(111.rész) Te voltál?

 Sziasztok,az elkövetkezendő két hónapom kész felfordulás lesz.Attól függetlenül hetenként próbálok majd új részeket hozni.Mindkét blogra.Ha a "Nélküled" blog nem indul be(lehetséges sajnos) akkor nyugodtan írjatok ötleteket amiről új blogot tudnék indítani.Engedjétek szabadon a fantáziátokat.BÁRMILYEN kis apró ötlet kincset ér. :) Köszönettel: Timi

Kendall szemszöge:

Egy teljes mese maraton után,kivettem az alvó Lilit az ölemből,magam mellé fektetve.Betakartam Martina takarójával és kikapcsoltam a laptopot.Az órára nézve láttam,hogy dél van."Apuci hova mész?"- Fordult a hasára felém nézve.A szemei szinte újra le akartak csukódni."Anyunak foglalok estére egy étteremben asztalt és kap egy szép nyakláncot is amit el kell mennem megvenni.Mami itthon van ha felkelsz,de most aludj ha álmos vagy."-Adtam az arcára egy nagy puszit."Nagyon szépet válassz neki!"-Mindent beleadva kacsintani akart ahogy én szoktam,de csupán grimasz lett belőle. Nevetve megráztam a fejemet.Becsuktam a szoba ajtót és lementem a nappaliba.Ekkor esett le hogy Martinánál van a pénztárcám.Ezért elkértem anyu bankkártyáját kölcsönbe. A kulccsal a kezemben léptem volna  ki éppen a házból amikor Jamessel és Kayden babakocsijával találtam szembe magamat."Szia,rád sózták a cipekedést mi?"-Viccelődtem miközben segítettem neki bevinni a nehéz szatyrokat a konyhába.Tényleg nem viccelt mikor azt mondta,hogy sok dolgot akar venni.Lenéztem a karjaimban levő barna bevásárlós táskákra és azok tartalmára.Hogy is fogalmazzak a nagyja csak saláta keverék volt.Mit akar ezzel a Picim kezdeni?

"Haver nem csak a cipekedést hanem az egész bevásárlást bízta rám.Plusz,Kayden babyszitterkedését is."-Mondta egyhangúan.Kicsit elfáradt.Kaydennel nem könnyű,belátom.Megálltam egy pillanatra a hűtőbe pakolás közben."Mégis mit értesz ezen?"-Becsuktam a hűtő ajtót.Anyu felnézett a kanapéról."Minden rendben van?"-Jött ki hozzánk Kaydennel a karjaiban.Aranyosan szundikált a vállára dőlve.
Megsimogattam a pici szőke haját."Martina megint szabadon értelmezte a vásárlás szót.Jamest kérdezd merre van,nekem nem árulta el."-Válaszoltam kicsit idegesen.És még én meg akarom lepni egy szép ékszerrel,hogy tudja mennyire fontos nekem.Ki tudja merre van most!

"Nyugi.Legyen annyi elég hogy olyan valakivel van akit ismersz te is.Viszont nem tőlem tudod.Okés?"-Adta meg magát feltartott kezekkel.Furcsán tekintettem rá.Igenis tudja merre van....

"Anyu most mond meg,nem mintha irányítani akarnám őt,de megint mást csinál mint amit nekem mondott.Miért nem árulja el az igazat nekem?Kaydent is lepasszolta Jamesnek."-Csaptam az asztalra mérgemben.Kifújtam a levegőt és inkább elmentem megvenni azt a nyakláncot.Addig sem mérgeskedek feleslegesen.A hozzánk közelebbi plázába mentem,ott van ugyanis az egyik legszebb ékszeres a városban.
Martina pedig a legszebbet érdemli.Még annak ellenére is hogy néha az idegeimre megy.A pultos hölggyel hamar meg is találtam a nyakláncot amit kerestem.Megvettem és rögtön mentem volna haza amikor kaptam egy smst Logantől.Megnyitottam és ez állt benne: "A plázában vagyunk Martinával.A kedvenc kávézódban.Beszélnünk kell.Épp kiment a mosdóba.Sietned kéne." Vissza mentem a második szintre a kávézóhoz.Körbe néztem Logant keresve.Eközben észre se vettem ahogy egy barna hajú csaj felém száguld.Belém ütközött.Kivertem a kezéből a papírjait és a telefonját is ami jó messze elcsúszott a köves padlón.Lehajoltam neki érte és a kezébe adtam."Ne haragudj.Sietnem kell."-Motyogta az orra alatt.

Gyorsabb voltam nála és bele olvastam az írásába.Megakadt két szón a szemem. Martina és vágás.Összehúzott szemöldökkel néztem fel a lányra.Menekülni próbált de megfogtam a csuklóját azon nyomban. A magasba lóbáltam a papírjait,"Ezek mégis mik?Ki vagy te és miért csináltál jegyzeteket a beszélgetésükről?Szeretném tudni."-Ficánkolni kezdett a kezem fogásában,de nem eresztettem el.Nem akartam jelenetet rendezni ezért leültem vele az egyik üres asztalhoz.Türelmesen vártam,hogy bele kezdjen a mondandójába.Egy idő után meguntam és inkább én indítottam el a beszélgetést."Jólvan.Egyezzünk meg valamiben.Nem hívom ki rád a zsarukat ha mindent elmondasz nekem."-Lejjebb csúszott a székén engem figyelve.Igyekezett rájönni mennyire venném be a hazugságait.Mélyen a szemébe nézve megráztam a fejemet.
Egy pillanatra mögém nézett majd bele kezdett sóhajtozva.

"Én csupán újságíró vagyok é-és megkaptam a feladatot hogy írjak Martináról egy lejárató cikket.Ennyi nincs benne több!"-Mondta flegmán. Én pedig bepipultam.Az asztalon pihentette a kezeit mintha semmit nem tett volna.Megfogtam a csuklóját közel hajolva hozzá."Mondták esetleg már neked hogy pocsékul hazudsz?Végig remegett az ajkad.Most pedig mond el az igazat kérlek."-Dőltem vissza a székembe elengedve a kezét.Megint mögém nézett.Ekkor untam meg végleg a játszadozását."Fogd a cókmókodat és gyere velem."-Odamentem Martináék asztalához,a székre leültetve őt.Teljesen megszeppent ahogy meglátta Logant."Hali Logie!"-Köszöntem oda neki.Martina pedig falfehér lett meglátva engem.Oda biccentettem neki egyet.

"Bocsi hogy megzavarlak titeket.Találtam egy újságírót aki szereti lehallgatni mások beszélgetéseit a téma pedig Martina volt.Mindent leírt.Gratulálok szívem."-Bele se gondoltam mennyire meg fog bántódni tőle.Felvette a pulcsiját,ekkor láttam meg hogy edzeni volt.Loganre pillantva össze állt a kép.Érik már egy komoly beszélgetés a Picimmel."TE nem mész sehova,ülj vissza.Szépen megbeszéljük miért is akarta ezt a cikket megírni.Hallgatunk.Kezdheted."-Hármunk között járt a csajnak a szeme."Én....fogalmam sincs mit mondjak.Szeretlek Kendall.Viszont te,vele vagy!"- Mutatott rögtön Martinára."Egy lejárató cikkel gondoltam otthagy téged.Azonban belátom hogy elszakíthatatlanok vagytok egymástól.Mind a ketten makacsok vagytok és a legszebb hogy bármit tettem,Martina állta a sarat."-Fejezte be csalódottan.

A Picimet Logan vigasztalgatta."Shh.Minden rendben van."-"Miatta volt....minden...miatta zaklatott mindenki!!"-Fakadt ki belőle.Zavartan néztem a lányra majd vissza a Picimre."Mond hogy nem ez igaz ...."-Kérdeztem rá félve a választól."Két hete alig ettem és...."-Bele folytottam a szót.Elővettem a farzsebemből a betekert pengéket.Ledobtam elé az asztalra."Ugye nem tettél vele semmit és ezek csupán a régiek...."-Kérdeztem rá óvatosan.Martina az asztalra döntött fejjel zokogni kezdet ismét.Kitoltam magam alól a széket és a széke mellé guggoltam."Hé,kérlek ne sírj....nem így akartam."-Simogattam a hátát egy darabig.Megfogta a bal kezemet a jobb kezével,míg a ballal felhúzta a pólójának a szélét.Tátva maradt a szám.Picit megszorítottam Martina kezét.Majd azonnal el is engedtem.Félt rám nézni ezek után. A lány akinek a nevét még mindig nem tudtam meg,átvette a helyemet és suttogott neki valamit.A legmegdöbbentőbb dolog pedig ezután következett.Megölelték egymást szorosan.

"Egyébként Kinga vagyok.Sziasztok."-Nézett felénk félénken immáron.Tudta,hogy nagy galibát okozott mindannyiunknak."Megengeditek hogy csináljak rólatok pár közös képet?Kell pár kép a mindent elsöprő cikkemhez."-Kacsintott.Képtelenek voltunk rá haragudni.Az ölembe vettem Martinát és röhögni kezdtünk Logan viccein.Végre boldog volt.

"Ó-ó!!Teljesen kiment a fejemből.Jamesnek vacsit kell főznöm.Majd elmesélem az okot,most viszont siessünk."-Kelt fel az ölemből sietve..Logan intett a pincérnek és kitett egy ezrest az asztalra,"Menjünk akkor." Kinga is össze pakolta a papírjait a táskájába követve minket."Figyeljetek.Ha nem gond csatlakoznék hozzátok.Szeretnék egy interjút csinálni veletek.Kettőtökről."-Mutatott ránk.A picimet a derekánál fogva tartottam ő pedig a mellkasomnak dőlt kicsit kifáradva a sírástól.Nem eresztett,ölelgetett mint egy plüss macit.(Mindenki ezt tenné vagy nem?<3 ) 

"A kincsem elfáradt picit,de szerintem örömmel adnánk neked interjút."-Lenézve rá,éreztem ahogy bólógat."Ő is benne van látod?"-"James most írt smsben,hogy kéne egy kis segítség otthon.Kayden nagyon sírdogál.Nem használ nála semmi."-Szólt közbe Logan.Sietve elindultunk hazafele.

Később,az este folyamán/Martina szemszöge:

Amint haza estünk,siettem volna Kaydenhez de Kendall félre húzott az előszobában.Már mindketten levettük addigra a cipőnket.Feltekintve rá,elkezdett megtelni könnyel a szemem.Hogyan tudtam neki fájdalmat okozni...hiszen ő csak a legjobbat szeretné a számomra.Viszont azzal hogy saját magamon sebet ejtettem,neki is megsebeztem a hatalmas szívét.Ha tudnám vissza fordítanék mindent.Kitörölném az összes tweetet,választ.Egyszerűen mindent.

 Észre se vettem a bambulásomat csak azt ahogy a mobilomért nyúl ami a válltáskámban van.Elkezdett valamit pötyögni rajta majd a kezembe nyomta érzelem mentes arccal.A szemeiről a telefonom képernyőjére vándorolt a tekintetem. Ezt posztolta ki az imént:

"D....de én nem akarok.Nem fog menni!"-Szorosan odabújtam hozzá mintha az életem múlna rajta.Átölelt az erős meleg karjaival puszit nyomva a hajamra.A többiek elhaladva mellettünk bementek a konyhába.A vacsit még el se kezdtem jut eszembe.Elhúzódtam Kendalltől, "Meg kell csinálnom a vacsit Jamesnek megígértem.
És a tésztát is meg kell csinálni."Indultam volna el főzni,azonban vissza húzott magához.Magamba szívtam az illatát a mellkasának dőlve."Logan átveszi.Hagyjad.Mit ígértél Jamesnek.A kedvencét nemde?"-Aprót bólintottam.Halk nevetés tört ki Kendallből."Nekünk erre már kidolgozott tervünk van,csukott szemmel is megtudnánk főzni neki a lasagnát."-A konyha ajtóhoz lépve bedugta a fejét."Felmegyünk egy kicsit kettesben.Carlos tied a tészta,Logan ti csináljátok meg a húst.És James?Bocsi haver de családi vészhelyzet van.Szükség van rám."-Néztem le a Picimre aki a könnyeivel küszködött megint.Magamhoz húztam szorosabban. "Persze menjetek csak.Megoldjuk.Ugye Carlitos?"-Pacsiztak egyet Loganék."Biztos nem lesz baj ha felmegyünk?Tiszta kosz lesz utánuk minden és Lili is....-" Belefojtva a szót megcsókoltam lágyan.Nagy szemekkel nézett rám lábujjhegyen állva."Rendben lesznek.Gyere babám."-Megfogtam a kezét és felmentünk a szobánkba.

Martina leült az ágyunkra és engem figyelt kimerülten.Felkapcsoltam a lámpát a szobában és a fürdőben is.Miután kimentem a fürdőszobába,elővettem a zsebemből a pengéket letéve őket a mosdópult szélére.
Körbe néztem az egész fürdőszobát maradék borotváért,kettőt találtam amit feltettem a mosógép feletti polc legtetejére amit még székkel se érne el,de én igen."Picim hozd a pizsidet!Fürdünk egyet."-Szóltam ki kedvesen.Mosolygós hangon válaszolt,"Mennék....csak eltűnt a pizsamám.Felforgattam érte az egész ágyat de semmi."-Jött ki hozzám becsukva maga mögött az ajtót.Nekidőlt a falnak."Majd belebújsz az én pólómba.Én meg pólónélkül leszek gatyóban."-Vontam meg a vállamat rákacsintva."Mi lett a pengékkel?"-Kérdezett rá félve.Hátra fordultam."Itt vannak,dobd be a wc-be és nyomd le a lehúzó gombot.A többit eltettem jó magasra.Nem bánthatod magadat többé."-"N...nem volt tervben...."-Karolta át magát.Elvette tőlem a két fém lapot és lehúzta őket a wc-n."Nincsenek többé.Látod?"-"Igen látom,büszke vagyok rád.Viszont kértem neked egy időpontot a pszhiológushoz.Holnap reggeli után van jelenésünk."-Zártam le a témát.Kellemetlenül érezte magát ez a mondat után.

Fél órával később mind a ketten készen voltunk és bebújtunk az ágyba.Tisztában voltam vele,hogy a többiek lent várnak.Meg hogy Kinga interjút akar velünk készíteni,de szerintem ez most reménytelen eset lenne.
Martina még kikelt az ágyból egy lámpa lekapcsolás erejéig majd vissza bújt mellém."Azt ígérted vissza megyünk még.Nem kéne lemennünk?"-Kitakarózott,felülve az ágyban.Próbáltam lehúzni magam mellé."Aludjunk úgyis elvannak ők lent.Anyu majd hazaküldi őket."-Megrázta a fejét.Egy szál pólóban lement.

Martina szemszöge: 
Az az igazság,hogy iszonyatosan szomjas voltam és csupán vízért mentem le a konyhába.Rögtön 5 szempár figyelt engem ahogyan kivettem a szekrényből egy poharat és öntöttem bele teát.Nekidőltem a konyhapultnak a derekammal,feléjük fordulva.Beleittam a teába.Finom gyümölcsös volt,a kedvencem.
Láttam,hogy Carlos nem bír magával.Teli szájjal neki kezdett,"Óóó szóval Kendallnek ez a családi vészhelyzet?"-Vigyorgott mint a tejbetök.James oldalba lökte."CARLOS!"-Megráztam a fejemet.Loganre néztem,aki csak rám pillantott és evett is tovább.Kathy fáradtan bejött Kaydennel a karjaiban."Szivem mostmár átveszed?Pancsizott,evett is.Már félálomban van."-Adta oda nekem a kisfiamat.Ittam még egy utolsó kortyot és magamhoz vettem."Carlos?Nem volt semmi.Csupán együtt fürödtünk.És Kinga lehetne hogy más időpontban adunk interjút?Kendall szerintem már nagyban horkol fent."-Tettem hozzá kuncogva.

"Persze nem gond.Jóéjszakát.Neked is kicsi Kayden."-Integetett nekünk."Jóéjt srácok,Kendall anyuja."-Adtam neki egy puszit kifele menet.Felmentem a szobánkba halkan.Ahogy sejtettem,hangos horkolás csapta meg a fülemet.Betettem Kaydent az ágyába majd én is lefeküdtem aludni.

(110.rész) Fenyegetés

Lassan kezdek kifogyni az ihletekből ezért ugrunk az időben egy kicsikét hogy legyen egy kis dráma.Remélem nem utáltok majd érte :D 
Ha végére érsz a mai résznek: Szerinted az a bizonyos lány tényleg ki fogja adni az infókat Martináról?Logan titokban tartja majd Martina titkát megvédve őt ezzel,vagy pont ellenkezőleg,elmondja Kendallnek és nagy balhé lesz belőle.
Kommentben írjátok meg mit gondoltok mi fog ezek után történni. Köszönöm az olvasásotokat.
UI.Elnézést ha helyesírási hibát találtok véletlen.

Kendall szemszöge: 

Két hete kezdtünk el forgatni,azóta sok jelenetet sikerült felvennünk.Köztük az első csókot is.Martina csak egyetlen egyszer jött be a forgatásra az se sült el a legjobban.Késő estig bent kellett maradnunk mert elbohóckodtuk a felét.Úgyhogy kapott pénzt tőlem és taxival hazament. Nem akartam hogy ránk várjon olyan későn.Ráadásul Kaydennek is szüksége volt az anyukájára.

                                                                               ~~~

Végezve a fürdéssel,megtöröltem a vizes hajamat de nem szárítottam meg.Úgyis meleg van.A srácokkal pedig szabad napot vettünk ki,ezért itthon töltöm a mai napot.Senki nem fogja a kócos hajamat nézegetni. Felvettem egy laza toppot és rövid gatyát majd lementem a földszintre meglesni mi jót csinál az én kis családom.Kayden a játszós lepedőjén feküdt hason,Lili a kis asztalnál színezett valamit nagyon oda figyelve.Ezért észre sem vette ahogyan mögé osontam és beleszíneztem a hercegnőbe amit éppen színezgetett. Meglepett arccal fordult felém."Apaa!Az rózsaszínű lett volna nem is kék."-Tolt arrébb a könyökével."Jólvan tündérkém akkor legyen rózsaszín.Látod ha kiradírozod újra beszínezheted.Így ni." Kuncogva megrázta rajtam a fejét.Tisztára apja lánya.

"Inkább nézd meg anyut.Valami nincs rendben vele.Ma reggelinél is kiabált Kaydennel,engem pedig a sarokba küldött mert vicces arcokat vágtam Kaydennek hogy ne sírdogáljon.Emiatt lepottyant a villám és anyunak el kellett mosnia.Mérges lett rám."-Mesélte el nekem bűnbánóan,remegő ajkakkal.Majd mintha mi sem történt volna,tovább folytatta a színezést.Hamar túltette magát rajta úgy tűnik.Viszont nem hagyott nyugodni amit Lili mondott.Az utóbbi hetekben tényleg másképp viselkedett.Sokkal zárkózottabb és szomorúbb volt mint valaha is bármikor.Adtam Lili feje búbjára egy puszit.Besétáltam a konyhába halkan.Martina a nyitott hűtőnél állt teljesen lefagyva.Valamin törte a fejét.

"Mit nézel a hűtőben ennyire?"-Karoltam át a derekát hátulról.Feszengve kihúzta magát az ölelésemből.Keresztbe fonta a karját a mellkasa előtt."Mostmár semmit.Amúgy meg elmegyek a boltba Kaydennel.Csomó dologból kifogytunk."-Terelte el a témát a másik irányba.Felvont szemöldökkel méregettem,de nem adta meg magát ilyen könnyen.Állta a tekintetemet.Innen tudtam,hogy ki kell derítenem mi is folyik itt.Komoly bajban lehet. "Rendben menj csak,én addig gépezek egy kicsit.Régen néztem fel a közösségi oldalakra amúgy is.És anyudnak is írnom kell egy emailt hogy hogyan vagyunk."-Vontam meg a vállamat.Martina már kint volt az előszobában Kayden babakocsijával.Belefektette Kaydent aki a két plüss állatkáját szorongatta a kezeiben.Majd becsatolta a biztonsági csatot nehogy baja essen.A pénztárcámért nyúlt ösztönösen amit a cipős szekrényen hagytam.Ez alkalommal azonban kétszer is meggondolta mielőtt felém pillantott."Nem gond ha a te kártyáddal fizetek?Vennék pár drágább ételt."-Láttam a szemeiben hogy füllent.

"Persze vidd csak,a hitel kártyát viszont ne használd ha lehet.Nem szeretném kamatostul visszafizetni a pénzt."-Válaszoltam sietve.Kinyitotta az ajtót kitolva rajta a babakocsit ami pont kifért."Majd jövök."-Ez volt az utolsó mondata mielőtt zárra csuktam a bejárati ajtót,hogy ne tudjon hamar bejönni vissza fele jövet.Megvannak a saját módszereim."Tündérkém apu fent lesz a szobában ha bármire szükséged lenne.El kell intéznem valamit."- Szaladtam fel a szobánkba.Ezt az ajtót is bezártam,biztos ami biztos. Megállva a szobában körbe néztem lassan.Bármilyen nyom után kutatva.Elsőnek átnéztem a ruhás szekrényeinket majd a tv alatti szekrényt de semmi furcsát nem találtam.Ezek után a fürdőszoba volt a soros.A gyógyszeres szekrény is teljesen ártalmatlannak tűnt.Az ég világon semmit nem találtam!Ekkor jutott eszembe,hogy Martina mindig a mosdó alatti szekrénybe pakolja el mindig a dolgait ha nem akarja hogy meglássam őket.Hogy miért?Az számomra rejtély. így találtam meg a sminkes táskáját is egy alkalommal amikor borotva habot kerestem mert az előző flakon kifogyott.

Leguggoltam a szekrény elé,kinyitva az ajtaját átnéztem a felső polcot.Benyúlva, találtam valamit amitől frászt kaptam.Esküdni mernék rá hogy egy percre kiment a vér a fejemből.Papírtörlőkendőbe csomagolva megtaláltam két pengét amire pirosas lé volt rászáradva.A papír törlőn is nagy cseppekben látszottak a régi vérfoltok. Mégis mit művelt a babám??? Sietve vissza csomagoltam a két fémdarabot a papírtörlőbe és becsúsztattam a farzsebembe.Elég vastagon volt körbe tekerve papírral így ártalmatlan volt.Idegesen járkáltam fel-alá a szobában amikor beugrott valami és tisztábban láttam a helyzetet. Az íróasztalról magamhoz vettem a laptopot,sietve kinyitottam.Tegnap este Martina ismét nem bírt aludni,ezért laptopozott kicsit.Csak úgy hagyott mindent,bejelentkezve.Itt van az esélyem. Végig görgettem az oldalakat.Csupán blogok,emailek és ilyesmik voltak megnyitva.Úgyhogy lenyitottam a menüt és belenéztem az előzményekbe.

Legtöbbször a twitterét nyitotta meg,ez kezdett gyanús lenni nekem.Rákattintva a linkre,beadott egy profilt amin ő volt rajta,pirossal kiikszelve az arcán.Bárki is csinálta ezt az oldalt,profin csinálta.Létrehozott egy blogot amin úgyan úgy Martinát szidták,csúfolták,utálták nyíltan.Kiugrott a szemem amikor megláttam a nézettségi számot.Közel a 600ezer főt súrolta.Ez rosszabb mint amit én kaptam a nyakamba amikor végig bakiztam az egyik koncertünket mert előző nap gyomor rontásom volt.Összeráncolt homlokkal ráztam meg a fejemet.Egyszer már bántotta magát,nem fogja újra elkezdeni.Figyelnem kell rá még fürdéskor is ezek szerint.A gondolataimat Lili zavarta meg.

"Apaaa,végeztem a színezéssel.Kaphatok nutellás banánt?Légyszii légysziii."-Mondta baba hangon az ajtó túloldaláról.Sóhajtva felkeltem az ágyról hogy kinyissam Lilinek az ajtót.Nem pont a legjobbkor jött rá az éhen kórászság."Tudod hol van a banán,mosd meg kérlek és hozd fel egy tányéron.Meg a nutellát is!Kettesben megesszük."-Igyekeztem egy kis időt nyerni magamnak. Vissza hasaltam az ágyra a laptop elé.Elkezdtem bejelenteni az összes oldalt,személyt aki Martina nevével élt vissza.Kis lépteket hallottam a lépcsőn. Becsuktam a twittert meg a többi oldalt és megnyitottam a mese mappát a laptopon. Lili az ölembe kuporodott azon nyomban."Én is nézek mesét!Puha a pocakod."- Hátra döntötte a fejét a mellkasomra teljesene kényelembe helyezve magát.Elindult az egyik rész.Annyira szeretem,hogy ilyenkor teljesen elbambulva figyeli a laptop képernyőjét.A szemét rajta tartva,felém nyújtotta a kezét."Banán?"-Nevetve a kezébe adtam egy banán szeletet ami nutellával volt megkenve.Reménykedve,hogy nem foltozzuk össze a kék ágyneműt.

Martina szemszöge: 


Kilépve az ajtón oda köszöntem Jamesnek.A kapuban várt rám.Még az este megbeszéltük hogy segít nekem bevásárolni a hétre.Kendall ugyanis mindennél jobban utálja ha várakoznia kell a hosszú sorban a kasszánál.Olyankor mindent megfog,végig kérdezget hangosan és ránk vonzza az összes ott levő tekintetet ami csak létezik. Hátra pillantottam hogy tudjam Kendall nem figyel-e az ablakból.Szerencsére nem láttam őt.James közben átvette tőlem a babakocsi tolását,tovább sétáltunk az utca vége felé.

Levettem magamról a pulcsimat felfedve az edzős felsőmet.Meglepődve nézett le rám."Te hova készülsz?Azt mondtad az sms-ben hogy kísérjelek el a boltba Kaydennel.Nem volt erről szó."-Mutatott a ruhámra.Kicsit megszeppentem mert olyan hangnemmel mondta.Átmentünk a zebrán a bolthoz. Megállt az önnyíló ajtó előtt.

"Kivele kivel találkozol.És az igazat szeretném hallani.Meg vagyok bízva hogy vigyázok rád.Meg a többiek is egyébként."-Mondta teljesen komolyan.Felhajtottam a babakocsi napellenzőjét.Bentre már nem kell.Kayden elkapta a pólóm szélét és a szájába vette.Elővettem a csomag tartó részből egy nagy bevásárlós táskát és James kezébe nyomtam Kendall pénztárcájával együtt."Benne van egy cetlin hogy miket kéne venni.Egyedül nem bírnám haza cipelni amúgysem.Cserébe vendégem vagy egy vacsira nálunk akár már ma este."-Adtam az arcára egy nagy puszit.Rögtön megenyhült tőle a szíve.Magamban örvendeztem emiatt.

"Egy feltétellel,ma este és a kedvencemet készíted.Ha nem lesz finom,véletlen lehet hogy elszólom magamat Kendall előtt."-Kekeckedett velem.Mindegy is,beleegyeztem.Logan már vár az edzőteremben.Végem van ha elkések."Ez esetben 7-kor nálunk vacsizunk.Ne késs!"-Megöleltem Kaydent még utoljára majd Jamest is.Már messze jártam amikor utánam kiabált."Hol találkozzunk?Kendallnek fel fog tűnni hogy nem vagy sehol, a bevásárlás pedig készen van." Ezen egy jó ideig gondolkodtam mire rávágtam."Most van 11. Fél egykor nálunk a kapu előtt."-"Rendben.Vigyázz magadra de tényleg."-Figyelmeztetett vagy huszadjára.Senki nem fog előugrani a semmiből hogy megverjen! Ilyen csak a filmekben van.Azok csak megrendezett jelenetek.Egyedül sétálva az edzőteremhez,megcsörrent a telefonom.Ismeretlen számról hívtak. Féltem felvenni,de megtettem."Igen?Martina vagyok."-Vártam hogy a vonal másik végén valaki beleszóljon.Egy csaj volt az."Megvannak az ismerettségi köreim.Így szereztem meg a számodat is.Bármit el tudok intézni.Tartsd távol magadat Kendalltől.Most is Loganhez mész,inkább vele gyere össze.Kendallt pedig hagyjad meg nekem.Megértettük egymást?"-Motyogta idegesen.Mégis mit képzel magáról? Hogy majd nyugodt szívvel átadom neki Kendallt aki mellesleg a férjem és a gyerekeinknek az apja?Még mit nem.

"Nem félek tőled.Tegyél azt amit akarsz.A rendőrségen úgyse lesz nagy szád."-Vágtam vissza makacsul. Kezdett idegesíteni ez a lány.Bőven sok volt a neten is,most már a mobilomon is zaklat.Kezd kicsit röhejessé válni."Iszonyatosan pipa voltál amikor megtudtad Kendall megcsalt a turnén,mit szólnál ha én is benne lennék a hírekben ugyanez miatt?Szerintem imádnád."-Élvezkedett a helyzetén.Most még magabiztos.

"Álljál le oké?Így is alig ettem az elmúlt hetekben és tiszta vágás a derekam.Ennyi legyen neked elég. Legközelebbi hívásnál átadlak a rendőrségnek csak mondom."-Ezzel kinyomtam a hívását.Feldühödve léptem be az edzőterembe.Köszöntem a pultos srácnak és beljebb sétáltam.Letettem a táskámat a fal mellé.Hirtelen felemelt valaki és szaladni kezdett velem.Amint kiláttam a hajam mögül,Logannel találtam magamat szemben."LOGAN NE! TEGYÉL LE KÉRLEK!"-Könyörögtem neki röhögve.Persze,hogy nem vett komolyan.A többi srác a háttérben pedig adta alá a lovat.

Megcsíptem a hasát és azonnal letett a földre."Áú!! Ez oktalan volt!"-Simogatta a csípés helyét.
Megérdemelte.Mindenki rajtam nevetett.Bár el kell ismernem vicces volt.Sikerült kivernie a zaklatómat a fejemből."Ne haragudj.Nos mivel kezdünk?"-Összefogtam copfba a hajamat felkészülve a legnehezebb edzésre.Először futópadoztunk 20 percig,majd jöttek a fekvőtámaszok,felülések,súlyzós gyakorlatok.Bő egy órával később teljesen ki voltam purcanva.Leültem szédülve a kikapcsolt futópad gumis részére.Megittam egy kis üvegnyi vizet egy szuszra.A rosszul létem azonban nem akart elmúlni.Lehet éhgyomorra nem a legjobb dolog az edzés.

Felnézve láttam,hogy Logan tovább edzett.Jól nézett ki a húzódzkodása.Én is ki akartam próbálni.
Feltápászkodtam a futópadról odasétálva hozzá lassan."Megcsinálhatom én is?"-Álltam meg az állvány mellett.Az edzős haverja vetett rám egy pillantást."Nem érzed rosszul magadat?Fal fehér vagy.Szerintem ezt most nem kellene."-Húzott arrébb Logantől.A következő pillanatban fekete kockákat láttam,majd minden elsötétült.

Logan szemszöge: 

A sokadik ismétlésnél játam amikor Alex ijedten szólt nekem.Leugrottam azonnal a földre,meglátva Martinát a földön."Elájult!Segíts kivinni az öltözőbe.Meg kell mosnunk az arcát."-Egyedül is elbírtam,így én vittem az öltözőbe.A padra lefektetve,az ölembe húztam a fejét.Alex bevizezett egy kéztörlőt eközben és a homlokára terítettük."Legközelebb kérdezd meg tőle edzés előtt hogy jól van-e.Rosszabbul is végződhetett volna ez."-Mondta nekem.Megráztam a fejemet.Egyszerre kikerekedtek a szemeim.Kiküldtem Alexet és szóltam neki hogy senkit ne engedjen be egy ideig.Beszélnem kell Martinával."Hercegnőm miért csináltad ezt magaddal.Mond meg nekem."-Suttogtam ahogy felhúztam a felsőjét.A szemem elé tárult a tenyérnyi területen levő csíknyi sebek látványa a derekán.Mérges és ijedt voltam egyszerre.

Kezdett magához térni.Lejjebb húzta a pólóját.Rögtön felült."Én a helyedben még fekve maradnék,csúnyán elájultál odakint.Jobb ha most haza megyünk.Azonnal beszélnem kell Kendallel"-Összeráncolta a homlokát majd leesett neki miről is beszélek.Megszédülve,a szekrénysornak támaszkodott a jobb kezével."Nem láttál semmit."-Elindult kifele de megállítottam.Átöleltem és nem eresztettem el."Igenis láttam.Kendall tud róla ugye?Mégis miért csináltad?"-Halmoztam el kérdésekkel.Muszáj tudnom a tényeket,hogy segíthessek neki.

"Fogalma sincs semmiről és örülnék ha ez így is maradna.Kidobna otthonról vagy ami a legrosszabb,pszhiológushoz küldene.Pedig nem vagyok zakkant.."-Védte meg magát."Akkor szépen elmondasz nekem mindent.Beülünk valahova.Menjünk."- Nyújtottam neki a kezemet,velem szemezve lassan megfogta a kezemet és kimentünk."Köszi Alex,akkor legközelebb találkozunk!"

Martinával csupán az étterem előtt álltunk meg mielőtt bementünk volna."Olyan asztalt keress ahol nem láthatnak meg minket."-Suttogta a fülembe.Aprót bólintottam megértve a dolgot.A pincér elkísért minket egy sarok asztalhoz és leültünk egymás mellé.Amíg az ételre vártunk,Logan újra faggatni kezdett. Először tereltem a témát,majd beláttam hogy úgysem enged belőle,így elkezdtem neki mondani a zaklatómról szóló történetet.Egy pillanatig sem gondoltam volna,hogy Logan tovább fogja adni az infót a srácoknak.Tévedtem.Mégpedig nagyot....mert más kezébe adtam ki a titkaimat....a tudtomon kívűl.

Ismeretlen lány szemszöge:

Szegény Martinát annyira sajnálom.Nem tudja kivel van dolga.Eléggé rosszul hitte hogy tényleg feladom ilyen könnyen.Itt ülök az étteremben a mellettük levő asztalnál és tisztán hallok mindent.Hangrögzítőre vettem az egész beszélgetésüket.Holnapra szép kis címlap sztori lesz ebből ami pedig a legjobb,még képanyagom is van hozzá.Tökéletes.