. "Ó végre itt vagy. Reméltem hogy időben ide tudsz érni.Lilit is hoztad? Mit akarsz vele csinálni mégis?"- Akadt ki James teljesen jogosan. Egy 4 hónapos kisbaba nem való egy hangos edző terembe. "Fogod majd a karodban,úgyis engem edzel és csak mondod a feladatokat. Nem lesz gond. Menjünk be."- Toltam fel a feljárón az üres babakocsit. James tartotta a bejárati ajtót és bementünk,kaptunk szekrény kulcsot. Én mentem a női öltözőbe,James pedig a férfibe. Amíg átöltöztem Kendall folyamatosan hívott de nem vettem fel."Baba készen állsz?Menjünk."- Kimentem az öltözőből és megláttam Jamest súlyzózni." Már bele is kezdtél?Megvárhattál volna..."- Poénkodtam vele mire vissza tette a súlyzókat és felkelt. "Okés,add Lilit és kezdjünk pár fekvőtámasszal." Nem hinnétek el de leült mellettem!!

"De nem tudok egy fekvőtámaszt sem csinálni."- Ellenkezdtem és próbálkoztam eggyel.De nem ment!
"Megy az csak koncentrálj,Lilit a hátadra teszem,megtudod csinálni.Háromra,egy,kettő,három!"- Erőt vettem magamon és csináltam egy fekvőtámaszt Jamest figyelve.


Az edzést keményen végig csináltam és James is becsatlakozott a végén.Rá kellett kapaszkodnom és felhúzódzkodnom."Ha ezt Kendall látná kinyírna csak szólok." Mondtam nevetve miközben csináltuk. Minden egyes felhúzódzkodásnál kellett egy pacsit adnom neki. "De nincs itt,másrészt pedig nem mintha smárolnánk


Mikor már az edzés végén jártunk megjelent két személy akire nem számítottam egyáltalán. Kendall és Lindsey. Kendall tiszta pipa volt,Lindsey meg vigyorgott mint a tejbe tök. Egyszer még visszakapja...Kendall felvette Lilit a babahordozóból és magához ölelte."Komolyan gondoltátok hogy elhoztátok az edző terembe Lilit?? Mióta nyöszörög a hordozójában?" Nézett rám mérgesen.

James a vállamra tette a kezét és megvédett,"Haver állj le Lilit végig fogtam,csak kezdett nyűgös lenni és inkább betakartam gondoltuk álmos." Kezdett közben összepakolni. Megfogta a vizes üvegeinket,a telóját,fülest és felvette Lili takaróját a futó pad kapaszkodójáról és oda adta nekem. Belenéztem Kendall szemeibe és nem tudom tényleg mi ütött belém de beleütöttem Lindsey hasába." Kopj le Kendallről és pakolj össze mert este én fogom kitenni a cuccaidat a lakásból ha te nem teszed meg."- Kivettem Lilit Kendall karjaiból és elmentem az öltözőbe.Becsuktam az ajtót és a falnak dőlve lecsúsztam a földre Lilivel a karjaimban."Anya nincs jól."- Suttogtam neki és magamhoz öleltem. 

2016. március 12., szombat

(68.rész) Mond el az igazságot még akkor is ha a hangod bele is remeg...

Itt az új rész szívecskéim!! Mindenki örömére mielőtt kitör a lázadás!! ;) PUSSZANCS
20ezer olvasó!!! JUPIIII,próbáljunk ki egy új dolgot! 4-5 komment után hozom az új részt és ha gondoljátok akkor minden rész elején válaszok a kommentekre így biztosan látjátok rá a választ. Na mi legyen?:)
UI! Aki ezt a részt olvassa és még nincs benne a csoportban az keressen fel és csatlakozzon. 
https://www.facebook.com/groups/1394576474182392/?fref=ts

Kendall szemszöge: 

Megcsókolt? Megcsókolt!! De egy részem nagyon is szerette ezt a csókot. Felnéztem rá de nem szólt hozzám,csak rám tette a pulcsiját és segített felkelni a földről. A vállára támaszkodva elvitt a kocsiig és segített beülni a kocsiba.Bekapcsolta az övemet majd ő is beszállt és elindultunk. 

"Várj hova viszel? Nem is erre lakok.Állj meg Lindsey most!"- Szóltam rá és lefékezett hirtelen felém fordulva.

"Bocs hogy érted jöttem!Amúgy meg vissza megyünk a kórházba és ne ellenkezz itt nekem. Rosszabb vagy mint egy kisgyerek néha."- Tovább mentünk és csendben maradtam. Nem hittem el hogy most épp az exemmel vagyok egy kocsiban és most rohadtul mérges vagyok rá mert össze vesztünk.Elég abszurd igaz?
Hozzá se szóltam csak a kórházban mikor szólt egy nővérnek hogy kell nekem egy szoba és lássanak el. Csak egy kis zúzódás ez semmi komoly.


"Lindsey elég volt! Nem vagyunk együtt szállj le rólam!"- Rántottam el a kezemet az ő kezétől. Nem foghatja meg a kezem,ha nem is járunk. "Ne csinálj jelenetet Kendall. Halkabban..."- Simogatta meg az arcomat de a falnak toltam. " Szállj le rólam értetted?!"- Mire bólintott és elengedtem." Remek,ha most nem bánod megmosakodom és megnézem a kislányomat hogy hogy van."- Mogorva és rideg voltam vele de nem érdekelt. Mi van ha direkt ő veretett meg és most ezzel akar a karjaiba csalogatni? Soha nem tudhatom....

Ashley szemszöge:

James ragaszkodott hozzá hogy maradjak mellette,úgyhogy Carlosnál voltunk.Szegény nagyon elhitte hogy igazából terhes vagyok. Ami jól jött mert minden kívánságomat lesték. A kanapén ülve tévéztünk mikor kikéredzkedtem a mosdóba.Fontos dologról volt szó. 

"Siess vissza nehogy lemaradj a legjobb részről!"-Kiáltotta utánam Carlos. Megráztam a fejem mosolyogva.

"Csak 3 perc Carlos! Semmi több. Max elmondod mi lett a vége." -Észrevétlenül belecsúsztattam az asztalról a zsebembe a mobilomat. 

"Ash menj csak. Lefoglalom Carlost!"- Mondta nevetve én pedig kimentem a fürdőbe. Becsuktam az ajtót a kulccsal és kinyitottam a csapot,hogy ne hallja senki a telefon beszélgetésemet.Gyorsan benyomtam a számot és kicsengett.

"Igen,itt vagyok. Biztos vagy benne hogy fogalma sincs hogy ki tehette?Várj hívnak. Leteszem majd vissza hívlak!"- Gyorsan felvettem a másik hívást is. Fontos lehetett mert még mindig nem tette le. "Igen...,anyu? Nem...az nem lehet!!! Bé...béküljetek ki vagy tudom is én....anyu kérlek ne..."-A földre borultam és csak sírtam. Darabokra tört a szívem a hír hallatán,nem voltam képes felfogni hogy ez velem történik."Jó ..de nem megyek haza!!! Maximum a cuccaimért."-Ennyit bírtam kinyögni és befejeztem a hívást. Eldobtam a fürdőszoba másik felébe a mobilomat és letöröltem a könnyeimet.

 Kopogtak az ajtón.,"Hé minden rendben van odabent Ashley? Ash...."- Kisírt szemmel kinyitottam az ajtót és ott álltam James előtt akinek az arcán is látszott hogy segítene ha tudna. De nem tud sehogy sem. Anyumék válnak. Ez az ő dolguk én csak...nos...én vagyok a köztük levő kapocs. Olyan rossz ebbe még belegondolni is. 

"J-jól....va..vagyok. "- Odabújtam Jameshez. "Itt maradhatok nálatok? A cuccaimért megyek csak haza. Sok ez nekem..."-Eszem ágában sem volt elengedni Jamest az ölelésből. Olyan jó volt az ölelésben ellazulni,elengedni a félelmeimet és tudni hogy vigyáznak rám.


"Carlossal úgyis filmezni akartunk egész este,nyugodtan maradj csak itt. Van hely ahol tudsz aludni.Haza menjünk a ruháidért?"- Elsöpörte az arcomból a hajat ami belelógott a szemembe.

"Kérlek szépen.Az jó lenne."-Fúrtam bele az arcomat James mellkasába és átöleltem szorosan.

Logan szemszöge:

Martina a tv-ben nézett valamit mikor kimentem a konyhába egy pohár vízért magamnak. Percekkel később frászt kaptam ahogy a falnak támaszkodva próbált kijutni a mosdóig. Falfehér volt az arca,szemei fáradtak voltak a kevés alvástól. Egyszerűen pocsékul nézett ki. 

"S...segííts jó?"- Próbálta kimondani de nem jött ki hang a torkán.Látszott a rémület a szemében. Azonnal letettem a poharat a pultra és oda siettem hozzá támogatásként. "Ok,tartalak. Hánynod kell?"-Mire megszorította a kezemet tudatva velem,hogy igen. Felvittem a lépcsőn és a mosdó felé vettük az irányt. Ott megálltunk. "Hajolj oda és hányj. Keresek valamit rá."-Fél kézzel tartottam a derekánál,míg a másikkal kinyitottam a gyógyszeres szekrényt és kapkodva átkutattam az alsó polcot a szabad kezem. Le is esett pár gyógyszer közben.


"Oh ez meg mi....ez mit keres itt? Ez a tied? Tegnap még nem volt itt."-Kiszórtam a pultra és abban a pillanatban össze esett Martina. Kis híján lekoccolta a fejével a mosdó kagylót. "Francba!"-Csúszott ki a számon és próbáltam megtartani a karommal az ájult testét. "Fel kell kelned hallod?Hé nem alhatsz most. Kérlek!"-Könyörögtem neki. Sikerült bal kézzel kinyitnom a csapot és megmostam az arcát. "Hahó hallasz engem?" Kérdezgettem de nem kaptam rá választ."Ilyen nincs. Mindig rá tudsz ijeszteni az emberre,ez nem is vicces."- Leguggoltam valahogy és lefektettem az ölembe. Paskolgattam az arcát mire lassan jobbra fordította a fejét."Manóó...."- Persze rögtön ő jutott az eszébe,nem én aki ápolja.Ez nem igazság.

"Elájultál a mosdó felett. Szépen hazaviszlek és Kendall majd ápolgat."-Döntöttem el magamban.Belém kapaszkodva felült."Most már jól vagy?"-Simogattam meg az arcát. "Hazaviszlek gyere kelj fel."- Sikerült felállnia,és levittem a kanapéra." Hozom a kabátod és a kocsi kulcsot.Várj meg itt!"- Percekkel később vissza is értem de aludt már. Felvettem a karomba és beültettem a kocsiba nagy nehezen.

Kendall szemszöge: 

Bementem Lilihez és sokkal jobban nézett ki mint mikor behoztuk. Picit álmoska volt még,de amint meglátott ejtett egy apró mosolyt felém."Hogy van az én kis bogyóm?Apuci haza visz. Igen,otthon fogunk aludni a kis ágyadban. De lehet,hogy a pocakomon is alhatsz az éjjel. Még meglátjuk. Gyere manó."- Kivettem a kiságyból és letettem a fotelra a pelenkázó takaróra. "Anyunak ez sokkal jobban megy mi?"- Kicseréltem a pelusát és felöltöztettem ügyesen. Nagyokat ásítozgatott és pislogott végig.

"Miért Lilivel foglalkozol mikor az előbb vertek halálra majdnem?"- Állt mellettem karba tett kézzel Lindsey."Nyilván nem viccből köhögtél fel vért. Mi van ha belső vérzésed van...vagy nem tudom. Simán hazaviszed Lilit így? És ha elájulsz a kocsiban vezetés közben?"-Mondta a mondanivalóját engem pedig nagyon zavart. " Lindsey betudod fogni egy percre? Szóltam a dokinak és azt mondta az orrom vérzett amiatt volt a vér.A szememet meg jegelnem kell. Rendben vagyok. Most viszont ha nem bánod hazaviszem a kislányomat.Ó jut eszembe nem szeretnél valamerre lakást keresni? Azzal kéne inkább foglalatoskodnod és nem az én életemmel." - Felemeltem Lili fejét fogva és a fejére tettem a kis sapiját.


"Nem keresek lakást mert nálad maradhatok egy ideig azt mondtad."- Válaszolt magabiztosan én pedig sóhajtottam egyet." Igen mert nem vagyok bunkó,de nyilván nem szeretnék sokáig az exemmel egy lakásban élni mert neki nincs hova mennie."- Betettem Lilit a babahordozójába és betakartam a kis takarójával." Így ni megvagyunk. Itt a baba táska is. Irány haza!"- Beszéltem Lilihez aranyosan. Ő erre mindig csak arcokat vágott meg fintorgott ahogy egy kisbaba tud. Miután hazaértünk láttam Logan autóját a feljárón. Gyorsan leállítottam a kocsit,kivettem Lilit és bementem a lakásba. Tudtam jól,hogyha Logan itt van hozta magával Martinát is....Fogalmam sem volt róla,hogy látni akarom-e még. Olyan bunkón viselkedett az elmúlt pár napban...Alig hiányzott. Jó Lili gondozása és apukának lenni nem a legkönnyebb dolog de egyedül ezerszer nehezebb mint kettesben.

"Ó haza hoztad Lilit!"- Ölelt meg anya rögtön ahogy beléptem az ajtón. Levettem a cipőmet és a kabátomat majd anyunak adtam a babahordozót. "Igen,teljesen rendbe jött a doki azt mondta. Figyelni kell még rá de rendben lesz. Erős kislány csak úgy mint az anyukája. Anyu? Mióta vannak itt Loganék?"- Biccentettem Logan felé. " Egy ideje. Martina össze esett a mosdóban úgyhogy Logan inkább haza hozta. Kapott ennivalót és már jobban van. Muszáj lesz vele beszélned,de majd ráér este. Segítek levetkőztetni Lilit."- Leült anya a nappaliban a szőnyegre,kicsatolta az övet és kiemelte Lilit. Lili folyamatosan felfele nézett és nem igazán értettem meg elsőre. De mikor anya felállt vele hogy kimenjen vele a konyhába pontosan Martina irányába nézett. Egyem meg a kis drágaságot. Nyilvánvalóan hiányzik neki az anyucija. "Anya!"- Mentem ki utánna futva. " Szerinted ha kézben tartja egy picit Martina Lilit akkor újra előjön a régi énje akibe beleszerettem?"- Bármit megteszek csak hogy visszakapjam.

"Most akarok Lilinek banánt adni,próbáljuk meg,hogy ő eteti meg." - Megfogtam addig Lilit aki a fülem mögötti kicsi hajtincsemmel kezdett el játszani." Ennyire izgalmas a hajam kisbogárka."- Nevettem el és szóltam anyunak,hogy nézzen ide egy pillantra. "Csak kiváncsi,hagyjad. Addig sem ficánkol." Tüsszentett egy aprót és felnézett rám megszeppenve."Csak egy apró hapci volt,nem kell megijedni tőle."- Elsöpörtem a hajat a homlokáról és puszit nyomtam a homlokára mire megfogta az arcomat mindkét kezecskéjével.
"Áúú ez fáj baba!"

Aznap este: 

A délután Lilit Martina etette meg a banán péppel. Azóta lent játszanak a nappaliban. Anyu mossa a ruhákat,Logan meg hazament. Én fent vagyok a szobánkban és az ágyon fekve gondolkozok. Annyi minden történt mostanában....
Könnyek szöktek a szemeimbe és eldöntöttem,hogy megpróbálom rendbe hozni a dolgokat. Lementem a lépcsőn és megálltam az utolsó lépcsőfokon."Mini manók ideje fürdeni és aludni."- Mondtam nagy mosollyal mert tudtam mennyire szereti Martina ha így hívom őket mikor még Lili a pocakjában volt akkor is ezt mondtam mindig. Rögtön felnézett és vicces arcot vágott. Elnevettük magunkat majd amire nem számítottam,

Felkelt Lillivel a földről és a karjaimba rohant. Majdnem eldőltünk,de sikerült megtámasztanom a hátamat a falnak dőlve. Annyira hiányzott ez." A mini manóid mennem fürdeni máris.Ha te altatod el Lilit. Mert veled gyorsabban elalszik és van valami amiről beszélnünk kell."-Egy hosszú pillanatra a szemembe nézett majd megcsókoltuk egymást." Hiányoztál nagyon." -Súgta a fülembe én pedig szorosabban magamhoz öleltem őket,de vigyázni kellett nehogy összenyomjuk Lilit. "Fürdés!"- Mondtam pajkosan és felfutott Lilivel Martina. "Engem is várjatok meg! Héé!- Utánuk szaladtam. Fürdés után,Lili alvás ideje eljött és ahogy megígértem megpróbáltuk,hogy a hasamon alszik el és még én is meglepődtem amikor tényleg elaludt. Elég hamar. Martina még a fürdőben volt és éppen rá vártam.

"Látom elaludt a kismanó. Maradj csak átveszem innentől."- Martina óvatosan felvette a hasamról és betette a kiságyába majd betakarta." Jól kifáradt ha még erre se kelt fel."- Mondta mosolyogva én pedig kíváncsi voltam miről akart beszélni velem. Túlságosan is komolyan beszélt róla,ahhoz hogy csak egy kis apróság legyen az. Lekapcsoltam félhomályba a lámpát és mellé álltam a kiságynál. 

"Emlékszel még arra,hogy mondani szerettél volna nekem valamit a délelőtt?"- Kezdtem bele óvatosan. Lehajtotta a fejét és elengedte a babaágy szélét amit eddig szorongatott idegesen.Nem mondott semmit csak a karomba borult zokogva." L...Lili miattam került kórházba. Én...csak bevettem ilyen fogyókúrás bogyót amit a tv-ben reklámoztak. Végre egyszer szépnek akartam érezni magamat. De alig ettem,Lili nem kapott elég vitamint az anyatejben és lehet a gyógyszer egy része rá is hatott..annyira sajnálom....én nem akartam...

2016. március 1., kedd

(67.rész) Összekeversz Logannel

Meghoztam az új részt! Jó olvasást és 4 komment után tudjátok hozom a következőt <3

Martina szemszöge:


 Reggel fel akartam kelni de nem tudtam. Kinyitottam a szemem és Logan arcával találtam magamat szemben. Úristen!!Elkezdtem pöckölgetni az arcát.

"Logan....Logan kelj fel! Kendall is itt alszik mellettünk és ömm..."- Mondtam zavarban. Megpuszilta az ajkamat és azt suttogta,"Nyugi szívem még alszik. Felkeljünk?" Némán bólintottam neki. Elengedett a karjaiból. Hál istennek még csak az kéne,hogy lebukjunk.Belebújtam Logan papucsába és elmentem a fürdőszobába. Tegnap este elrejtettem a fogyi pirulás dobozkámat. Gyorsan kivettem a gyógyszeres szekrényből,a kezembe öntöttem egyet majd rátettem a kupakot a dobozára. Vissza tettem sietve. Elvettem Logan fogkefés poharát,engedtem bele vizet majd bevettem a pirulát. Nyílt az ajtó és félre nyeltem a vizet. "A frászt hoztad rám!"- Mondtam Logannek aki az ajtón nézett be.Kérdőn nézett rám hogy mit csinálok mégis. 
"Csak szomjas voltam."-Vontam meg a vállam és kimentem utána. De ő a konyhába ment gondolom reggelit csinálni. Lementem sóhajtva egy pohár kávéért. Azt gondolva,hogy megúszom evés nélkül. Nagy hiba volt. Mire leértem addigra már sült a bacon,a tojásrántotta meg kész volt. Ki volt szedve két tányérra. A-a! Én nem eszek az tuti.-Mondogattam magamban. Kiöntöttem magamnak a kávét és a konyha pultnak dőlve figyeltem ahogy készíti a reggelit. Hirtelen korgott a hasam egy nagyot.A hasamra tettem a kezemet mintha az elszigetelné a hangos gyomor korgásomat.Beleittam gyorsan a kávémba,hogy ne legyen feltűnő. Megfordult és rám mosolygott én pedig elpirultam.
 
 Lehúzta a gázról a palacsinta sütőt,szedett bacont mindkettőnknek és az ölébe húzott. Mi a fene!Az órára vándorolt a szemem. Még csak 6:50 volt. Kendall pedig álomszuszék és soha nem kel fel 9-nél előbb. Mégsem voltam nyugodt,kényelmetlen volt a helyzet. "Nem akarom ezt."-Átültem a másik székre és ettem egy nagy falatot a reggeliből. "- hmm de finom!"-Színleltem egy mosolyt. 

"Biztos?Mert lázas vagy és félek hogy rosszul leszel tőle. Kapsz inkább piritóst.-Pattant fel azonnal és csinálta is máris. Sóhajtottam egyet. Kezdett rázni a hideg. Eltoltam a tányért magamtól." Tudod mit? Mégsem vagyok éhes. Nem kívánom. Fáj a hasam így is. Inkább ledőlök a kanapéra." Mentettem ki magamat. Elfeküdtem a puha kanapén betakarózva.
"Nem nézel ki valami fényesen. Jobb ha veszel be gyógyszert"-Ezzel ott hagyott a nappaliban és csend lett. Olyan jól esett. Nem is akartam mást csak pihenni egy jót. 

Kendall szemszöge: 

Reggel a mobilom csörgésére keltem. Félálomban motyogtam valamit a hasamra fordulva.

 Kinyújtottam a kezemet Martináért de az ágy üres másik fele üres volt. "Logan megint korán kelt..."- Bosszankodtam és felvettem az ablak párkányon otthagyott esti pólómat majd egy szál alsóban és pólóban lementem a többiekhez. Anyut felhívtam közben."Szia anyu. Hogy vagytok? Lindsey is bent van még?"-Kérdeztem kíváncsian. Tudni szerettem volna hogy mennyire segít nekem. A szakítás után abban maradtunk,hogy barátok leszünk jóban-rosszban. Szükségem volt most rá ebben a vészhelyzetben akárki akármit is mond. Megmosolyogtatott a tudat hogy Lindsey egész éjjel babusgatta,simogatta Lilit aki szint úgy nem tudott aludni az éjjel a láza miatt. 

"Tudod adni egy picit? Szeretnék beszélni vele egy pár szót. Szeretlek anyu,igen bemegyek hozzá amint ettem valamit reggelire. Jó,persze! Puszillak!"-Vártam pár másod percet és egy vidám mosolygós hang szólt bele a vonal másik felébe."Kendall jól aludtál?Remélem,velünk minden rendben volt az este. És igazad volt a hangodat hallgatva tényleg elálmosodott a kis hercegnő...látnod kellett volna. Csináltam pár képet majd megmutatom!"- Mesélte aranyosan ahogyan csak ő tudja.Megráztam a fejemet,hihetetlen ez a lány.
"Anyunak is mondtam,de neked is elmondom hogy bekapok valamit reggelire és bemegyek hozzátok. Vigyázzatok rá nekem. Szia"- Lindsey megnyugtatott hogy jó kezekben van a kislányom ezért nem is aggódtam nagyon. Boldogan fütyülgetve mentem be a konyhába.  Ami üres volt sehol sem volt a menyasszonyom vagy a legjobb haverom. James meg este ott aludt egy csajnál azért nem volt itthon. Igen Logan és James egy házon osztoznak,elvileg így jobban kijön a ház rezsije havonta. Biztos nem rossz. 

"Halihó!! Jó reggelt merre vagytok?"-Mentem be a nappaliba ahol megtaláltam őket azonnal. Logan újságot olvasott a kanapéra feltett lábbal míg a Picim tévézett betakarózva. Adtam neki egy jó reggelt puszit. Lehet hogy vágtam egy fura arcot,mivel az ajkainak bacon íze volt és őszintén szólva soha nem tudtam még rávenni hogy egyen bacont. Valamiért nem a kedvence. "Logan sütöttél bacont?"-Hoztam fel azonnal a kérdést.
Felnézett az újságból," Hogy mi? Mond még egyszer nem figyeltem ne haragudj."- válaszolt.

"Annyit kérdeztem csak,hogy sütöttél bacont reggelire?"- Most már csak azért is tudni akartam. Nem hagyott nyugodni a dolog. Megvonta a vállát," Aham,gond talán?"- "Egyáltalán nem,és ő is evett belőle?"- Szegeztem fel az újabb kérdést neki.Nem állt össze a kép.

"Mármint Martinára gondolsz? Evett végül is egy falatot. Az baj?"-Nézett rám a nagy barna szemeivel. "Oké,bocs túlreagáltam a dolgot. Semmi gond nincs. Nyugi. Eszek gyorsan valamit és bemegyek Lilihez. Te is jössz?"- Kérdeztem a Picimtől aki nemleges választ adott. Mérges lettem. Hogy tudja egy anyuka ezt tenni a pár hónapos kislányával. Nem bírom felfogni. Mintha átnézett volna rajtam úgy bámulta  nyamvadt tévét.

"Felőlem,de ne sírj majd ha az első szülinapján csak az -apa- szót fogja tudni kimondani mivel te nem foglalkozol vele semmit. Bezzeg Lindsey vigyáz rá!! Esküszöm jobb anyuka lenne belőle mint belőled lett. Most is csak a tévét lesed. Borzalom."- Kiviharzottam a szobából mielőtt bármi csúnyát mondtam volna. De lépteket hallottam,megfordultam és szembe találtam magam egy mérges Martinával.
 "Mit szeretne a hölgyem?"- Kérdeztem pimaszul vigyorogva mire dühös arcot vágott és lekevert nekem egyet. Oda kaptam a kezemet. Az istenit ez fájt!!

" Ezt megérdemled! És csak hogy tudd,ha Lindseyke  olyan jól bánik a kislányunkkal miért nem ő lesz a pót anyukája hirtelen? Hah! Mert jobb vagyok nála."- Vágta a képembe. Ehhez volt nekem is egy pár keresetlen szavam. "Nem is rossz ötlet,sőt meg is érdemelnéd tudod? Kezdesz fura lenni,ez a baconos sztori meg este az *ó Logan ágya de puha* elszólásaid. Mégis honnan jönnek ezek? Viszonyotok van vagy mi?!- Mondtam ki egy szuszra. 

"Menj te a fenébe!!"- Csak ennyit ordított nekem és kitrappolt a nappaliba vissza a kis tévé nézéséhez. Én ismertem ki rosszul,vagy ő kezdett el megváltozni...ezen kattogott az agyam míg ettem egy vajas kiflit meg ittam egy kis kávét. Minél hamarabb el akartam innen tűnni. Összeszedtem magam,rendbe tettem a hajamat és a zsebembe tettem a telómat. "Majd jövök vagy sem!"-Ezzel becsaptam az ajtót. Muszáj volt kiszellőztetnem a fejemet.A kórház csak 10 percnyire volt tőlünk. Gondoltam lesétálom. 
Mikor pár saroknyival arrébb befordultam az egyik utcába megláttam két pasast a kerítésnek dőlve dumálni. Amint közel értem hozzájuk az egyik lefogott hátulról a karjaimnál fogva,hátra húzta a kezeimet ami piszkosul fájt. De nem sokáig gondoltam erre ugyanis jött a következő fájdalom forrás. Gyomron rúgtak többször is. Akaratlanul is előre görnyedtem mert pokolian fájt.Alig bírtam eszméletemnél maradni.


"Na mivan,csak ennyit bírsz ki apucikám."- A járdára köpött ezzel is időt nyerve. Vettem az alkalmat hogy vegyek egy levegőt. De azzal nem számoltam hogy a következő pillanatban az ökle az én szememmel fog találkozni. Felnyögtem kínomban. Égetett a testem. 

"E....e..elég!!"- Mondtam az utolsó légvételemmel. Egyszer csak elengedtek és arccal a betonra pofára estem. "Aoow!!Basszus...."- Próbálkoztam a felkeléssel de szinte lehetetlen volt. 

"Kész van a csávó! Szólj a főnöknek hogy a meló el van végezve,a srác totál K.O. "- Mentek el,engem ott hagyva.Csengett a telefonom. Körbe nézve az utcán senkit nem láttam. Az én szerencsém. "M..mond ki vagy."- Nyögve sikerült mondanom pár szót.

"Óh csak én vagyok az,betudnál ugrani nekem egy kis kávéért a kedvenc üzletembe?"-Köhögtem egyet és véres lett a kezem. Ilyen nincs. Nagy bajban vagyok. "Kendall felejtsd el a kávét. Minden rendben van veled? Merre vagy?"- Kezdett el nagyon aggódni. Sikerült valamelyest felülnöm."Mh..áú...mond mégegyszer."
(felszisszentem)
"Történt valami? Mond hol vagy érted megyek."-Hallottam a háttérben hogy elkéretszkedik anyutól és viszi a kocsi kulcsot. " Kert utca 4. Loganéktől nem messze...tudod...S...siess." -Felnyögtem fájdalmamban. 
"Tarts ki rendben? Úton vagyok."- De mielőtt tudtam volna még neki bármit is mondani letette. Jól esett tudni hogy van egy őrangyalom aki vigyáz rám...

Lindsey szemszöge:

Kathytől elkértem a kocsit és próbáltam megtalálni azt az utcát amit Kendall az imént a telefonban mondott. Azt hittem elsőre menni fog,de már harmadszor kerültem meg ezt lakó övezetet akkor sem találtam meg azt az utcát. Felhívtam inkább Logant,hiszen tőlük nem messze van az az utca. 

"Logan én vagyok az Lindsey. Sürgősen segítened kell. Tőletek merre kell menni a Melbourne street-ig? Nem találom egyáltalán."- Félre álltam az úton,hogy ne tartsam fel a forgalmat.

"Jobbra fordulj a kereszteződésnél és az utána levő utcában menj egyenesen és ott leszel."-De furcsálltam hogy nevetve mondta,egy lány hang is volt a háttérben...talán Martina? De miért röhögnek hisz most verték szét Kendallt!! Ha Martinának ennyire fontos Kendall,akkor teszek róla hogy vissza szerezzem. Nem érdemli meg őt. Rátapostam a gázra és próbáltam sietni mert már vagy 10 perce várhatott rám Kendall. Kaptam is egy sms-t hogy siessek mert vért köhögött. Azonnal kidobtam a kezemből a mobilt és kiszálltam a kocsiból mivel megláttam az utcán a kerítésnek dőlve. A kocsi nem is érdekelt hogy benne van a kulcs és nyitva hagyom a vezető oldali ajtót. Leguggoltam elé és felemeltem az arcát. Ösztönösen egy dolgot tudtam tenni ami szívből jött és tudtam,hogy elmulasztja a fájdalmát egy picit....megöleltem szorosan.